Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1915
1915.01.02. 1. ülés
Budapest, 1915. péntek, január 1. MAC* YAROR SZAG 3 Francia amtiUkusok katasztrófája Milánó, december 31. Párisi jelentés szerint egy uj repülőgéppel tett próbaút alkalmával Franciaország két leg' jobb katonai aviatikusa, Rouged főpilóta és Deslouche százados halálukat lelték- (Búd. Tud.) A belga hadügyminiszter jelentése Le Havre, december 31. A belga hadügyminiszter, aki már két hónapja nem ad kr hivatalos jelentést a belga csapatok harcairól, a havrei belga kolónia számára kiadott lapban ismerteti a flauöriai harcokat. Az Ysértől ismét a tenger felé fog húzódni szerinte a flandrial harcvonal. A I.ombaertzydeből irányított belga-angol of- fenzivának nagy akadálya a bázis nélküli lapos vidék. Az egész terület egyenletes síkság, amelyen a német csapatok annyira el- sáncolták magukat, hogy a szövetségesek nem érzik még magukat e í é g e rose knek ahhoz, hogy a nagy áldozatokkal járó szuronyrolinmokat a hosszú arcvonal minden pontján megkockáztathatnák. A szövetséges csapatok ezért French generális régi taktikájával akarnak mindaddig dolgozni, amig a helyzet számukra meg nem érik. Mindazonáltal élénk akció van az egész fiandriai és belga harctéren, amelyből a gyalogság épp úgy kiveszi a maga részét, mint a tüzérség. A belga-francia határvonalnak védelme és az innen való ellentámadások keresztülvitele még French tábornok feladatai közé tartozik. A határvonalnak német kézen levő frontján a németek rendkívül erős földsáncokat készítetlek maguknak és ezek mögé vonultak vissza. Szemben velük a calaisi utat védő 'kombinált hadsereg áll, amelyet angol tengerész lövészbrigád és a szövetséges angolfrancia floltakülöuitmény egészít ki. (P o I. Hír.) Belgiumban megnyitnak a tőzsdék Tüsszcl, december 31. Szaporodnak a jelek, hogy7 Belgium ébredni kezd. A brüsszeli és az antverpeni tőzsdék, a brüsszeli, lüttichi, charleroi-i és monsi fém- és széntőzsdék előreláthatóan a legközelebbi hetekben ismét megnyílnak. Bankok és váltóüzletek, amelyek a német okkupáció kezdete óta zárva voltak, ismét megkezdik működésűket. Az észak-franciaországi szénszállítás Bécs, december 31. A Neues Wiener Journal jelenti Berlinből: A német kormány a Berliner Zeitung jelentése szerint hozzálátott az észak-franciaországi szénszállítás kérdésének tanulmányozásához. Nagy akadály, hogy nincs elég képzett munkaerő. Visszavert orosz támadások Hivatalos jelentés. (Érkezett december 30-án este.) A Kárpátokban csapataink az lízsoki szorostól északra támadtak és több magaslatot elfoglaltak. A lupkovi szorostól északra ellentámadásunkkal az oroszok e lőrén yomulásátmegáílitotluk. Tovább nyugatra az ellenség gyengébb erőkkel egyes átjárókat megközelített. Gorlicétöl északra, Zakliczyntól északkeletre és a Nida alsó folyásán az orosz támadások súlyos veszteségük mellett összeomlottak. A Tomaszovtól keletre és délkeletre fekvő területen a szövetségesek előrehaladtak. A balkáni hadszíntéren, a szerb határon nyugalom van. A montenegróiak- nak az Ávtovácz mellett fekvő Gat és a Trebinje mellett fekvő Lastva ellen intézett éjjeli támadásait visszautasítottuk. Höfer, altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. A hivatalos lap mai száma a király következő hadi- és hajóhadparancsát közli: A' múló évnek öt hónapja óta küzd a monarchia a reá és hü szövetségesére kényszeritett háborúban nagyszámú hatalmas ellenségekkel. Megrendszabályozott elzászi lapok Becs, december 31. A Neue Freie Presse jelenti Karlsruhéből: Wetterte Nouvelliste-jének colmari kiadását állami felügyelet alá helyezték és Blumenthal- nak Elzász-Lotharingia cimü lapja ellen- elrendelték a csődöt, A tuniszi német foglyok Becs, december 31. A Reichspost jelenti Berlinből: Svájci jelentése szerint a német foglyok Tunisz mellett két nagy táborban vannak elhelyezve. A' felügyeletet kizárólag európai katonák végzik, mert félnek attól, hogy a mohamedánok a németekkel rokonszenveznek és hogy esetleges szökési kísérleteiknél segítségükre lehetnek. Visszapillantván Hadseregem fős Hajóhadam állhatatos kitartására, öröm- teljes harckészségére és haláltmegvető vitézségére, a jövő hadiév kilátásai azon felemelő bizakodást nyújtják, hogy, Ausztria és Magyarország harcos fiai, szárazföldöli és tengeren, a legnehezebb" megpróbáltatásokat is, amelyeket a háború katonai erényeikre ró. a haza javára becsülettel fogják viselni. Fájdalomteljes hálával emlékszem meg azok nagy számáról, kik életüket áldozták a véres küzdőtéren igaz ügyünkért; legmelegebb elismeréssel üdvözlöm vitéz katonáimat azon reményben, hogy Isten segítségével az uj év 5 győzelemre fogja őket vezetni. Kelt Bécsben, 1914. évi december 31-én. Ferenc József s. k. 1 Csapataink előnyomulása a Kárpátokban Ungvár, december 31,. Az oroszok u z s o k i veresége után csapataink az ellenség üldözése közben átlépték a galíciai határt. Az oroszok támadó kísérletét a mieink meghiúsították. Az ellenség tegnap Alsóvereclcé- ■j n é 1 is vereséget szenvedett, úgy, hogy ez az orosz sereg kénytelen kelet felé menekülni. arra nagyon is apró. Ezért mondja a tanyai ember, ha szólnak neki, hogy ejnye de nagy homokok vannak erre maguk felé: nem nagy az uram, inkább nagyon is apró, hanem csak hogy nagyon sok van belőle. Szóval Verőn menyecskéék szives fogadtatásra találnak annál a háznál, ahol a homokot meg szokták venni. — Ha egy éjszakára szállást adnának — mondja az ember. — Hogyne. Akár kettőre is. Azzal Verőn meg az ura elmennek a városba a dolgukra, megkeresni a falubeli katonákat, dívik után bejöttek s csak késő délután vetődnek vissza a szállásra. De alig ülnek le, tűkön vannak, izgatottak. Verőn mondja: —i Nem is tudja, Teca néni, hogy milyen vállalkozásba fogtunk az urammal. — No ugyan. Hát mibe? — Hát úgy gondoltuk — beszéli a Verőn, — hogy' ha már itt bennt vagyunk éjszakára is, liát elmegyünk a színházba. Hogy azt megnézzük, hogy milyen helőlrül. f — Az nagyon jó lössz — véli a Teca néni. — Nézzék mög, vigyék el ,a hirit haza. Verőn ura mondja: — Hát már csak megtekintjük, ha itt vagyunk. — ügy, úgy — mondja a Teca néni, hanem azután a homlokára üt a tenyerével — csakhogy baj van ám. Maga igy nem möhet el a színházba, Verőn. Mai klpÉ Irta : Tömörkény István. A sok szoknga. Azt lehetett volna hinni a békeidőben, liogy ha háború lenne, a sok minden elakadt és megapadt dolog között lenne az utazgatás. Hogy az emberek, akik nem mentek el a hadba, otthon maradnak és csak az utazik, akinek cl ném halasztható dolga van valamely más városban. Azonban nem úgy van, a vasüt most is forgalmas és az állomásokon egymás hátán van a nép. Sokan jönnek, sokan mennek. Bejönnek meglátogatni a fiatal katonafiukat, akik most tanulják a harcolás tudományát s még itthon vannak ugyan a békés kaszárnyában, de ki tudja meddig? Azután a polgárruhás öreg népfölkelőknél, akik helyi őrszolgálatot végeznek is sok a vidéki ember. Azoknak is hoznak ennivalót, meg tiszta- ruhát. Tűvel, cérnával, ollóval jön az asszony, hogy ha az ura ruháján valami szakadt volna, megvarrhassa. De legtöbben a betegeket keresik föl, fiút, apát, férjet vagy rokont. Tarka ruhák teszik színessé az utcákat s olyan népviseletek is mutatkoznak, amilyeneket némelyik városi ember még nem is látott. Csak csodálkozva kérdezi: — Hát ilyen is van? Van hát, csakhogy csak igy kivételes időseben mutatja meg magát a városnak. Mert a falu nem könnyen mozdul meg s ha mozdul is, legfeljebb az embere az, aki útra kel. Ha vásárra hajt valamit eladni, bár ha venni kell valamit, ahhoz inkább megvárja a maga vásárját. De az asszonyok nem igen utaznak. Az olyan ut, amit nem lehet oda-vissza egy nap alatt megtenni, nagy, nehéz és ritka dolog, még a búcsú az, ami olykor valamerre elviszi őket, de ha nem katolikus a falu, akkor búcsúra se járnak. De most megindulnak Ids, félreeső falukból a liáznépek, tisztát hozni a katonának, otthoni ennivalót a sebesültnek. És előtűnnek az utcákon a szokatlan női divatok, az asszony, akinek két kötőből áll a szoknyája, a másik, aki pircsfejü sárga csizmát visel, a sváb faluk különös alakú kabátjai, amiknek a divatja a bevándorlásuk óta nem változott. Mennyi lármával járt annak idején a hasított j szoknya, amely egy darabot meg akart mutatni a>! női lábszárból, most meg ime formás menyecskék mutatkoznak az utcán olyan faluból, ahol sohasem viseltek az asszonyok térdigérő- nél hosszabb szoknyát. Nehogy azonban ez a csak térdigérő szoknya valami szegénységnek láttassák, abból aztán viselnek sokat, egymás tetején. Ilyen rövidszoknyás faluból került elő a Verőn menyecske is az urával. Az ura járatos itten, mint vizparti emberek ők és az ura homokot szokott szállítani ide hajón. Különös dolog az is, hogy ide, a homok birodalmába hajói! hozzák a homokot, de úgy van, mert az 1 idevaló homok azt építkezéshez nem alkalmas, Az orosz harctérről A király hadi- és hajóhadparancsa M
