Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1917-1918

1917.10.02. 3. ülés

5

tilos az ezektől eltérő, megtévesztésre alkalmas, azonos értelmű címek használata."

II. rész. A Il-ik rész címét „mérnöki kamara“ alakjára módosítottuk annak megfelelően, hogy a védett gyűjtő címet az 1. §-ban meghatároztuk; ugyanezen okból a ,,mérnök és építész“ kifejezésből, minden indokolt helyen az „és építész“ szavakat töröltük.

16. §. Az első bekezdés utolsó sorában: a „tőkésíteni“ kifejezést „az alaphoz csatolni“ találóbb rendelkezéssel helyettesítettük.

19. §. A harmadik bekezdés harmadik sorában: „vagy vezetője“ szavak beszúrását javasoljuk, tekintettel az erkölcsi személyek tulajdonában működő gyárak stb. mérnök tisztviselőire.

25. §. A jogorvoslat lehetővé tétele végett a §. végére hozzáfűztük, hogy: „Az igazolás megtagadása esetében másodfokon és végérvényesen a kereskedelemügyi miniszter az illetékes műegyetem vagy főiskola (akadémia) véleményének meghallgatásával dönt.“

35. §. A harmadik sorban: „kiegyezett“ helyett a találóbb „megegyezett“ kifejezést javasoljuk.

41. §. Az utolsó bekezdést, hogy a súlyosabb beszámítás alá eső vétséget fokozva büntessük, ekként szövegeztük, hogy: „A büntethetőség elévül, ha a mulasztás vagy vétséget képező cselekmény befejezése idejétől számítva: mulasztás esetében két év, fegyelmi vétség esetében öt év folyt le, anélkül hogy panasz vagy feljelentés tétetett volna.“

42. §. Az utolsó bekezdésben: „A kár teljes megtérítése nem menti fel stb.“ mondatból, a „teljes“ szó kihagyását javasoljuk.

45. és 47. §§. A foglalkozási körök sokfélesége mellett a szakértői ismerettel való elintézés nem biztosítható azzal, hogy egy 6 tagból álló bizottságban ezek mindegyike képviselve legyen, ezért törültük a 47. §. bekezdésében a „saját kebeléből“ kitételt, viszont a 45. §. negyedik bekezdésébe beiktattuk azt, hogy: „továbbá a fegyelmi bizottságtól a 47. §. szerint választandó vizsgálóbiztosból“; továbbá azt, hogy: „mely tanácsnak egyik tagja a vizsgálóbiztos.“

A 47. §. utolsó bekezdésébe felvettük, hogy a tanúkihallgatásnál a felek „szakértői“ is jelen lehetnek; ugyanígy felvettük a 48. §-ba, hogy a felek „szakértőinek“ is joguk van az iratokba betekinteni.

60. §. Világosabb szövegezéssel a d) pontot ekként javasoljuk: „d) ha büntető vagy fegyelmi jogerős Ítélettel a mérnöki foglalkozás gyakorlásától eltiltatott.“ Ugyanitten az utolsó bekezdésben javasoljuk, hogy a törlésnek a hivatalos lapban való közzététele: „az indokok felsorolásával“ történjék.

67. §. A harmadik sorban foglaltak helyett javasoljuk: „1. okmányainak a kamaránál való bemutatása alapján“ szavakat; továbbá a b) alpontot a következő: „b) aki a Kir. József-Műegyetemtől az 1884/85. tanévet megelőző sikeres tanulmányai alapján absolutóriumat nyert;“ szöveget.

Ugyanitten az é) alpontnak következő szövegezését ajánljuk: ,.e) aki e törvény életbelépése előtt kifejtett legalább nyolc évi érdemes önálló tervezői mérnöki vagy építészi gyakorlatot igazol vagy olyan mérnöki vagy építészi tevékenységet kimutat, melynek alapján mint valamely intézetnek, vállalatnak, ipartelepnek, társulatnak alkalmazottja, vezető szerepig jutott: ha megfelel vele a következő bekezdésben említett rendelet határozmányai-