Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1915
1915.01.02. 1. ülés
14 MÄG7AR0RSZA0 Budapest, lyiö. pernek, januar 1, — Német magasztalás a magyar huszárokról. A „Frankfurter Ztg.“ harctéri tudósítója, Siegfried Gayer, a limanovói csatáról írván, levelének befejező része így, hangzik: úgynevezett ,,péksüteményt“ a — kulcslyukon.' Egészen jól befér, nem is kell összegyömöszölni. íme, mégis csak igaz, hogy az Isten jóra tudja fordítani azt is, amit az ember rossznak gondol. A mikroszkopikus zsemlye meghosszabbitja a szakácsnő életét, fiatalsá«A huszárok most, mint jól végzett munka után, sétálnak a csatatéren. Szájukban a pipával. Köpenyeg nélkül járnak, mert meleg van s a nap süt. A környéken, majorságokban vannak elszállásolva s tőrcsapatoknak maradtak főtt. A nevezetes éjjeli támadás után hosszú időn át aludtak a nagy kimerüléstől. Most pedig ujult erővel sétálgatlak a harctéren és még egyszer átélik azt az éjszakát. Valamennyien gyalog harcoltak. Es valamennyi úgy mondja ifizt, mintha mentegetőznék. Tudniillik ígyalogságként alkalmazták őket. Karabéllyal mentek rohamra. A rohamnál valamennyi liszt elől ment kivont karddal. Olyan volt ez a támadás, mint aminő régi háborús képeken látható és amilyen lesz mindig, amíg olyan csodálatraméltó emberanyag lesz, mint amiaő a magyar katona. Itt Limano- vónál a magyar huszárok régi vitézségüknek nagyszerű emléket állítottak. Bámulatos lehetett és jobbra, balra, elől, hátul a sok halott beszélő, hogy rettenetes is volt. Az ezredes egészen elől esett el, mögötte pedig három magyar nemes családból származó százados. Most a huszárok, szájukban makrapipával, az ő drága halottjaik közt sétálgatnak. Kettő a sírokat vizsgálja; egyiket a másik után, odébb három huszár a kezeit dörzsöli és úgy járnak a puszta csatamezőn, mint a gyerekek, vagy mint katonák vasárnaponkint odahaza a sétahelveken.». */ — A zsemlye és a régi jó idők. Ha valamikor, hát mostanában bizonyosan igen sokat idézgetjük ama becsületes „régi jó idők“ szellőmét. Van okunk rá bőségesen mindnyájunknak, de van okuk különösen a háziasszonyoknak, akiknek a szive facsarodik a szédületes magasságokban büszkélkedő piaci árak láttára. Akik szomorkodva fizetnek 15—16 fillért egy-egy tojásért és busán konstatálják, mint lesz napról-napra savanyúbb, ragadósabb még a községi gyár 28 fillérről 46 fillérre drágult fekete kenyere is. Persze, hogy sűrűn kerül e nehéz napokban a beszélgetés középpontjába — nem a leghizelgőbb epitetónok kíséretében — a pék, akit joggal-e vagy jogtalanul, de tényleg kövérre hízott, saját zsírjában fuldokló kolosszusnak képzel a néphit. Akiről frappáns hatással lehetne megminlázni az élelmiszeruzsora szobrát. A pék, e rettegett hatalom, aki most csakugyan fölülmúl minden fantáziát a lábai előtt nyögő fogyasztó- közönség sanyargatásában. Hat helyett immár csak négy darab zsemlyét ad egy hatosért. Zsemlyét? Dehogy, egv belül nyers, kivid összeégett, savanyu, fülledt kovászdarabot, ami mindezeken fölül még olyan kicsiny, hogy lefőz minden viccet, amit valaha a zsemlye egyre törpidő voltára csináltak a budapesti élclapok. Maholnap már nagyitóiiveggel is alig lehet meglátni, csak a szaga hirdeti majd, hogy mégis van s hogy négy darab belőle húsz fillér. Azonban minden dolognak két oldala van s igy ennek a mikroszkopikus zsemlyének is. Akadnak, akiknek örömet is szerez az összezsugorodott terjedelmével. Nemcsak azért, mert igy kevesebb falat jut egyből-egyből a reggeli kávé izének elrontásához, hanem egyéb okból is. Egy. uriasszonytól hallottuk, hogy például az ő szakácsnője — legalább zsemlye dolgában — bizony nem lelkesedik a „régi jó időkért“. Azelőtt már kora hajnalban felverte álmából a pék csengetése, ki kellett bújni a hideg, téli sötétben a ió meleg ágyból, ajtót nyitni s átvenni a kiflit és zsemlyét. Most minderre nincs szükség, a derék szakácsnő zavartalanul alhat ja reggeli álmát, a kihordó- 1-c^, ssfifiátes Mja az gát. Hogy növessze hosszúra Allah a szakádat az isteni gondviselés szerepét ilyen fényes sikerrel játszó hatalmas péknek. — Házasság. Farkas Vince és Irányi Ella Perjámoson házasságot kötöttek. — Elesett, megsebesült és hadifogságba került tisztek. A 87. veszteség-lajstrom szerint a következő tisztek haltak hősi halált : Arnold Sándor hadnagy (59. gye.), Auer Pál hadnagy (1. magyar népfe.), Demény Dezső főhadnagy (9. honv. gye.), Farkas Endre százados (9. honv. gye!)! Gelinek Ottó tart. hadnagy (59. gye.), Hoffmann Aladár hadnagy (1. magyar népfe.), Jaitner Tivadar százados (1. gye.), Mattherny Róbert tart. hadn. (34. gye.), No- vágh Károly hadnagy (1. magy. népfe.), Molnár Imre zászlós, Pajtás József főhadnagy (34. gye.), Rédlinger Ernő tart. zászl. (59. gye.),‘Tischler Viktor tart. hadnagy (34. gye.), Tolnai Mór hadnagy (34. gye.), Weinmann Károly százados (34. gye.). Megsebesültek : Décsy István hadnagy (34. gye.), Erdődy István főhadnagy (1. magyar népfe.), Gerece Sándor tart. zászlós (34. gye.), Goldmann Simon hadnagy (1. magyar népfe.), Koritsánszkv Tibor főhadnagy (34. gye.), Läufer Antal dr. hadnagy (L magyar népfe.), Lindner Gusztáv lovag őrnagy (34. gye.), Markó Árpád főhadnagy (34. gye.), Mar- schalkó Ferenc kadét (9. honv. gye.), Olgyai István dr. hadnagy (1. magyar népfe.), Pump János főhadnagy (34. gye), Schubert Gusztáv tart. hadnagy ‘(34. gye.), Schwarcz József zászlós (34. gye.), Szabó Rezső hadnagy (1. magyar népfe.), Szekeres Lajos tart. zászlós (34. gye.). Hadifogságba kerültek: Amdt Gyula kadét (18. magyar népié., Akmolinsk), Balázs Lajos hadnágy (18. honv. gye., Akmolinsk), Bereczky Lóránt tart. kadét (83. gye.. Akmolinsk), Apádiai Georgievits Guidó főhadnagy (9. huszáré., Tobolsk), SXmonovicz Sándor báró tart. hadnágy (1. ule ), Tolnai Géza tart. zászlós (34. gye.). — A maharadzsa ajándéka. G v a 1 i o r i, Scindia maharadzsája, nemcsak praktikus, hanem rendkívül értékes karácsonyi ajándékot küldött az angol királynak. Ez az ajándék egy kórházvonat, mely 41 sebesültszállító kocsiból, négy tiszti kocsiból, öt motoros kocsiból áll. A kocsik egytől-egyig fehérre vannak fényezve és mindegyiken ez a felírás pompázik: „Scindia maharadzsájának ajándéka valamennyi angol katonának és tengerésznek. 1914. Karácsony.“ A fejedelmi karácsonyi ajándéknak költségei a Times szerint 25.000 fontra, vagyis hatszázezer koronára rúgnak. — Szilveszteri forgalom a közúti vasúton. A Közüli Vaspálya Társaság .értesíti az utazó közönséget, hogy intézkedett az iránt, hogy Szilveszter éjjelén a közlekedés éjfél után is föntartassék cs pedig akként, hogy az utolsó kocsik a város belső területéről a külső végpontokra éjfél után egy órakor indíttassanak. — Orosz fogoly-pilóták Iglón. Hétfőn este a Galíciában lefolyt harcokból 1300 orosz foglyot szállítottak át az iglói vasúti állomáson, ahol az élelmezési osztály vacsorával látta el a foglyokat. A foglyok közt volt egy kapitány, két pilótafőhadnagy, egy kadét és kél önkéntes. Vacsorázás közben az egyik pilótahadnagy a következőket mondta el: — Két nap óta vagyunk foglyok, december 26-ika óla. Repülőgépünkkel felderítő szolgálatot teljesítettünk. Átrepültünk egy egcsZ hadosztályt. Egyszerre csak defektusunk támadt. Érezzük, hogy le kell ereszkednünk. Végső erőfeszítéssel ki akarunk jutni az ellenséges légkörből, de nincs rá mód. Eközben már halljuk a gépfegyverek kattogását, melyekkel bizonyára bennünket veitek célba. Gyorsan lefelé ereszkedünk. Kitűzzük a fehér zászlót. Megszűnik a lövöldözés zaja. A földre érve csak éppen annyi időnk volt, hogy gépünket felgyújthattuk. ‘Rá néhány pillanatra foglyok voltunk. — Nálunk az önök tiszt-foglyainak jó dolguk van. Városokban vannak internálva, ahol szabadon járhatnak, kávéházba is mehetnek. j Ali is jól bánunk az önök embereivel, mert hazánkba már eljutott annak a hire, hogy itt sincs a foglyoknak bántódása. — A bécsi polgármester a királynál. Bécs- ből jelentik : Weisskirchner dr. polgármester ma délelőtt a Hofbiugba megy, hogy a királynak az újév alkalmából legbensőbb kívánságait előterjeszsze. — Geduly máv. igazgató nyugalomban. G e d u 1 y Gyula, az államvasutak építési és pályafentartási osztályának igazgatója negyven évi szolgálat után nyugalomba vonult. Utóda Lázár Farkas kereskedelmi miniszteri tanácsos lesz, aki a napokban foglalja cl hivatalát. — Csöndes Szilveszter-esték Bécsben és Berlinben. Bécsből jelentik: A rendőrség szigorú rendeletet bocsátott ki, amelyben megtiltja a szilveszter-esti hangos mulatozást és az utcai csoportosulást. Berlinből jelentik: A rendőrprefektus felhívást intézett a lakosághoz, hogy tekintettel a komoly háborús időkre ez évben a szokástól eltérően csöndesen ünnepeljék meg a Szilveszter-estét. Apáink, fiaink — mondja a felhívás, v- háborúban vannak, szemtől-szembe az ellenséggel, ninesen tehát helyén a szokásos duhajkodás és mulatozás. A vendéglők és kávéházak — mint rendesen — éjfél után egy órakor zárnak. — A Budapesti Újságírók Egyesülete ma délután félnégy órakor évzáró választmányi ülést tartott Markus Miksa elnökletével. Az ülésen Szatmári Mór alelnök indítványt terjesztett elő, hogy az egyesület forduljon hivatalosan a német és az osztrák sajtóegyesületekhez, úgyszintén az egyes hírlapokhoz, arra kérve őket, hogy háborús tudósításaikban Magyarországgal önálló államiságának megfelelő módon foglalkozzanak. Az egyesület az indítványt elvben elfogadva, félkérte Szatmári Mórt, hogy a legközelebbi ülésen terjessze elő az átirat szövegét. Ezután a nagy számban megjelent választmányi és egyesületi tagok nevében Gerö Ödön alelnök üdvözölte Márkus Miksa elnököt, aki megköszönte az üdvözlést. Beszédükben mind a ketten a sajtónak a mai háborús időben való különös hivatásával és felada- í taival foglalkoztak. — Kirchner altábornagy a tanítókról. Ä Nemzeti Iskola, a tanítóság régi politikai tanügyi lapja, a háború kezdete óta állandóan ismerteti a tanítóknak a háborúban teljesített munkásságát. Újévi számában Kirchner altábornagy elismerő szavakkal emlékezik meg a magyar tanítók munkásságáról és jelzi, hogy a tanítóság munkásságából 300.000 korona jutott a katonák karácsonyfájára. Az a nemzet — mondja Kirchner altábornagy, — melynek tanítói ily nemes magot képesek a gyermek fogékony leikébe teremteni, az a nemzet, melynek ifjúsága megmutatta .hogy a nemes oktatás termékeny talajra talál, győzni fog, mert hiszen a most küzdő katonáink lelkét is ugyanezek a kezek formálták. A Nemzeti Iskola ugyanebben a számában bőséges kimutatásban folytatólagosan beszámol a tanítók lelkes munkásságáról, közli a harctéren' lévő tanítók neveit, az elesett hősöket, beszámol a tanítóegyesületek intenzív működéséről is. — Orosz ágyú Kaposvárott. Kaposvárról jelentik : A kaposvári 44. gyalogezred, amely az északi harctéren sok győzelmes ütközetben vett már részt, sok orosz ágyút és gépfegyvert zsákmányolt. Ezekből egy-egy darabot az ezredparanesnokság most Kaposvárra szállíttat. Az~agyut és a gépfegyvert a Kossuth-téren állítják ki közszemlére, — Az újévi üdvözlések megváltása elmén juttatott adományokat a következő hölgy-bizottságok veszik át a nagyközönségtől : A Váci-utca 9. szám alatt levő helyiségben Bárczy Istvánné,, Bárczy írónké, Herlelendy Ferencné, Szászy- Schwarz Gusztávné. Heinrich Gusztávné, Szászy Béláné, Vük Alajosné, Sólyom Andorné. Luczen- bacher Istvánné, Laky Károlyné, Laky Baba, Hanskarl Ernoné. Vadászáé Förster Baby, Schwarz Klárika. Elek Mária, Morlin Alice ; a Kossuth Lajos-utca 20. szám alatt (az Országos Kaszinó épületében) levő helyiségben Dorogsághy Dezspné, Lipthay lmréné. .Fedők Sári, Rácz Jenöné; Dol'ÓgJá.^üf Bianlsá, Kämmer Irmus, Szécsy Manci, Salgó Margit Gillmin? Blanka; az An- drássy-ut 33. spin alatt (a Nagymező-Utca sar■ lián) levő helyiségben ÖpalúsSy Gáborné, Sziits Zolláüöé, G'cszty Gyuigjuc, Madafassy Böske,