Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1918-1919
1919.06.03. 41. ülés
2 maik integráns része, hanem a kavésbfoé használatos, és e tanszékek tananyagának lényegét is kevésbbé visszatükröző „alkalmazott közgazdaság tan“ megjelölés helyett a tárgdkíör lényegét jobban kifejezésre juttató gaz daságpoliíálka elnevezés lépne annak helyébe. Ez természetesem mit sem változtat amaz álláspontunkon, hogy e gazdaságpolitikai; tanszékek <egyike legcélszerűbben első sorban statisztikai szakierővel töltessék be. Rátérve ezek után a két tanszék betöltésének sze-. mélyi mozzanataira, kötelességünknek tartottuk a mégfelélő szakerő kiválasztása érdekében a legszélesebb körben körültekinteni. Annál is inkább kötelességünk; volt ez, mert nem fordulha.tur.k a pályázat kiírásának eszközéhez, mely a szóbaj-övő szakférfiakat jelentke- zé-re indíthatta volna. Minthogy az I. gazdaságpoliiti kai tanszék betöltésénél a gazdaságii politika terén, is tudományos képességének tanujelót adó statisztikai szak- erőnek az előnyben részesítését tartjuk indokoltnak, első sorban a statisztikusok között kellett alkalmas férfiút keresnünk. Az előbbiekben előadott követelményeknek mindenekelőtt űr. Buday László, a Központi statisztikai hivatal igazgatója felelne mag, aki nemcsak igen sok oldalú és sikeres statisztikai tudományos munkálkodásra tekinthet vissza, hanem a statisztikai szak- szolgálat e terén is hosszú ideje működik. Tudományos munkásságát a Magyar Tudományos Akadémia azzal honorálta, hogy tagjai sorába választotta. A statisztikai szakszolgálat terén való működése pedig azáltal nyert elismerést , hogy a Központi statisztikai hivatal előbbi igazgatójának állásától való megválása után a hivatal igazgatását a kormány reá bízta, mely feladatnak igen nehéz viszonyok között a legnagyobb buzgalommal, mondhatni egészségének veszélyeztetésével járó lelkiismeretességgel a legnagyobb szaktudással felelt meg. Szak-beli statisztikai munikákon kívül Buday László gazdaságpolitikai kérdésekkel is foglalkozott; igv többek közt az ipartestületekről, a községi és közbirtoko.ssági ingatlanokról és Magyarország gazdasági egységéről,„.rt kiscbb-nagyobb tanulmányokat, sőt pénzügytani kérdésekbe, kivált a községi háztartás kérdésékbe is alaposan behatolt. lentiek dacára a tanszék betöltésénél való javaslatba hozásától sajnos el kell tekintenünk, mert akkor midőn á vezetése alatt álló hivatalra. a mai helyzet folytán súlyos feladatok nehezednék, nem hajlandó felelősségteljes állását elhagyni. Ha ily módón dr. Buday László coanbimatióba vé;- telét a tanszékre való jelölésnél el is kellett ejtenünk, úgy szerencsére mégis abban a helyzetben vagyunk, hogy egy másik kiváló statisztikusunkat hozhatjuk kinevezésre javaslatba, kit egyébként műegyetemünkhöz már fennálló kapcsolat is fűz, amennyiben már egy év óta közgazdasági osztályunkon a statisztikái előadásokat e tanszék tanárának betegsége folytán ellátja. Dr. Búd János egyetemi c. rendkívüli tanár, ki im már a második féléven át látja el a statisztikai előadásokat úgy hivatali működésében, mint irodalmi munkásságában kétségtelen tanujelét adta a tudomány művelésére való szép tehetségének -és a statisztika terén kívül, főképp hivatali pályájának későbbi szakában gazdaságpolitikai téren is bő ismereteiket szerzett. Búd János 1880-ban született és egyetemi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte, hol államtudományi doktorátust szerzett. A közposti statisztikai hivatalba 1902. november havában nevezték ki, hol 10 évét töltött felképpen a .népszámlálások, a bűnügyi-, ■majd pedig az árstatisztikai .felvételek irányitásával, 1912-lben a kereskedelemügyi iminiszterium kereskedelempolitikai ügyosztályába rendelték be, és ott a kereskedelmi szerződések előkészítése körüli munkálatokkal vök megbízva. A háború kitörése után a kereskedelemügyi. minisztérium egyik háborús ügyosztályát vezette, miig 1916-ban .a közélelmezési hivatal felállításával, mint kitűnő szakértő e hivatalhoz került ugyancsak vezető állásban. Már előbbi állásában, de a közélelmezési hivatalban elfoglalt állásában még fokozottabb mértékben törvényelőkészítő munkálatokkal volt megbízva. 1918. végén az Országos Árvizsgáló bizottság alelnöki székébe került, hol jelenleg is szolgálatot teljesít. Időközben a hivatalnoki fokozaton az V. fizetési osztályig' haladt előre. ■» Irodalmi működése mindenekelőtt a statisztikai hi vatal kiadványainak keretében jutott érvényre. Az ő vezetése alatt történt az 1900. évi népszámlálás foglalkozási statisztikájának a feldolgozása, a bűnügyi és az árstatisztika elkészítése. Mind e kötetek szövegbeli része Búd tollából származik. A két utóbbi themával irp- daLmilag is behatóan foglalkozott. „Bűnügyi statisztikánk fejlődése és a criminalitás viszonyai“ címen tanulmány- sorozatot tett közzé a „Jogtudományi Közlönyben“, a „Bűnügyi statisztika reformja“ cimen pedig igen figyelemre méltó és nagy önállóságról, valamint felkészültségről tanúskodó tanulmánya jelent meg a „Büntetőjogi értekezések“ 4. füzete gyanánt. Egyik legsikerültebb munkája a Közgazdasági társaság „Drágaság“ c. kötelében „Árstatisztika“ czl'men megjelenti tanulmánya. Ebben az árszínvonal mérésének nehéz problémájával foglalkozik, melyet igen széles körű irodalmi ismereteik alapján és nagyon, behatóan tárgyal. Ugyancsak alaposság és nagy tudományos felkészültség jellemzi Búd János egy másik munkáját, mely a Törvényes Munkásvédelem Magyarországi Egyesületének kiadványai 25. füzetében jelent meg a gyermekmunka statisztikájáról. * Búd János 1907-ben a .nemzetközi st.atisztáikai intézet kopeinhágai, ülésére volt ikiküldve, 1909-ben pedig a kormány megbízásából az otthonmunka tanulimányozá sara utazott a külföldre, midőn az e kérdéssel foglalkozó párisi tanácskozásokon iis részt v.ettt. A fent említett nagyobb tanulmányokon ikivül a Munkásügyi Szemlében, a Közgazdasági Szemlében és a Jogtudományi Közlönyben számos kiaabb-nagyobb' tanulmányt tett közzé, melyek mind úgy a. statisztika, mint a gazdasági politika téréin széleskörű készültségről és alapos tudásról tanúskodnak. A folyó évtől kezdve a „Közgazdasági Társaság“ folyóiratának, a „Közgazdasági Szemlééinek szerkesztését bízta rája. Tudományos munkásságát a budapesti tudomány- egyetem azzal honorálta, hogy 1915-ben a statisztikából magántanárrá képesítette, 1918-ban pedig a rendkívüli tanán címmel lett kitüntetve. Műegyetemünkön löl8. ősze óta működik mint a statisztika meghívott előadója. Minthogy dr. Búd János az előadottak értelmében .minden tekintetben teljesem megfeleli azoknak a követelményeknek, amelyeket a fentiekben a szóbanfo.rgó tanszék betöltését illetőleg kívánatosnak jeleztünk, és az e tanszék betöltésénél szóba jöhető szakerők közül az egyetlen, Iki hosszú időt töltött el a statisztikai szakszolgálatban, őt kell első helyen kinevezésre ajánlanunk. Bár a statisztikai szakszolgálat terén nem működött, második helyen dr. Buday Dezső kecskeméti jogakadé- miai nv. r. tanárt és kolozsvári magántanárt kell jelölnünk. Dr Buday Dezső ugyanis igen szép statisztikai szakmunkával gyarapította irodalmunkat és több irányban is foglalkozott gazdaságpolitikai kérdésekkel. Irodalmi téren sokoldalúsága nagyobb mint dr. Búd Jánosé, ik,írnek azonban viszont statisztikai szak,munkássága jelentékenyebb. (Q
