Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1925-1926

1926.04.08. 20. ülés

* műegyetem neu óhajt azzal a kérdéssel foglalkozni, hogy az alsó és középfokú műszaki iskoláknak sikerrel végzett nöbendéke. számára az építőiparnak minő területeit kell megnyitni. Csupán saját szempontjából kivan a kérdéssel foglalkozni, tehát arra a kérdésre óhajt választ adni, hogy a képesítés kérdésének minő rendezését véli szükségesnek a kir. József-műegyetemen oklevelet szerzett egyének szempontjából.

Ha szigorúan akarnók azt az elvet érvényesíteni, hogy az építőipari munka végrehajtására csak az kapjon engedélyt, aki az ily munka végrehajtásához a kellő szakértelemmel már rendelkezik és ezt mind elméleti, mind pedig gyakorlati téren már be is igazolta, úgy a teljes munkatér "leinek szűk elaprózására és arra volna sz k- ség, hogy minden ily munkaterületen az előirt képesítés más és más legyen, bnnek az elvnek következetesen való végrehajtása azt jelentené, hogy a különböző munkanemek végrehajtóinak mindenike aj? illető munkanemek speciálistája legyen. Eztnaz elvet szonban végrehajtani a gyakorlatban egyrészt lehetetlen, másrészt nem is áll a köz érdekében.

r különböző műszaki főiskolák a technikai tudományok nagy sokaságánál és fejlettségénél fogva nem terjeszkedhetnek ki kötelezően minden speciális ágazatra aszal a részletességgel, amint erre az életben a megfelelő specialistának szüksége van. "H a a műszaki főiskolák ily speciális irányban akarnának kifejlődni, úgy sokkal több osztályra volna szükség, mint aminővel a műegyetemek'általában rendelkeznek. ■ kir. József-műegyetem a t : Is ágba menő speciálizálás helyett arra az álláspontba helyezkednék, hogy a műegyetemnek az alapokat kell jól leraknia, az összes műszaki tuaományoK közös alaptudományait kell gon iosan ápolnia, ezenfelül pedig az egyes szaktudományokba való bevezetést keli megadnia az egyes speciális tudományágakban való részletes továbbképzést ellenben rá kell bíznia az illetőre, aki majd csak az életben tudja meg illapitani, hogy egyrészt hajlamai, másrészt a kínálkozó lehetőségek milyen útra terelik.

"a okleveles egyen tehát, specialistává az életben fejlődik ki, úgy mint ezt a tudományoknak minden más területén is tapasztaljuk.

Valamely nagyszabásúmművészai építmény megtervezésekor az építőművész sokszor nem is egy, hanem több speciálistának segítségét kénytelen igénybevenni, például olyen esetben, midőn nehéz számításokkal kapcsol&toá szerkezetek fordulnak elő az építményben, amelyeket megoldá- ni csak speciálista szakember képes. Jegforditva olyan nagyszabású mérnöki alkotások során, amelyek kétségtelenül a mérnök munkakörébe tartoznak, a tervezői építőművész segítségét fogja igénybevenni a művészi szempont érv nyesitése érdekében. Viszont mind az építész mind a mérnök akárhány esetben a gépészmérnök ae itségét kénytelen igénybevenni.

Ilagyobb építményeknél általában annyi különböző természetű speciális munKkkör talákozik, hogy azokat egyetlen embernek megterveznie sok esetben lehetetlenség.

Ily esetekben főtervezőként az szerepel és ebben az irányban azé a teljes felelőség a munkaadóval szemben, akinek munkaköre uralkodik az esszes többi munkörök fölött.

rmi a tervezés tekintetében igaz, ez igen sok esetben fennáll a végrehajtás terkintetében is, mert tudvalevő, ncgv az építések végrehajtass kapcsán is gyakran van szükség olyan tervező készségre amellyel más, mint specialista szakember nem rendelkezhetik. Ha már most elvkent azt akarnók kimondani, hogy minden ,unkát csak az végezhessen el, aki ehhez a szükséges speciális szakismerettel rendelkezik, akkor a műegyetemi ökleiéi sem volna elegendő képesítés, hanem "igyelemmel kellene kísérnünk az okleveles egyén szerepét kint az életben és mindenkinek csak. oly területen volna szabad dől. óznia, amelyen továbbképzés utján, mind elméletileg, mind pedig gyakorlatilag más sptciálistává fejlődött ki. Ha pedig az illet, vű.amely íás munkaterületre akarna átmenni, úgy újabb vizs latnak kellene következnie a tekintetben, hogy ezen az újabb területen is specialistává fejlődött-e ki. Olyan célibeli érdekek által vezetett korlátokhoz jutnának ezen az utón,amelyeket igazságosan felállítani alig lehet és amelyek- 2 -