Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1918-1919

1919.06.10. 42. ülés

4

gei, oxfordi, edinburghi és glasgowi egyetemeket látogatta és a londoni economic collegében közgazdaságé szociológiái és statisztikai előadásokat hallgatott. Beutazta Angliát, Skóciát és Írországot, miközben különösen, az ipari élet tanulmányozására helyezett súlyt. Ezután egy félévet Franciaországban töltött az ottani gazdasági viszonyok tanulmányozásával. 1908—9-ben Berlin,ben élt, majd beutazta Németországot. Hivatali pályája is elég változatos és bő alkalmat nyújtott neki a gazdasági élet megismerésére. Egy ideig Budapest fővá ,ros statisztikai hivatalában működött, melynek ikésöbb titkári minőségben mint igazgatóhelyettes vezetője lett. Az 1917. aug. 28-án hozott miniszteri tanácsi határozat alapján a választójogi törvényjavaslat 'előkészítésével megbízott miniszter felkérésére a választójogi törvényjavaslat előkészítő munkálatait végezte és e munkája elismeréséül először a min. oszt. tanácsosi, utóbb a miniszteri tanácsosi címmel lett (kitüntetve. 1918 őszén a föld mivelésügyi minisztériumba hívták meg államtitkárnak, hol a földbirtokreform előkészítésének súlyos munkáját bíztak rá, minthogy idevágó előkészítő munkálatokkal már 1918. nyara óta foglalkozott. Ugyancsak reá bízták a földosztás munkájának nehéz feladatát.

Tudományos munkásságában Rácz Gyulát első sorban a világgazdaság problémái érdekelték. „Küzdelem a világkereskedelem uralmáért“ cim alatt az Egyesült Áilamok, a Német birodalom és Nagybrittania gazdasági politikájáról es a világgazdaságban elfoglalt helyzetéről tett közzé a Huszadik Század cimü folyóiratban tanulmányokat. Majd Oroszország világgazdasági helyzetét vette vizsgálat alá és erről a kérdésről a Huszadik Század és a Közgazdasági Szemle c. folyóiratokban terjedelmesebb tanulmányokat közölt. A gazdasági önállóság c. munkája Magyarország világgazdasági helyzetével foglalkozik; Magyarország nemzetközi problémáit kutatja, majd gazdasági önállóságunk kérdésével és a Balkán országokkal szemben elfoglalandó helyzetünkkel foglalkozik. E majdnem tiz évvel a világháború kitörése előtt irt munkájában biztos Ítélettel látta meg nemzeti és gazdasági ékünknek számos oly szemponját, melyet azután a világháború és az azt követő események éles világításba helyeztek s mindezek a munkái az iparpolitikai szempontok bőséges ta- nulmányozásáró 1 és beható átértéséről tesznek tanú ságot, de a felvetett kérdések universalitásánál fogva az agrárpolitikai szempontok elkerülése is lehetetlen volt azok tárgyalásánál. 1905-ben egyébként szélesebb alapon nyugvó agrárpolitikai munkát tett közzé, melyben a birtokpolitika kérdéseit vette beható vizsgálat állá.

Számos statisztikai és pénzügytani munkájának méltatása e helyen 'mellőzhető, mert a fentiek értelmében az iparpolitikai és az agrárpolitikai téren kifejtett tudományos működésre kell a szóban forgó tanszék betöltésénél súlyt helyeznünk. E téren Rácz Gyula működését oly terjedellmesnek és behatónak kell elismernünk, hogy kinevezésre első helyre őe kell javallatba hoznunk.

Abból indulva ki, hogy a II. gazdaságpolitikai tanszék betöltésénél az agrár és az iparpolitika terére kiterjedő irodalmi működést kell megkívánnunk, nein mulaszthatjuk el annak kiemelését, hogy e feltételieket, bár kisebb mértékben, mint dr. Rácz Gyulánál, dr. Bu day Dezső kecskeméti jogakadémiai tanárnál is megtaláljuk. A fentiekben felsorolt statisztikai munkáin kívül úgy az agrárpolitika, mint az iparpolitika terére vágó sikerűit tanulmányokat tett közzé. Agrárpolitikai természetűnek kell mindendkielőtt tekintenünk „Az egyke Baranya vármegyében“ c. munkáját, mert ha azt feldolgozási módjánál fogva első sorban statisztikai jellegű, mégis agrárpolitikai thémát tárgyal, mert a földkérdéssel foglalkozik. Hasonlóképpen agrárpolitikai természetű a „Többtermelés és birtokkategóriák“ címen a Közgazdasági Szemlében megjelent munkája is. Iparpolitikai tanulmányai közül különösen „A .technikai haladás és a szabadalmi törvény tervezete“ oimu munkáját kívánjuk megemlíteni, mely ,a Magyar mérnök és épitészegylet közlönyében jelent meg. Ugyancsak az ipari élet kérdéseivel foglalkozik „Arbeitssystem und Gewinn bei den industriellen Betrieben in den vereinigten Staaten von Amerika“ c. munkája, mely a Jahrbücher f. NátionaJlökonomi Statistik c. előkelő jénai folyóiratban látott napvilágot. Ezenkívül is számos apró iparpolitikai természetű dolgozatot irt, és a kormány megbízásából törvényelőkészítő munkálatokban többször is résztvett. E munkákban sok a komoly tudásról tanúskodó megállapítás. Mindamellett azt kell mondanunk, hogy mig Rácz Gyulát sokoldalúsága sohasem tartja vissza az elmélyedéstől, addig dr. Buday Dezsőt a nagy általános emberi és társadalmi problémák iránt való érdeklődése nem egyik tanulmányában annyira absorbeáija, hogy sokszor általánosságokban mozog, amint az' leginkább „Társadalmi Ideál“ c. munkájára áll, mely nem egy becses gondolat mellett sok általános szempontjánál fogva ellaposodó részletet is tartalmaz. Ennek dacára dr. Buday Lászlóban az értékes, szakerő tulajdonságait kell méltatnunk és ezért e helyen annál is inkább szintén javaslatba kell őt hoznunk, mert azon ritka férfiak közé tartozik, akik agrár- és iparpolitikai téren egyaránt intensiv tudományos munkásságot fejtettek ki.

Az előadottakat összefoglalva tehát javaslatunk a két tanszékre vonatkozólag a következő:

Az I. gazdaságpolitikai tanszékre (az eddig alkalmazott közgazdaságtan és tatisztika nevet viselő tanszékre való kineveztetésre jelöltessék

I. helyen dr. Búd János miniszteri tanácsos, egyetemi c. rk. tanár;

II. helyen dr. Buday Dezső kecskeméti jogakadá- miai ny. r. tanár;

III. helyen dr. Márki Hugó kassai jogakadémiai ny. r. tanár.

A II. gazdaságpolitikai tanszékre (az eddig „Köz- gazdaságtan és szociálpolitika“ néven nevezett tanszékre) jelöltessék

I. halyen dr. Rácz Gyula volt földmivelésügyi államtitkár;

II. helyen dr. Buday Dezső kecskeméti jogakadémiai ny. r. tanár.

Budapest, 1919. március 23-án.