Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1917-1918
1917.10.02. 3. ülés
4 védését is kívánja. Miután a törvénytervezet ily irányú módosítása, nem ellenkezik a Kir. József-műegyetem szervezeti szabályzata szellemével, amennyiben csak arra fog vezetni, hogy a velünk közvetlen kapcsolatban levő államokban elfogadott módon, összes okleveleiben a „Mérnökké“ avatás kifejezését alkalmazhassa, javasoljuk: hogy a külön védett mérnök és a külön védett építész címekben található kettéosztás mellőztessék, és mint valamennyire közös gyűjtőnév a „Mérnök“ alapcím védessék meg, valamint vele összefüggésben rendeztessék az egyes tudományos ágazatokat megkülönböztető és a főiskolai tagozásnak is megfelelő összetett avagy egyszerűsített címzések jogosított használata. Ezzel kapcsolatban most már kiküszöbölendő az a — zavart és félreértést okozó — következetlenség is, ami a tekintetben fennáll, hogy a törvény- tervezet szerint a „mérnök“ alapcím egyedül xs külön minősítést és foglalkozási kört jelent (van gépészmérnök, vegyészmérnök stb. és van mérnök)-, ennek a helyesbítését oly módon javasoljuk eszközlendőnek, hogy az ez idő szerint út-, vasút-, víz-, hídépítési mérnököt jelentő egyszerű mérnök cím mellőztessék és helyébe e minősítést és foglalkozási kört megállapító „Közmunkamérnök“ cím lépjen. Ugyané §-ban módosítás volt szükséges annálfogva, hogy a katonai mérnök-tiszti tanfolyamok végzéséről szóló okmányok csak honosításszerü eljárás alapján mérhetők a főiskolán szerzett oklevelek értékével. Az 1. §. javasolt új szövege tehát a következő: „1. §. A mérnök címet csak az viselheti: a) aki a Kir. József-Müegyetemtől mérnöki, építészi, gépészmérnöki, vegyészmérnöki vagy közgazdaságmérnöki oklevelet nyert, b) aki a Selmecbányái bányászati és erdészeti főiskolán (akadémián) a vaskohó-mérnöki, a fémkohó-mérnöki, bánya-mérnöki, vagy erdészeti szakosztályán kötelező tárgyakból eredményes vizsgát tett és e főiskola (akadémia) elvégzése után az államvizsgát letette és oklevelet nyert, c) akinek az előző a)—b) pontoknak megfelelő képesítését igazoló s külföldön megszerzett oklevelét az erre illetékes hazai egyetem vagy főiskola a honosító záradékkal ellátta, d) aki valamely katonai akadémia elvégzése vagy műegyetemi tanulmányai alapján a katonai építő-mérnöki, illetőleg a mérnöki tiszti tanfolyamot sikeresen végezte és erről szóló okmányát a Kir. József-Müegyetem a honosítással egyenértékű záradékkal ellátta. A mérnök cím viselésére jogosultak oklevéllel vagy okmánnyal igazolt tudományos képzettségük ágazatának közelebbi megjelölésére : az építészmérnök, vagy építész, a közmunkamérnök, a gépészmérnök, az elektromérnök, a vegyészmérnök, a közgazda- sági mérnök, a bányamérnök, a kohómérnök, az erdőmérnök címet is használhatják.“ 2—4. §§. A 2., 3. és 4. §§-ban javasolt szövegváltoztatások részletes felsorolását mellőzve utalunk arra, hogy ezek az 1. §. módosításából származó kisebb beszúrások. 6. §. Az első bekezdést, hogy világosabbá tegyük, így szövegeztük: „Az 1. §-ban szabályozott címeket jogosulatlanul használni tilos és általában
