Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1919-1920
1919.11.26. 7. ülés
3 kérdéseiben. Ennélfogva az I. félévben a vámpolitikának 2 órában való* előadását is kötelességévé kellene tenni. Még egy hiányt pótolhatnánk a biztosítási ügy külön collegium gyanánt való beállításával. A munkásbiztosítás külön tárgyalásban részesül facultásunkon, de a biztosításügy egyéb ágazatainak csupán mathematikai részét vette eddig kellő mértékben figyelembe tantervűnk, holott annak közgazdasági vonatkozásai is igen fontosak. E hiányt szüntetné meg a biztosításügynek specialis collegium gyanánt való felvétele, mely a hallgatóságra fakultatív, a tanárra nézve azonban kötelező volna. Dr. Búd statisztikai előképzettsége e kérdésnek kivált az életbiztosítással kapcsolatos vonatkozásaiban való előadására őt kiválóan képesíti. A biztosításügy is az első félévben és pedig heti 2 órában volna előadandó, míg a II. félévben a bányászati és iparpolitika heti 2 órában való előadása esnék dr. Búd János feladatkörébe, mihez még a gazdasági politikának általa előadott tárgyköréből vett specialcollegium járulna heti 2 órával. Ezenkívül gazdaságpolitikai kirándulásokat volna kívánatos meghonosítani. Az iparpolitika meghívott előadója, Edvi Illés Aladár miniszteri tanácsos is már érezte ennek szükségét. Míg azonban ő gyárakba és különböző ipartelepekre vezette el a hallgatóságot és e téren a „Magyar birodalom ipara“ című előadása kapcsán továbbra is számítanunk kell szakértő közreműködésére, addig Búd Jánosnak a gazdaságpolitikai intézmények ismertetését és kirándulások keretében való bemutatását óhajtanok feladatává tenni. E kirándulások intézményesítése igen fontosnak látszik azért, mert a közgazdasági oktatásnak a magyar gazdasági élettel és annak szerveivel való kapcsolatba hozatalára a legjobb eszköz. E gazdaságpolitikai kirándulások vezetésére is igen alkalmas Búd János egyénisége, mert hivatalos pályafutásában közeli összeköttetésbe került gazdasági intézményeinkkel és vállalatainkkal. Minthogy ily módon dr. Búd János előadásokkal és gyakorlatokkal erősen el lesz foglalva, seminarium tartására nem volna kilátásba vehető. Erre azonban nincs is szükség, ha dr. Buday László a statisztikai és gazdaság- politikai seminariumot együttesen vezeti, minek didaktikai előnyei is vannak. Ezzel szemben szükségesnek tartjuk egy elméleti seminarium tartását, melyet a nemzetgazdaságtan és pénzügytan tanára vezetne és amely legalább részben pótolhatná a közgazdasági osztály tantervének azt a nagy hiányát, hogy csupán egy specialcollegium képviseli a tantervben a szorosabb értelemben vett elméletet. De nemcsak e hiányon segíthet az említett seminarium létesítése, — egyébként nem is új seminariumról, mint inkább az agrár-, ipar- és socialpolitikai seminarium átminősítéséről van szó, hanem azt a hiányt is megszünteti, mely abban áll, hogy a pénzügytan köréből eddig egyáltalában nem állt fenn seminarium, holott e kérdéseknek ma óriási fontosságuk van. A meghívásra ajánlott szakerők kötelező előadásai ezek szerint következőképpen alakulnának: Dr. Buday László statisztika........................................... 1. félév . . 3 11. félév 3 agrárpolitika...................................... . . 2 — községi háztartás ................................ . . — 2 statisztikai specialcollegium . . . . . 1 1 6 óra 6 óra és a statisztikai és gazdaságpolitikai seminarium hetenkint legalább egy délután.
