Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1915

1915.01.02. 1. ülés

6 MA0YARORSZA0 Budapest, 19f4'. szerda, december 30V\ * ...Orosz foglyok. Az egyik leveszi sapkájáról lövész jel vé­nyét, rátüzi a hösapkámra. Bólintok, hogy köszönöm. — Nana! Nana! — Es nagyon élénk gesztusokkal beszédbe fog. Mondják aztán, hogy, akik értik a nyel­vet, hogy, nem ajándékba adta. Hanem ke­nyérért, meg cigarettáért. ’Adtunk néki. iTiz-tizenöt fogolytranszport ment el mel­lettünk. Tisztek is voltak közöttük. Egy fő­hadnagy, megsebesültén, a puccerjével együtt jött Ült a puccer hátán, mint a lovon. A lába, az oldala, a homlokhusa volt néki «be­lőve.» Különben alacsony, szinte zömök, a szakálla úgy, öthónapos lehet. A parolint ez is a vállán hordja, a kétujjnyi aranyon ez a szám: 75. Azt mondja, ez a brigád­szám. Csak oroszul beszél, keveset németül. {Valahogy megértjük, hogy, nyögi: — Borzasztóak a ti rohamaitok... — sokszor hallott orosz véleményt ad le rólunk. A teát — finom hilfplatzon teát — gyö­nyörködve nézi. Sok cigarettát szi. Azt mond­ják néki a mi Risztjeink: — Tudod-e, bajtárs. hogy, Lodz elesett? Nevet. — Tudom. Azt is tudom, hogy arra — £5 nyugatnak intett — kergettek bennünket Onnan tudom, hogy nálunk kihirdették: nem igaz, hogy Lodz elesett, nem igaz, hogy Krakó alól az osztrákok és magyarok előre­nyomulnak. Csak ennyit. De éppen elég volt, hogy mindent megtudjunk belőle. Csönd. Nagyokat szippant. — Nem is csoda. Nálunk tömegekben hajtják az embereket. A tömegben hatéko­nyabban pusztít minden lövedék és nehe­zebb a mozgékonyság'. Azt mondom én: — Mondja, főhadnagy ur, az önök ka-* fonál mért rabolnak, rombolnak és pusztí­tanak? Megint nagyokat szippant. — Ja, ha se ruha, se kenyér, se tiizre- való! A mi katonáink is emberek, azok is éheznek, azok is fáznak... Hogy nem fizet­nek? Hetek elmúlnak néha, mig zsoldot kap­nak. — Es mért mondják nékik önök, tisz­tek, hogy itt az orosz foglyok szemét kiszúr­ják, orrát, kezét-lábát levágják? Roppant jót nevetett. — Hát, hogy meg ne adják magukat __ Nagy tömegeknél minden ilyesmi kísérlet ragadósabb. Elég, ha egy század megadja magát, hogy egy ezred fogságba jusson. Letetlek melléje egy sebesült zászlóst. A mi katonánk. Tud oroszul, megörültek egymásnak. Es körülöttük a földmunkás-osztagok sí­rokat áslak az elhagyott kamerádoknak. 9 -Budapest, december 29. /Három igazságügyi rendelet. A hivatalos lap' mai száma az igazságügyminiszternek há­rom — a polgári pörrendtarlás életbelépteté­sével kapcsolatos — rendeletét közli, amelyek közül az első kettő (72.100. és 72.200. sz.) a b i r t o k re ndezési ügyekben követendő eljárást alakítja a polgári pörrendtartásról szóló törvény rendelkezéseihez, a harmadik pedig az iparhatóságtól vagy az ipar- testület békéltető-bizottságától a járásbíró­ság elé vitt ügyekben követendő eljárást sza­bályozza. TELEFONSZAM: Főszerkesztő . . . 23—51 Felelős szerkesztő 94—94 Szerkesztőség . . 23-51 Interurbán .... h 40 Nyomda (lapzártakor) 30—40 . . , 13^97 Aeroplánok a háborúban Cézáré S'anturo mérnök, az olasz haditengerészet volt hadnagya, aki jelenleg a sajtóhadiszálláson tar­tózkodik, irta az alábbi cikket a hadi repülőgépekről: Ausztría-Magyarországon való tartózko­dásom idején, a most folyó háború alatt al­kalmam volt megtekinteni néhány repülő- terepet. Ez rám nézve, aki az olasz Aero-KIub elnökségének tagja és a «L’Aero-Mariüimo» léghajós szaklap szerkesztője vagyok, rend­kívüli érdekességgel bírt és természetesen fő­leg azokat a megfigyeléseket igyekeztem meg­ismerni, amelyeket ebben a háborúban ka­tonai repülőgépeken teltek. Többek között alkalmam nyílott Frze- myslben találkozni az osztrák-magyar had­sereg egyik legjobb aviatikusával, akit termé­szetesen sok mindenről megkérdeztem. A jeles tiszt megmutatta osztályának gépei', amelyek kzáz ló erős Mercédes-motorral ellátott 1912- modellü, kétüléses Albatros-biplánok és 93 kilomé eres óránkénti sebességet is elérnek. L repülőgépek egyikévei az illető tiszt képes volt Przemysi első ostroma alkalmával a főhadiszállásról az orosz hadállások fölött egyenesen az ostromlott várba repülni, anél­kül, hogy az ellenség gyilkos tüzelése a leg- kevésbbé 'árthatott volna gépének. Repülő­gépen legalább tizennégy golyó nyomát lát­tam, amelyeknek nagy része a szárnyakat lyukasztotta át, egyesek azonban a vázat is találtak, de szerencsére sem az avia- tikusnak, sem a motornak, sem pedig a ké­szüléknek nem ártottak, úgy hogy, megbíza­tását pontosan végre tudta hajtani. A repülőterek, amelyeket megtekinthet­tem, mind tágasak es jól felszereltek. Minde­nütt vannak fix és szállítható hangárok, nagy­szerű javító műhelyek, a gépek szállítására teherautomobilök állanak rendelkezésre, az ellenséges aeroplánok támadása ellen pedig gépfegyverosztályok, A harctéri jelentések szerint az aviatiku- sok mindenekelőtt felderítő szolgálatot vé­geznek. A kétfedelű katonai repülőgépek kö­zepes gyorsaságukkal tényleg a legjobban alkalmazhatók az ellenséges hadállások pon­tos megfigyelésére annál is inkább, mert az ilyen megfigyeléseket a modern háborúban mozgó nagy tömegek nagy mértékben meg­könnyítik. * A mi 'líbiai hadjáratunk alkalmával a csapat- és tüzérségi parancsnokok gyakran panaszkodtak, hogy az avíatikusok nem min­dig hoztak fontos jelentéseket az ellenséges hadállásokról, csakhogy nem szabad 'elfelej­tem, hogy ott kisebb harcoló egysegekről volt szó, amihez még hozzájárult az arab csapatoknak az a jellemző tulajdonsága is, hogy úgyszólván villámgyorsan voltak képe­sek a helyüket változtatni. Itt azonban a front kiterjedése óriási, a mozgási lehetőség eléggé korlátozott, úgy hogy a repülőgépen tartózkodó megfigyelő, akinek népi szabad egyúttal a pilóta szerepét is betölteni, nyugodtan megfigyelheti a had­állásokat és megfigyelései eredményét szé­pen lerajzolhatja mappájába. Magam is láttam ilyen rajzokkal "ellá­tóit térképeket, amelyek a főparancsnokság stratégiai Elhatározásainál igen nagy szere­pet játszottak. Láttam 1000 méter magasság­ból készült fényképfelvételeket is, amelyeken egészen tisztán és pontosan felismerhetők az ellenséges gyalogság és tüzérség hadállásai. Ä repülőgépeknek azonban a harcmezön még más feladatuk is van, nevezetesen a tüzérség támogatása. L háborúban, amikor v» iüo^s^ik nap-nap után jobban is, jobban az ágyuk fölé kerekednek, a repülőgépek tehetővé teszik a tüzelést vezető" parancsnok­nak, aki a célt nem Iáthatj'a, a hatás meg­figyelését és a szükséges változtatások elren­delését Nem mindig lehetséges mindenkor megfelelő magas megfigyelő helyet találni és ilyen kor a repülőgépnek kell a magasba emel­kednie és ha szükséges, átrepülnie a lüzvona- lon is. Különösen szükségeshez a {nagy ostrom- Iövegeknél, amelyek ennek a háborúnak a meglepetései voltak. Minthogy ezeknél nagyon kell 'takarékoskodni a drága lövedékkel, ré­szint azért, mert a muníció pótlása nehezebb, részint mert maguk a Iövegek is rövidébb élettartamnak, nagy szükség van a Iöhálás pontos megfigyelésére. Az osztrák-magyar monarchia hadsere­gének, mint ismeretes, 3ü. 5 centiméteres Skoda-ágyui vannak, amelyeknek tüzelését aéroplán segítségével .vezetik, minthogy a lő- hatás megfigyelése az óriás Iőtávóiság foly­tán másképp lehetetlen. Az ostromlott várak fontos segítő eszkö­zének is bizonyult az aeropíán, amely bizo­nyos magasságban sértetlenül repülhet ét az ostromlók fölött és közvetítheti az összekötte­tést a külvilággal Végül felhasználják az aviatikát offenzív harci eszközül is, amennyiben bombákat és nyilakat hajítanak le a Tepülőgépekröi a megerősített helyekre és katonai táborokra. A bombáknak és nyilaknak száma, amelye­ket egy repülőgépről lehajítani'lehet, annyira korlátolt azonban és hatásuk a tüzérség ha­tásával szemben olyannyira csekély, hogy az aviatikának ez a feladata igazán csak másod­rendű. Az azonban kétségtelen, hogy ennek is* nagy morális hatása van. A felderítő szolgálat tekintetében az aero- píán felülmúlta a lovasságot és a tüzérség, a csapatparancsnokságot és a megerősített he­lyek részére nélkülözhetetlenné váL Ami az osztrák-magyar hadi avíatika-szer­vezetét illeti, könnyű volt konstatálnom, hogy, rendkívül "ügyes és felüímulhatattanut vak­merő repülő tisztjei és altisztjei vannak. Erre nézve a legjelíemzőbb egy aviatíkUS főhadnagy hőstette, aki 'a déli harctéren vé­gig repülte a szerb hadállásokat és bár á szerbek gyilkos tüzelése közben négy helyen megsebesült és motorja is összetört, rend­kívül 'ügyes siklórepüléssel kijutott az ellen­séges hadállások közül és egyenesen at osztrák-magyar táborban ereszkedett le, ahol pontos feljegyzéseit és nagyszerű fénykép- felvételeit nagy örömmel fogadták. Egy másik hős avíatikus tiszt az osztrák- magyar hadállások felé közeledő orosz repülőiéipel kell harcra s minthogy másképp legyőzni nem tudta, egyenesen neki repült és magával együtt lerántotta a földre. Számtalan ilyen hőstett bizonyítja, hogy ha az osztrák-magyar katonai aviatika nem1 is olyan nagyarányú és kifejlett, mint a né­meteké, a hadseregnek nagyszerű repülő­gépei és kitűnő pilótái vannak. E háború után valamennyi hadsereg árrá fog törekedni, hogy repülőflottáját nagyítsa és a léghajók helyett aeroplánokat szerezzen be, mert az előbbiek ez ideig nem végez­tek nagyobb szolgálatokat, amelyek a nagy fentartási költségeket, az óriási traint, a ren­geteg munkást igazolták volna. Egy tizenkét 'repülőgépbőr álló Iéghajós- osztály költségei kerek ötszázezer koronát tesznek ki, amibe már bele van számítva a szükséges alkotó részek, a mozgatható han­gárok, műhelyek stb. Ezzel szemben egy kö­zepes nagyságú kormányozható léghajó körül­belül hárommillió koronába kerül, vagyis eppen akkora összegbe, amelyen hsat repülő* gép-osztály állítható fel hptyenkét . ref^üíft. géppel.

Next

/
Thumbnails
Contents