Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1918-1919

1919.05.27. 40. ülés

nyelték, a hol anyagvizsgáló laboratórium szervezésével és vezetésével bízták meg. Ezen laboratórium élén állt a háború végéig; itt bő alkalma nyilt a legkülönbözőbb fémes anyagok vizsgálatával és tanulmányozásával foglalkoznia. A hadvezetőség engedélyével több Ízben vizsgált meg kohótelepeket és adott metallografiai kérdésekben szakvéleményt. 1918 december óta ismét a fémjelző hivatalban működik.

Irodalmi működése a következő:

1. A metallografia fejlődéséről és irányairól.

2. Experimentelle Untersuchungen am System Cd-Sn.

3. Kísérleti vizsgálatok a kadmium és ón ötvözeteivel.

4. Studien am ternären System Kupfer-Kadmium-Antimon.

5. Kísérleti tanulmányok a kadmium, réz és antimon hármas ötvözeteivel.

6. A fémes anyagok vizsgálatánál használt mikroszkópokról és mikro- fotografiai berendezésekről.

7. Elektrische Widerstandsmessungen an Gemischen von Kupfer und Quecksilber.

8. Réz meg higany elegyeivel végzett elektromos ellenállásmérések.

9. Ueber die Legierungen des Goldes mit Arsen.

10. Az arany és arzén ötvözetei.

11. Resistometrische Studien an einigen Eisen-Nickellegierungen.

12. A földgáz felhasználása a fémek autogén hegesztésére és vágására.

13. A fémes anyagok vizsgálatának újabb módszerei.

14. A mai hadviselés néhány fontos anyaga.

15. A metallografia alapfogalmai.

„A metallografia fejlődéséről és irányáról“ szóló közleményben vázolja e tudományág kereteit, érdekes adatokkal és példákkal bizonyítja az idevágó ismeretek elterjedésének szükségességét.

Kísérleti vizsgálatok a kadmium és ón ötvözeteivel“ önálló kutatáson alapuló munka, melyben sikerrel oldotta meg az elméleti szempontból érdekes kadmium-ón rendszer egyensúlyi diagrammjának helyesbítését.

„Kísérleti tanulmányok a kadmium, réz és antimon hármas ötvözeteivel“. A munka becses adatokat szolgáltat a pseudó-binar jellegű sorozatok természetéről, érdekes példáját nyújtja továbbá egy metastabilis hármas rendszernek, miután megállapítja, hogy az antimon-kadmium rendszerben mutatkozó túlhevülési jelenségek a hármas rendszerben is fellépnek.

„Az arany és arzén ötvözetei“; a két fém egyensúlyi viszonyainak thermikus és mikrografiai vizsgálata, melynek eredménye a rendszer eddig nem ismeretes egyensúlyi diagrammjának megszerkesztése.

„Réz meg higany elegyeivel végzett elektromos ellenállásmérések“; e dolgozatban megállapította, hogy egy ötvözetben az összetevőknek hosszirányban való elhelyezkedése esetén a vezetőképesség igen pontosan lineáris függvénye a térfogatkoncentrációnak. Szerző munkája igen értékes kísérleti anyag a Gürtler és Le Chatelier-féle törvények helyességének ellenőrzésére.

„Resistometrische Studien an einigen Eisen-Nickel-Legierungen.“ Tekintettel arra, hogy nikkelacélok szerkezetének kérdése évtizedek óta foglalkoztatja a metallografiai kutatókat, anélkül, hogy azt megoldottnak tekinthetnők, szerző eredményeit fontosaknak kell tekintenünk, mert megállapította, hogy a magasabb nikkeltartalmú acélokban kristályos állapotban az eddig ismert allotrop átváltozásokon kívül más változások is végbe