Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1915
1915.01.02. 1. ülés
MAGYARORSZAO Budapest,. 1914. szema, december 30. fl MRBYfIRORSZflB Ujesztendövel 22-ik évfolyamába lép a Magyarország, a legnemzetibb magyar napilap, amelynek kezdettől fogva a függetlenségi eszme volt s marad a jövőben is a vezércsillaga. A most záruló év elején nagy változáson ment át a Magyarország. Megtartva teljes politikai függetlenségét, magjar nemzeti ideáljait, megnövekedőit tartalmában s terjedelmében, úgy hogy publicisztikai, irodalmi és zsurnalisztikái tartalmasságával a leggazdagabb. legjobb, legnépszerűbb magyar napilappá vált Ä háború, amely minden téren rendkívüli változásokat idézett elő, át- alakitólag hatott a hirlapirásra is. Elsőben is a szerkesztőségi és technikai személyzet kisebb-nagvobb részének zászló alá vonulása s a papírgyárak üzemkorlátozása folytán csökkent a lapok terjedelme, tartalmukban pedig teljességgel és úgyszólván fentartás nélkül az ország nagy háborús erőfeszitésének szolgálatába állottak. Hirtelen abbamaradt, legalább egyelőre, a Magyarországnak a nemzet nagy javaiért: függetlenségéért gazdasági és pénzügyi önállóságáért és erkölcsi megújhodásáért folytatott nagy küzdelme. A pártok elhatározásához képest a háború idejére megszűnt minden politika, sőt még a puszta ellenőrzést és bírálatot is a háború utáni időkre kellett elhalasztani, miután ennek gyakorlását is lehetetlenné tették a hadviselés érdekeit szolgáló tekintetek* s főként a hadüzenettel egyidejűleg életbe lépett rendkívüli intézkedések. Mind ez a változás a háború kényszerű következménye volt. .4 minden túlzást kerülő, föltétlenül megbízható, gyors és kimerítő hírszolgálat terén iparkodtunk kárpótolni a közönséget és bár rendkívüli intézkedések ebben is korlátozzák a hirlapirásí, találtunk utat és módot, találtunk eszközöket, hogy a lehető legnagyobb mértékben kielégítsük a közönség epedö várakozását, oly- annyira természetes hirszomját. Hogy ezt a feladatot teljes sikerrel oldottuk meg, erről tanúságot tesz régi hü olvasóközönségünk törhetetlen ragaszkodása és általiban a nagyközönségnek fokozott érdeklődése, amellyel lapunkat kitünteti. De legyen bár a háború befejeztéig minden politika felfüggesztve, a Magyarország ezekben az időkben is eluta- sithatatlan kötelességének ismeri, hogy őrt álljon a nemzet szentséges jogai fölött, hogy élénk figyelemmel kisérjen minden jogosulatlan ellenséges törekvést és hogy a nemzet önállóságát, nagyságát és önérzetét sértő minden jelenséget teljes erélylyel és sulytyal visz- szautasitson. Az ország minden részéből jövő számtalan üdvözlet, biztatás és elismerés bizonyság,reá. hogy maga a nemzet is mennyire szükségesnek látja ezt a publicisztikai .munkánkat, amelynek további teljesítésében semmi nehézség sem fog bennünket visszariasztani. Mint a magyar nemzeti élet egy fontos tényezője, de mint a legjobb és legtartalmasabb magyar napilap is, a M agyar ország bizalommal kéri továbbra is a magyar közönség támogatását. Előfizetési árak: a magyar korona országaiba, Ausztriába és az annektált tartományokba: Egy hóra Negyed évre Fél évre Egy évre 2 K 80 fill. 8 „ —" It 16 „ ff 32 „ II Egyes szám ára: Budapesten és vidéken 12 fillér Az angol külkereskedelem hanyatlása London, december 29. (Rómán át.) (Saját tudósitónktól.) A Board of Trade angol kereskedelmi szaklap az angol királyság november havi kereskedelmének statisztikáját közli, amelyből kitűnik, hogy Anglia közgazdasági élete a háború miatt súlyos károkat szenved. A statisztikai adatok még kedvezőtlenebb színben tüntetik föl az üzleti forgalom veszteségeit, mint az előző hónapokban, ami arra mulat, hogy a háború ma sokkal súlyosabban nehezedik Angliára, mint az első hónapokban. A rendes forgalmat még mindig nem sikerült elérni és Anglia importja 55,987.000 livre sterlingre szállt le, ami az előző év ugyanezen hónapjának eredményéhez viszonyítva 12,480.000 livre sterling csökkenést jelent. Az export 24,601.000 livre sterlingre szállt le, ami az 1913. év november havának eredményéhez viszonyítva 20,154.000 livre sterling csökkenést mutat. A reexport (ujrakivitel) 5.643.000 livre sterlingre szállt le, ami az előbbi esztendő statisztikájához viszonyítva 2,357.000 livre sterling veszteséget jelent. \ Board of Trade hiteles statisztikája alapján tehát Anglia külkereskedelme az elmúlt. hó folyamán 34,891.000 livre sterlinget veszített, amely összeg a mi pénzértékünk szerint meghaladja a 874 millió kor.-t. Ha összehasonlítjuk a november havi importot az október havival, némi emelkedést látunk, azonban p.z az emelkedés meg sem közelíti azt a veszteséget, amit az export csökkenése miatt szenved az angol kereskedelem. Ami az import emelkedését illeti, az nem tekinthető pozitív üzleti eredménynek, mert ■ abból 5 millió livre sterling esik élelmiszer- ! behozatalra és ez az élelmiszer nem kerül ! piacra, hanem — előrelátó óvatosságból — el- í raktározzák szükebb napokra. A gabonabehozatal 1,246.000 livre sterlinggel, a husbehozatal 1,820.000, a kávé-, kakaó- és teabehozatal pedig 4.715.000 livre sterlinggel emelkedett. Ezzel szemben a szükséges gyáripari nyers- termények behozatala folytonosan csökken. Az átlagos behozatal a háború előtt 42,350.000 livre sterling volt, amely összeg ma már 8,900.000-el csökkent.. Szóval a? angol gyáripar érzi meg a legjobban a háborús állapot hátrányait. Az üzleti forgalom csökkenése az elmúlt 1914. esztendő tizenegy hónapja alatt meghaladja a Í56 millió 950.000 livre sterlinget. Ezek a számadatok bizonyítják, hogy Anglia is nagy anyagi áldozatokat vállalt magára mikor belekeveredett a nagy európai konfliktusba. i . i: LEGÚJABB A Zemplén megyei alispán jelenlése az orosz betörésről Sátoraljaújhely, december 29. Zemplén vármegye rendes negyedéül közgyűlésén, melyen Meczner Gyula főispán elnökölt, Dókus Gyula alispán jelentést telt arról, hogy az ellenséges csapatok november 19-ikén megjelentek a szirmai és mezölaborci járás határán és néhány nap alatt ellepték a szinnái, mezölaborci, homonnai és sztropkói járásokat. Az ellenség megszállta a megyének körülbelül harmadrészét, mintegy három- száznyolcvanezer kqtasztrális holdat, — amely területen százhetvenhét község cs hetvenezer lakos van. Azonban — hála csapataink bátorságának — a veszedelem nem tartott sokáig, mert c hónap 12-ikén az ellenség utolsó hátvédjének is menekülnie kellett a megye határán túlra. Az ellenség betörése , jelentékeny kárt okozott a megye említett négy járásában, de különösen Homonnán és Mezölaborcon. .4 közigazgatás már zavartalanul működik mind a négy járásban* Részletes jelentést az ellenséges betörésekről és az ez által okozott károkról csak akkor fog az alispán előterjeszteni, ha az erre vonatkozó hivatalos . adatokat összegyűjtötték, Az alispánnak ehhez a jelentéséhez még megjegyezte, a főispán, hogy a kár felbecsülése folyamatban van és hogy minden egyes kárt a lehetőség legszélsőbb határáig pótolni fognak. A magyar miivészek és a san-franciskói világkiállítás Képzömüvészkörökben napok óta élénken per trak tálják azt a módot, amelylyel a san- franciscói világkiállítás Budapestre érkezett megbízottja — nyilvánvalóan téves információk alapján — a magyar festő- és szobrászművészet részvéteiét szeretné biztosítani a jövő évben megnyíló tárlaton. Az a mód, amelyet a kiállítási bizottság kiküldöttje választott, igen sokak véleménye szerint azt eredményezheti, hogy a nagy világversenyben a magyar művészetet csak egy töredéke fogja képviselni. Mr. Nielsen J. Laurvik, az arne* rikai. megbízott, ugyanis ahelyett, hogy a Képzőművészek Egyesületéhez, vagy az Országos Magyar Képzőművészeti Társulathoz fordult volna, mint amelyek a magyar képzőművészet egyetemét reprezentálhatják, egyik művészcsoportunkkal lépett összeköttetésbe s ennek egyik vezetőférfiát kérte föl a m e g-h ivandó művészek listájának ö s s z e á 11 i t á - s á r a. Ez a művészcsoport kétségtelenül igen jeles és nagytekintélyű festőket, szobrászokat és iparművészeket számlálhat tagjai közé, de mégis csak egyik része, töredéke a magyar művészvilágnak, amelyből igen sokan hiányoznak olyanok, akik teljes joggal reflektál- nak a meghívásra, sőt olyanok is, akiknek részvétele nélkül a magyar művészet bemutatása a nagyvilág előtt a legnagyobb mértékben tökéletlen és hiányos volna. Mr. Nielsen J. Laurvik jóhiszemű tévedését szerintünk is okvetlenül répa rá 1 ni kell s meg kell adni a lehetösé- : get arra, hogy a japán-csoporton kívül álló s más irányokhoz tartozó nagynevű, nagy- tehetségű mestereink alkotásai is e 1 j u' hassanak’ San-E ranciskóba. Enne’ reparálásnak oly módon kell megtörté j hogy a meghivandók névsor 4 összeállítását as a 4.áp.áa?a'
