Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1917-1918
1918.04.16. 20. ülés
Ad 378/1917. A bíráló tanárok javaslata Csányi Károly műegyetemi magántanári képesítése tárgyában. I. Tekintetes Mérnöki és Építészi Osztály! Csányi Károly okleveles építész, az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum igazgató-őre, a művészettörténet: „Világi és egyházi épületek berendezésének történeti fejlődése“ című részének tárgyköréből kíván a Kir. .lózsef-Műegyetemen magántanári képesítést szerezni. A benyújtott folyamodványra vonatkozó ismertetést, a folyamodványhoz csatolt mellékletek alapján, van szerencsém a következőkben előadni. Életrajzi adatok: Csányi Károly született 1873-ban Győrött, műegyetemi tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte, ahol 1896-ban nyerte el az építészi oklevelet. Műegyetemi tanulmányainak befejezése után 1896-ban a Műemlékek Országos Bizottságának megbízásából a gyulafehérvári székesegyházat felmérte és Steindl Imre műegyetemi tanár vezetése alatt elkészítette a restaurálási terveket. Miután a következő évben a katonai kötelezettségének tett eleget, 1898-ban tartalékos hadnagy lett. Csányi Károly 1898 óta a műegyetemen, a középkori építéstörténet tanszékénél, Steindl tanár mellett 1902-ig mint tanársegéd, 1902—1904-ig mint adjunktus működött: utóbbi minőségben, a már beteg Steindl tanár helyett, előadásokat tartott és a tervezéseket vezette. Az 1904. évben a vallás- és közoktatásügyi miniszter kinevezte őt az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum őrévé, 1908-ban pedig igazgató-őrré. Az 1905. év óta tagja a Műemlékek Országos Bizottságának, 1908 óta pedig az Országos Képzőművészeti Tanácsnak. Irodalmi működés a folyamodványhoz mellékelve: 1. „Az új országház“ című monográfia szövegi része. 1902. 2. A Beöthy-féle művészettörténetben: a középkor építéstörténetének Ó-keresztyén és román építészet fejezete. 3. „A legyező eredete különös tekintettel Kelet-Ázsiára“ című felolvasásának lenyomata, 1905. 4. „A családi ház“ című előadás lenyomata. 1908. 5. „A középkori építőművészet formái.“ Az építőmunkavezetők könyvtára részére, 1910. 6. „Lakásaink berendezése" című értekezés. 1910. 7. „A vasmívesség", mely az „Iparművészet könyve“ III. kötetében jelent meg. 1912.
