Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1925-1926
1926.04.08. 20. ülés
az egyéni tehetségek szabad kibontakozását és érvényesülését megakadályoznák. Olyan beavatkozást jelenten# ez a szabadság jogokban,amely — a közérdeknek sokkalta nagyobb kárát okoz iá, mint amekkora haszon a beavatkozás tónyéből egyáltalán várható. £z a körülmény érthetővé tesz bogy egyesek látva az ily irányú rendezés nehézségét, inkább a be nem avatkozás elvi álláspontjára helyezkednek. Mi ezt a következtetést nem jóniuk le, ellenben az álláspontra helyezkedünk, hogy képesítés tekintetében a legfelsőbb fokon ele-^ gendő olyan rendszeres tanulmányoknak elvégzése, amelyek az alaptudományokban való jártasságot kétségtelenül igazolják. Kiégséges arról gondoskodni, hogy az, aki az építőipar teljei területén korlátlan szabadságot akar, kellőképpen felkészüljön erre a szabadságra, elsajátítván előzetesen a vonatkozó elméleti ismereteket és beigazolván az építőipar területén bizonyos ideig tartó gyakorlatot, Hangsúlyozzuk, hogy gyakorlat tekintetében sem lehet érvényesíteni azt a kívánságot, hogy az ipari engedélyt kérő választott munkaterületének beigazolt specialistája legyen. Lehetetlen volna pl. a mérnöktől azt kivinni, hogy külön hídépítő, külön vasútépítő és külön vízépítő gyakorlatot mutasson ki, ha azt kívánja, hogy a mérnöki munka egész terüle tén szabadon mozoghasson, Lat a követelményt a múltban sem támasztották anélkül, hogy ebből Kifolyólag közérdeknek kára származott volna. A képesítés alapja tehát általános elméleti és általános gyakorlati tudásnak az igazolása kell, hogy legyen. Ha látjuk, hogy vannak kulturáHámok, melyekben képesítés nin előírva elegendő a natósagi ellenőrzés, engedély esetében pedig az enge dély megvonásának a lehetősége, mint sanctio, úgy kétségtelen, hogy a képesítésre javasolt megoldásunk is meg fog felelni. Az előzőkben mondottaknak bölcs mérlegelése nyilatkozik meg az 1923. XVII. t. c. alapjául szolgáló 1922. évi 91. számú törvényjavaslat indokolásának a Mérnöki Kamara tagjainak felelősségére vonatkozó következő részében. "A törvényjavaslat egyáltalán nem tartalmaz határozott korlátozó rendelkezést abban a tekintetben, hogy a mérnök ne vállalhasson megbízást a mérnöki munkakörnek az ő speciális foglalkozási körén kivül esí területén is, pl. hogy gépészmérnök, vágj' bányamérnök ne vállalhasson megbízást ópité3z munkára. A törvényjavaslat koncepciója szerint enne* a korlátnak minden mérnök lelkiismeretében kell meglennie, mert a technikai főiskolát végzett és megfelelő gyakorlattal rendelkező egyén ről fel kell tételezni egyrészt azt, hogy ha szükségesnek látja ismereteit a saját eredeti foglalkozása kórén túlaenőleg is öntudatosan képes kibővíteni, másrészt azt. hogy ismeri a saját készültségének határait s nem vállalkozik olyan feladatra, amelynek végzésére a szükséges ismereteket meg nem szerezte. Határozott korlátozó intézkedések helyett tehát, amelyeket a szükségszerű kivételek nagy számára tekintettel amky is igen nehéz, sőt majdnem lehetetlen lett volna kellő szabatossággal és a gyakorlati igényeket mégis kielégítő módon megfogalmazni, céiszerübi nek látszott arról gondoskodni, hogy na mégis akadna a mérnökök között olyan, aki tudása határiin túl is feladatokra vállalkozik, annak ilynemű ballépése megfelelő fegyelmi megtorlásban legyen részesíthető. Az építés végrehajtása terén az engedély megvonásának lehetősége az a súlyos fegyver, amely a hatóságnak biztosítékul rendelkezésé- sére áll. A fent idézett megokolas elsősorban a tervezésű munkákra vonatkozik, ahol nagy jelentőségű az a követelmény is, hogy a tervező választott munkaterületének beigazolt speciálistája legyen. Mennyivel megokoltahb az idézetben Kifejezésre jutó felfogás az építőipar területén, amelyen az esetek nagy részében általában kevesebb szaktudás szükséges, mint a tervezés terén, tekintve, hogy az építőipari tevékenység a munkáknak kész tervek szerint való végrehajtását jelenti. A kir. József-műegyetemen két olyan szakosztály van, amely - kifejezetten az építőipar körébe eső építmények és végrehajtásának kérdéseivel foglalkozik. Az egyik az építészi, a másik a mérnöki osztály. Mindkét osztály hallgatói az alapvető tudományokban szerzett képzettségük folytán és intelligenciájuknál fogva jogot formálhatnak arra,hogy megfelelő gyakorlat után az építőipar területén korlátlan szabadmozf ást kapjanak. Mély tisztelettel javasoljuk, hogy mindazoknak, akik pitészi. vagy mérnöki oklevelet szereznek, az építőipari er^jedély minden korlátozás nélkül megadassák.- 3 - .
