Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1915

1915.01.02. 1. ülés

14 MÄG7AR0RSZA0 Budapest, lyiö. pernek, januar 1, — Német magasztalás a magyar huszá­rokról. A „Frankfurter Ztg.“ harctéri tudósítója, Siegfried Gayer, a limanovói csatáról írván, levelének befejező része így, hangzik: úgynevezett ,,péksüteményt“ a — kulcslyukon.' Egészen jól befér, nem is kell összegyömö­szölni. íme, mégis csak igaz, hogy az Isten jóra tudja fordítani azt is, amit az ember rossznak gondol. A mikroszkopikus zsemlye meghosszabbitja a szakácsnő életét, fiatalsá­«A huszárok most, mint jól végzett munka után, sétálnak a csatatéren. Szá­jukban a pipával. Köpenyeg nélkül jár­nak, mert meleg van s a nap süt. A környéken, majorságokban vannak el­szállásolva s tőrcsapatoknak maradtak főtt. A nevezetes éjjeli támadás után hosszú időn át aludtak a nagy kimerü­léstől. Most pedig ujult erővel sétálgat­lak a harctéren és még egyszer átélik azt az éjszakát. Valamennyien gyalog harcoltak. Es valamennyi úgy mondja ifizt, mintha mentegetőznék. Tudniillik ígyalogságként alkalmazták őket. Kara­béllyal mentek rohamra. A roham­nál valamennyi liszt elől ment kivont karddal. Olyan volt ez a támadás, mint aminő régi háborús képeken látható és amilyen lesz mindig, amíg olyan cso­dálatraméltó emberanyag lesz, mint amiaő a magyar katona. Itt Limano- vónál a magyar huszárok régi vitézsé­güknek nagyszerű emléket állítottak. Bá­mulatos lehetett és jobbra, balra, elől, hátul a sok halott beszélő, hogy rette­netes is volt. Az ezredes egészen elől esett el, mögötte pedig három magyar nemes családból származó százados. Most a huszárok, szájukban makrapipá­val, az ő drága halottjaik közt sétálgat­nak. Kettő a sírokat vizsgálja; egyiket a másik után, odébb három huszár a kezeit dörzsöli és úgy járnak a puszta csatamezőn, mint a gyerekek, vagy mint katonák vasárnaponkint odahaza a sétahelveken.». */ — A zsemlye és a régi jó idők. Ha vala­mikor, hát mostanában bizonyosan igen sokat idézgetjük ama becsületes „régi jó idők“ szel­lőmét. Van okunk rá bőségesen mindnyájunk­nak, de van okuk különösen a háziasszonyok­nak, akiknek a szive facsarodik a szédületes magasságokban büszkélkedő piaci árak lát­tára. Akik szomorkodva fizetnek 15—16 fillért egy-egy tojásért és busán konstatálják, mint lesz napról-napra savanyúbb, ragadósabb még a községi gyár 28 fillérről 46 fillérre drá­gult fekete kenyere is. Persze, hogy sűrűn ke­rül e nehéz napokban a beszélgetés középpont­jába — nem a leghizelgőbb epitetónok kísére­tében — a pék, akit joggal-e vagy jogtalanul, de tényleg kövérre hízott, saját zsírjában ful­dokló kolosszusnak képzel a néphit. Akiről frappáns hatással lehetne megminlázni az élelmiszeruzsora szobrát. A pék, e rettegett hatalom, aki most csakugyan fölülmúl min­den fantáziát a lábai előtt nyögő fogyasztó- közönség sanyargatásában. Hat helyett immár csak négy darab zsemlyét ad egy hatosért. Zsemlyét? Dehogy, egv belül nyers, kivid összeégett, savanyu, fülledt kovászdarabot, ami mindezeken fölül még olyan kicsiny, hogy lefőz minden viccet, amit valaha a zsemlye egyre törpidő voltára csináltak a budapesti élclapok. Maholnap már nagyitóiiveggel is alig lehet meglátni, csak a szaga hirdeti majd, hogy mégis van s hogy négy darab belőle húsz fillér. Azonban minden dolognak két oldala van s igy ennek a mikroszkopikus zsemlyének is. Akadnak, akiknek örömet is szerez az összezsugorodott terjedelmével. Nemcsak azért, mert igy kevesebb falat jut egyből-egyből a reggeli kávé izének elrontásához, hanem egyéb okból is. Egy. uriasszonytól hallottuk, hogy például az ő szakácsnője — legalább zsemlye dolgában — bizony nem lelkesedik a „régi jó időkért“. Azelőtt már kora hajnalban felverte álmából a pék csengetése, ki kellett bújni a hideg, téli sötétben a ió meleg ágyból, ajtót nyitni s átvenni a kiflit és zsemlyét. Most minderre nincs szükség, a derék szakácsnő zavartalanul alhat ja reggeli álmát, a kihordó- 1-c^, ssfifiátes Mja az gát. Hogy növessze hosszúra Allah a szakádat az isteni gondviselés szerepét ilyen fényes sikerrel játszó hatalmas péknek. — Házasság. Farkas Vince és Irányi Ella Perjámoson házasságot kötöttek. — Elesett, megsebesült és hadifogságba került tisztek. A 87. veszteség-lajstrom szerint a következő tisztek haltak hősi halált : Arnold Sándor hadnagy (59. gye.), Auer Pál hadnagy (1. magyar népfe.), Demény Dezső főhadnagy (9. honv. gye.), Farkas Endre százados (9. honv. gye!)! Gelinek Ottó tart. hadnagy (59. gye.), Hoffmann Aladár hadnagy (1. magyar népfe.), Jaitner Tivadar százados (1. gye.), Mattherny Róbert tart. hadn. (34. gye.), No- vágh Károly hadnagy (1. magy. népfe.), Mol­nár Imre zászlós, Pajtás József főhadnagy (34. gye.), Rédlinger Ernő tart. zászl. (59. gye.),‘Tischler Viktor tart. hadnagy (34. gye.), Tolnai Mór hadnagy (34. gye.), Weinmann Károly százados (34. gye.). Megsebesültek : Décsy István hadnagy (34. gye.), Erdődy István főhadnagy (1. magyar népfe.), Gerece Sándor tart. zászlós (34. gye.), Goldmann Simon hadnagy (1. magyar népfe.), Koritsánszkv Tibor főhadnagy (34. gye.), Läu­fer Antal dr. hadnagy (L magyar népfe.), Lindner Gusztáv lovag őrnagy (34. gye.), Markó Árpád főhadnagy (34. gye.), Mar- schalkó Ferenc kadét (9. honv. gye.), Olgyai István dr. hadnagy (1. magyar népfe.), Pump János főhadnagy (34. gye), Schubert Gusztáv tart. hadnagy ‘(34. gye.), Schwarcz József zászlós (34. gye.), Szabó Rezső hadnagy (1. magyar népfe.), Szekeres Lajos tart. zászlós (34. gye.). Hadifogságba kerültek: Amdt Gyula ka­dét (18. magyar népié., Akmolinsk), Balázs Lajos hadnágy (18. honv. gye., Akmolinsk), Bereczky Lóránt tart. kadét (83. gye.. Akmo­linsk), Apádiai Georgievits Guidó főhadnagy (9. huszáré., Tobolsk), SXmonovicz Sándor báró tart. hadnágy (1. ule ), Tolnai Géza tart. zászlós (34. gye.). — A maharadzsa ajándéka. G v a 1 i o r i, Scindia maharadzsája, nemcsak praktikus, ha­nem rendkívül értékes karácsonyi ajándékot küldött az angol királynak. Ez az ajándék egy kórházvonat, mely 41 sebesültszállító kocsiból, négy tiszti kocsiból, öt motoros kocsiból áll. A kocsik egytől-egyig fehérre vannak fényezve és mindegyiken ez a felírás pompázik: „Scindia maharadzsájának ajándéka valamennyi angol katonának és tengerésznek. 1914. Karácsony.“ A fejedelmi karácsonyi ajándéknak költségei a Times szerint 25.000 fontra, vagyis hatszázezer koronára rúgnak. — Szilveszteri forgalom a közúti vasúton. A Közüli Vaspálya Társaság .értesíti az utazó közönséget, hogy intézkedett az iránt, hogy Szilveszter éjjelén a közlekedés éjfél után is föntartassék cs pedig akként, hogy az utolsó kocsik a város belső területéről a külső vég­pontokra éjfél után egy órakor indíttassanak. — Orosz fogoly-pilóták Iglón. Hétfőn este a Galíciában lefolyt harcokból 1300 orosz fog­lyot szállítottak át az iglói vasúti állomáson, ahol az élelmezési osztály vacsorával látta el a foglyokat. A foglyok közt volt egy kapitány, két pilótafőhadnagy, egy kadét és kél önkén­tes. Vacsorázás közben az egyik pilótahadnagy a következőket mondta el: — Két nap óta vagyunk foglyok, december 26-ika óla. Repülőgépünkkel felderítő szolgá­latot teljesítettünk. Átrepültünk egy egcsZ had­osztályt. Egyszerre csak defektusunk támadt. Érezzük, hogy le kell ereszkednünk. Végső erőfeszítéssel ki akarunk jutni az ellenséges légkörből, de nincs rá mód. Eközben már halljuk a gépfegyverek kattogását, melyekkel bizonyára bennünket veitek célba. Gyorsan le­felé ereszkedünk. Kitűzzük a fehér zászlót. Megszűnik a lövöldözés zaja. A földre érve csak éppen annyi időnk volt, hogy gépünket felgyújthattuk. ‘Rá néhány pillanatra foglyok voltunk. — Nálunk az önök tiszt-foglyainak jó dol­guk van. Városokban vannak internálva, ahol szabadon járhatnak, kávéházba is mehetnek. j Ali is jól bánunk az önök embereivel, mert hazánkba már eljutott annak a hire, hogy itt sincs a foglyoknak bántódása. — A bécsi polgármester a királynál. Bécs- ből jelentik : Weisskirchner dr. polgármester ma délelőtt a Hofbiugba megy, hogy a király­nak az újév alkalmából legbensőbb kíván­ságait előterjeszsze. — Geduly máv. igazgató nyugalomban. G e d u 1 y Gyula, az államvasutak építési és pályafentartási osztályának igazgatója negy­ven évi szolgálat után nyugalomba vonult. Utóda Lázár Farkas kereskedelmi miniszteri tanácsos lesz, aki a napokban foglalja cl hi­vatalát. — Csöndes Szilveszter-esték Bécsben és Berlinben. Bécsből jelentik: A rendőrség szigorú rendeletet bocsátott ki, amelyben meg­tiltja a szilveszter-esti hangos mulatozást és az utcai csoportosulást. Berlinből jelentik: A rendőrprefektus felhívást intézett a lakosághoz, hogy tekintet­tel a komoly háborús időkre ez évben a szokás­tól eltérően csöndesen ünnepeljék meg a Szil­veszter-estét. Apáink, fiaink — mondja a fel­hívás, v- háborúban vannak, szemtől-szembe az ellenséggel, ninesen tehát helyén a szoká­sos duhajkodás és mulatozás. A vendéglők és kávéházak — mint rendesen — éjfél után egy órakor zárnak. — A Budapesti Újságírók Egyesülete ma délután félnégy órakor évzáró választmányi ülést tartott Markus Miksa elnökletével. Az ülésen Szatmári Mór alelnök indítványt ter­jesztett elő, hogy az egyesület forduljon hiva­talosan a német és az osztrák sajtóegyesületek­hez, úgyszintén az egyes hírlapokhoz, arra kérve őket, hogy háborús tudósításaikban Ma­gyarországgal önálló államiságának megfelelő módon foglalkozzanak. Az egyesület az indít­ványt elvben elfogadva, félkérte Szatmári Mórt, hogy a legközelebbi ülésen terjessze elő az át­irat szövegét. Ezután a nagy számban megje­lent választmányi és egyesületi tagok nevében Gerö Ödön alelnök üdvözölte Márkus Miksa el­nököt, aki megköszönte az üdvözlést. Beszé­dükben mind a ketten a sajtónak a mai hábo­rús időben való különös hivatásával és felada- í taival foglalkoztak. — Kirchner altábornagy a tanítókról. Ä Nemzeti Iskola, a tanítóság régi politikai tan­ügyi lapja, a háború kezdete óta állandóan ismerteti a tanítóknak a háborúban teljesített munkásságát. Újévi számában Kirchner altá­bornagy elismerő szavakkal emlékezik meg a magyar tanítók munkásságáról és jelzi, hogy a tanítóság munkásságából 300.000 korona ju­tott a katonák karácsonyfájára. Az a nemzet — mondja Kirchner altábornagy, — melynek tanítói ily nemes magot képesek a gyermek fo­gékony leikébe teremteni, az a nemzet, mely­nek ifjúsága megmutatta .hogy a nemes okta­tás termékeny talajra talál, győzni fog, mert hiszen a most küzdő katonáink lelkét is ugyanezek a kezek formálták. A Nemzeti Is­kola ugyanebben a számában bőséges kimuta­tásban folytatólagosan beszámol a tanítók lel­kes munkásságáról, közli a harctéren' lévő ta­nítók neveit, az elesett hősöket, beszámol a tanítóegyesületek intenzív működéséről is. — Orosz ágyú Kaposvárott. Kaposvárról jelentik : A kaposvári 44. gyalogezred, amely az északi harctéren sok győzelmes ütközetben vett már részt, sok orosz ágyút és gépfegyvert zsákmányolt. Ezekből egy-egy darabot az ezredparanesnokság most Kaposvárra szállíttat. Az~agyut és a gépfegyvert a Kossuth-téren ál­lítják ki közszemlére, — Az újévi üdvözlések megváltása elmén juttatott adományokat a következő hölgy-bizottsá­gok veszik át a nagyközönségtől : A Váci-utca 9. szám alatt levő helyiségben Bárczy Istvánné,, Bárczy írónké, Herlelendy Ferencné, Szászy- Schwarz Gusztávné. Heinrich Gusztávné, Szászy Béláné, Vük Alajosné, Sólyom Andorné. Luczen- bacher Istvánné, Laky Károlyné, Laky Baba, Hanskarl Ernoné. Vadászáé Förster Baby, Schwarz Klárika. Elek Mária, Morlin Alice ; a Kossuth Lajos-utca 20. szám alatt (az Országos Kaszinó épületében) levő helyiségben Dorogsághy Dezspné, Lipthay lmréné. .Fedők Sári, Rácz Jenö­né; Dol'ÓgJá.^üf Bianlsá, Kämmer Irmus, Szécsy Manci, Salgó Margit Gillmin? Blanka; az An- drássy-ut 33. spin alatt (a Nagymező-Utca sar­■ lián) levő helyiségben ÖpalúsSy Gáborné, Sziits Zolláüöé, G'cszty Gyuigjuc, Madafassy Böske,

Next

/
Thumbnails
Contents