Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1925-1926
1926.04.08. 20. ülés
«VIA kSs/vwt] Ar J X OnO.,. li • r^WW ‘*4 (VV VVCT> °l^ ’ ■ ^ \ *V*, Nagyméltóságú Jini3ztar Ur! Magyalt óságodYFZlVes VonTázépitö-ipari tevékenység szabályozás ári vonatkozó törvényjavaslatot hozzászól s vágettjjnegküideni. A törvén vas lat Íves v*e-hedryet4-H*#íMc-diu^ _ ___ z építőipari tevékenység szabályozása háromféle módon képzelhető AU UUi V .11J 1' VüwiatUV (Uüöiíi.iű/jUi *3 V U W fWU iUgUi » U U J V Ví ,ra vonatkozó vélemányiakat szerencsénk van az alábbiakban , : elnézés fi kérw N ágyáé ltfe ágo-ánafc asér-t, .hogy válásaunkat j anuár' i—1 — ■*■ * —i----- jfcer-j-ee-zt jíik-e ló, ^ ** n*Ur tt— lehetőség szerint az építőipari tevékenység gyakorlásához Wu «u^u^xj, sem képesítés igazolás nem szükséges, I másik lehetőség sze int előzetes engedély szükséges ugyan, képefcites igazolás íllenben nem. harmadik lehetőség szerint előzetes engedély és ennek feltétéként megtk a megfelelő hatósági felül biztosítékul szol* el. Lz egyik sem engedél r A felelő képesítés igazolása szükséges. "z első két esetben a közérdek védelaeicsak a ae ellenőrzés biztosítja, a haimadik esetben ezen gál a képesítés előírása is. ■A szabadság minden téren, tehát az ipar terén is oly hatalmas mozgató erő a nemzetek életében, hogy igen alapos megfontolást igényel annak a kérdésnek eldöntése, kegy adott esetben a közérdek megkövetel-e valamely beavadkozást és ha igen milyen mértékben. Az építőipar területén a beavatkozást szükségesnek tartjuk, mert ezzel a kózbiztosságot és az építkezések gazdaságosságát jobnan lehet szolgálni, mint beavatkozás nélkül. r beavatkozásból, ezirányban megfelelő bölcsességet feltételezve,- a közérdeknek kára nem fog származni, mert bőségesen elvegyünk látva szakemberekkel 4«-úgy ftogy a szaktudás megkövetelése a szükséges egészséges verseny rovásara nem lesz. Szociális szempontból is megokoltnak tartjuk a beavatkozást, mert ez kétségkívül hozzá fog járulni ahhoz, hogy a munka gyümölcsét elsősorban azok élvezzék, akik ezt a munkát tényleg el is végzik. A törvényjavaslatnak azt az alapját tehát, melyre az egész tervezet fel van epitva és amely szerint az építőipari tevékenység engedélyhez és képesítéshez köttetnék, a magunk részéről helyesnek fogadjuk el. Ugyancsak helyeseljük azt is, hogy a rendezés az építőipari te-/ vékenysegnek teljes területére terjeszkedik, tehát mind a lagas építési, mind pedig a mérnöki munkakörre kiterjed. Helyeseljük végül a képesítésre vonatkozó azt az álláspontot is, mely szerint nemcsak elméleti utón szerzett képzettséget kell igazolni, Ijanem ezenfelül bizonyos idei gyakorlatot is. Ami a képesítés mértékét illeti és a képesítés részleteit, e tekintetben tájékozódást úgy kapunk, ha állást foglalunk a tekintetben, hogy minő szempontok azok, amelyek a beavatkozást a köz érdekében megkövetelek. ■ beavatkozásnak egyik célja az kell, hogy legyen, hogy az építések végrehajtása során a legnagyobb gondosság melleit is alig elkerülhető húroK az emberi életben a lehető legkisebb mértékre csökkent8enek. Kgy másik célja pedig az kell. hogy legyen, hogy az építések végrehajtásában a szakértelem lehetőleg érvényre jusson és ezzel egyréazt~az építtetők érdekei, másrészt pedig általában a gazdaságos építkezés érdeke megvédessék es hogy végül az építőiparnak egészséges irányban való kifejlődése biztosíttass ék. iáé olyan szempontot, mely az állami beavatkozást megokolná nem ismerünk. Szó lehetne ugyan még más szempontokról is például a művészi szempont érvényesítéséről. Ha azonban „z állam ebből az okból kívánná beavatkozni, úgy ennek a tervezés területén volna helye, a terveknek előirt hatósági jóváhagyása kapcsán. , , Az előbb felsorolt szempkntokból megkívánható képesítés igazolásául \aLamely e célt szolgáló műszaki iskolai intézménynek bizonyítványa kell, hogy «lapjául szolgáljon. "lapos képzettséget bármely téren csak rendszeres stúdiumok utján lehet általában elérni. Ily rendszeres stúdiumokat pedig csak az e célra fennálló iskolákban lehet folytatni. Ett"l eltérd utat követni csak azokkal szemben lehet megokolt, akik valamely okból rendszeres iskolázáson nem mehettek át, önképzés utján azonban a megfelelő tudást megszerezték. Hzek számara külön vizsgaló bízott Ságok létesítése megokolt lehet, merőben helytelen és igen káros volna azonban, hogy na a képesítésnek ez az útja rendszeresittetnék.- 1 - ( \ >ffb IL ff *.rv A.« « (VV
