Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1925-1926
1926.04.08. 20. ülés
Megjegyezzük azonban, hogy a köz érdeke megköveteli, hogy a gépészmérnöki é3 fegyészmérnöki osztályon oklevelet nyert egyének szá mára is biztositassek az építőipari tevékenység gyakorlásának lehetősége a saját szakmájuk körébe eső különleges építmények tekintetében, Taxativ felsorolásával • munkaterületet pontosan körülhatárolni alig lehetséges, de ezt tenni nem Í3 volna célszerű, mert a szóbanfoigó szükebb munkakörnek határait a technika fejlődése nagymértékben befol solhatja. Csupán abban az irányban kérünk tehát intézkedést, hogy a törvényjavaslat ebben a tekintetben a szakminiszternek megfelelő hatá kört biztosítson. Végül felhívjuk Nagyméltóságodnak figyelátót egy igen fontos körülményre, nevezetesen arra, hogy a törvényjavaslatnak pontja szerint az építőipari engedély birtokosa felhatalmazást kapna arra, hogy bármit, ami ipara körébe tartozik, megtervezhessen. Ez a rendelkezés a közérdek követelményeivel semmiképpen sem egyeztethető össze. Ha elfogadtuk azt, hogy az állam az építőipari szabadságba beavatkozni jogosult, akkor szükségképpen el kell fogadnunk azt is, hogy még fokozottabb mértékben szükség van ilyen beavatkozásra a tervezés területén. Az életbiziésságnak és a gazdaságosságnak követelményei els borban a tervezésnél kell, hogy érvényesüljenek, ezen a terű létén valóban meg kell követelni bizonyos szükebb munkaterületeknek a kijelölését és minden területen más-más képesítésnek az előírását. Az idevonatkozó tervezésbeli készséget a magasabb régiókban más módon mint rendszeres műegyetemi végzettség útján elsajátítani csak kivételes tehetségeknek adatik meg, akiknek érvényesülését kivételes úton biztosítani lehet. A rendszeres iskolázás helyébe azonban valamely gyakorlati vizsgán alapuló hatósági engedélyt állítani a niveaunak olyan leszállítását eredményezné, amely végzetesen megbosszulná magát s amelynek veszedelmeire nyomatékosan rel kell hívnunk Kagyméltóságod figyelmét. A tervezésben! munka és a végrehajtási munka merőben elkülönít endők egymástól. Az építőiparnak a tervezés területével egyáltalán nem szabad foglalkoznia. Az, aki épitőgyakorlatot folytat csak kész terveknek kivételezésére kaphat engedélyt^ az a másik kérdés pedig, hogy ki jogosult tervezni,az ipari törvényből teljesen kikapcsolandó, és az erre illetékes mérnöki kamara javaslata alapján külön rendezendő. A múltban az az egészséges gyakorlat alakult ki, hogy a tervezés terén, kivételektől eltekintve, általában a legmagasabb képe sités.a műszaki főiskolai oklevél jutott érvényre. Ez a körülmény arra indította az ifjúságot, hogy a műegyetemen keresse meg az útját a tervezés terén való boldogulásra. Ha az ipartörvény ben az építőipari tevékenységre jogosultak mindenike tervezési szabadságot kap, úgy ez oda vezetne,hogy mindazok, akik a dolognak könnyebbik végét szeretik megfogni, a műegyetem elkerülésével iparkodnának ipari engedélyhez és ennek révén korlátlan tervezésben! logosültsághoz jutni, mérhetetlen kárára gazdasági életünknek és kulturszinvonalunknak. Ismételten kérjük tehát NagyméltóSágodat, hogy a tervezési kérdést az ipartörvényből kihagyni méltóztassek. V- l
