Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1918-1919

1919.06.03. 41. ülés

3

Dr. Buday Dezső Pécsett született 1879. május 28-án. Középiskoláinak elvégzése után egv félévet műegyetemünkön töltött, majd a jog- és államtudományok' felé fordult érdeklődése és ezek folytatására a pécsi jogakadémiát, majd pedik a kolozsvári Ferencz József tudományegyetemet ikereste fel és már 22 éves koráiban jog- és államtudor volt. öt évvel később a jogbölcsészet: - ből habilitálta a kolozsvári egyetem. Eleinte vármegyei szolgálatba lépett és a Baranya megyei árvaszékné’ volt jegyző, majd Budapestre törvényszéki jegyzőnek nevezték ki, míg azután a kecskeméti jogakadómián a peres és peren kívül!1 eljárás valamint a kereckedekni és váltójog ny. r. tanára lett, hol (körülbelül egy évtizede működik.

Első nagyobb munkája, melyet még árvaszéki jegyzői korában irt, az „Egyke Baranyavármegyében“ czi-rri alatt jelent meg és egy hivatalos adatgyűjtésnek beható és szép feldolgozását tartalmazza. E munka tanúságot tesz arról, hogy dr. Buday Dezső a statisztika módszerét biztossággal kezeli és önálló alapon képes e téren működni. A „Társadalmi ideál“ ez. munkájában is jelentékeny statisztikai anyaggal operál és „A háztartások colleküivá 1 ódása“ ez. munkája is nagy részben statisztikai jellegű. Nagy előnye, hogy — amint már említettük — gazdasági politikával is behatóan foglalkozott, mely munkássága alább fog méltatásban részesülni.

Szintén nem tekinthet vissza pályáján, statisztikai szolgálatra dr. Márki Hugó kassai jogakadémiai ny. r. tanár. Munkái azonban ,első sorban erre a térre esnek és igy e tanszék betöltésével róla is meg kell emlékeznünk.

Dr. Márki Hugó 1878-ban született és középiskolai tanulmányainak elvégzése után a budapesti, majd a párisii, a bécsi, az oxfordi és a camlbridgei egyetemeken jogi és közgazdasági, valamint statisztikai tanulmányokat folytatott. Londonbn a társadalmi intézmények tanulmányozásával hosszabb időt töltött. Jogi tanulmányai elvégzése után ügyvédi oklevelet szerzett és azután főképp az ingyenes jogsegély terén működött. 1904-ben a „Zeitschrift für ungarisches öffentliches und Privat- recht“ társszerkesztője lett és e minőségében a folyóirat államtudományi részét szerkesztette. 1908-ban a Budapesten tartott nemzetközi jogi congressus szervezési munkálatait végezte és a congressus angol nyelven megjelenő lapját szerkesztette.

Már egyetemi tanulmányai folyamán kitűnt és pályadijat nyert. Később tanári és főkép a szabadtanitás terén Berzeviczy Albert mellett a Szabad Lyoeum körében kifejtett működése az irodalmi munkásságtól erősen elvonta. 1905-ben a budapesti kereskedelmi akadémián a közgazdaságtan, pénzügytan és statisztika tanára lett, majd 1908-ban a budapesti egyetem bölcsészeti karával kapcsolatos állami kereskedelmi tanárképző intézetben ■« reája bízták a közgazdaságtani, a szociológiái és statisztikai! előadásokat. Az ország kereskedelmi lisikolai tanárai számára-szervezett tanfolyamon ugyancsak e tárgykörökből tartott előadásokat. Már 1903. óta az egyetem közgazdasági és statisztákai szemináriumában Földes Béla mellett, majd Láng Lajos mellett működött adjunketusi minőségben. 1913-ban <a nemzetközi közgazdasági tanfolyam rendezését vezette főtitkári minőségben. 1916-ban a kassai állami jogakadómián a közgazdaságtan, pénzügytan és statisztika ny. rk., majd 1917-ben ny. r. tanára lett.

Az irodalmi munkától, amint említettük, a tanári pályával kapcsolatos közhasznú tevékenysége, majd pedig a háború kitörése erősen elvonta. Ennek daczára több oly munkája van, mely tartalmánál fogva itt figyelembe vehető. Ilyen még egyetemi hallgató (korában irt

munkája, mely Schwartner Márton statisztikai munkásságát tárgyalva hazánkban a statisztika állását a XVIII. és XIX. század fordulópontján jellemzi és a magyar sfá-1 tisztika fejlődését a nyugatcurópai fejlődés távlatába igyekszik beállítani. A „Földes-emlék,könyviben Lé Play módszeréről irt terjedelmes tanulmányt, mely behatóan ismerteti a scciographia egyik legfontosabb iskoláját. Gazdaságpolitikai térre vágó munkát is tett közzé a „La Ho.ngrie économiique et intellectuelle“ czi mü kongresszusi emlékkönyvben „Systeme monetaire de la Hangele“ ez. alatt. E dolgozat a kereskedelem- és bankügy terére vág, melyet a statisztika tanárának fa- cultásunkon .program-műnk értelmében elő kell adnia. Egyéb dolgozatai, melyek leginkább a szabadtanitás és a tanügyi politika körébe vágnak, e helyen figyelembe nem jöhetnek.

Ha aránylag kisebb terjedelmű és kritikai erőről kevésbbé tanúságot tevő irodalmi munkássága daczára Márki Hugót harmadik helyen a szóbanforgó tanszékre jelöljük, úgy ebben az elhatározásunkban elsősorban si keres tanári működése vezet bennünket. Úgy Földes Béla, mint Láng Lajos a legmelegebben pártolták a mellettük kifejtett működés alapján annak idején jog- akadémiiaii tanárrá való kinevezését és Márki Hugó tanári képességeiről oly elismerőleg nyilatkoztak, hogy irodalmi munkásságának kisebb terjedelme daczára is combinatiólba kell őt vennünk.

A II. gazdaságpolitikai tanszékre vonatkozólag a fentiekben kifejtett szempontok mindenekelőtt azzal a sajnálatos következménnyel járnak, hogy műegyetemünk három kiváló magántanárát e tanszékbetöltésére javaslatba nem hozhatjuk, noha szakmájában mindegyikük kiváló és nagyon figyelemre méltó munkásságra tekinthet vissza és a szóbanforgó tanszék egyes, teendőit meghívott előadói minőségben helyettesítve a tanárt legnagyobb buzgalommal és szaktudással látták el. így Edvi Illés Aladár magántanár a bányászati és ipar politikai, dr. Mattyasovszky Miklós az agrárpolitikai, dr. Pap Dezső magántanár pedig a sociálpolitikai előadásokat tartotta műegyetemünkön több éven át. E szakférfiak munkássága azonban a gazdasági politika egyes fejeztének mélyen szántó megművelésére szorítkozott és így sajnos, akkor, mikor a tanszék betöltésénél az agrár- és .az iparpolitikának tudományos alapon egyaránt való művelésére kell súlyt helyeznünk, kinevezésre való jelölésüktől legnagyobb sajnálatunkra el kell tekintenünk. Ugyancsak le kell mondanuk a jelzett szempontok szem előtt tartásával arról, hogy dr. Czettler Jenő egyetemi magántanár, a Magyar Gazdaszövetség igazgatójának 'jelölésétel foglalkozunk, mert munkásság kizárólag az agrárpolitika területén marad és az iparpoii tika kérdéseit nem is érinti.

Annál is inkább arra az elhatározásra kellett in1 nunk, hogy az említett érdemes férfiak jelölésétől eltekintünk, mert dr. Rácz Gyula a volt földmiyelésügvi államtitkárban oly férfiút jelölhetünk meg, aki a fentiekben előadott követelményeknek minid énképpen meg felel.

Rácz Gyulának életpályáját és irodalmi munkásságát egyaránt a. sokaldalúság és universalitás jellemzi, mely azonban nem vezetett ereje szétforgácsolásához. hanem a gazdaságii politika és .a statisztika különböző kérdéseinek beható feldolgozásában nyilvánult. 1874. december 25-én Hódmezővásárhelyen született és középiskoláit szülővárosába,n végezte. Majd a kolozsvári egyetemre iratkozott be, hol bölcsészeti tudor,i oklevelet szerzett. Tanulmányainak tckéleterbitése végett a budapesti tudományegyetemre iratkozott be, majd pedig külföldön folytatta tanulmányait. Angliában a cambrid-