Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1915
1915.01.02. 1. ülés
Budapest, 1915. péntek, január 1. MAGYAEORSZÁG 19 SPORT. Testedzés. A TENGER TITKAI rniHiwunimiismiimiiiHimtiifvirmsii (KHEH3MI REGÉNY). Irta : S. H. AMM. ® 16. közlemény r~r Rövid Idő m'ultán a vihar erősen megdagasztotta vitorláinkat, de azután lecsende- , sedett, most megeredt az eső, mely a szél erejét alaposan megtörte. Éppen lehajoltam, mikor valaki hátulról 'derékon kapott és a fedélzet fala felé szorított. Természetesen, minden erőmmel igyekeztem magamat kiszabadítani egy olyan trükkel, aminőt a japánok szoktak alkalmazni, mikor hátulról támadják őket. Aféle szanurai fogás volt, mely azonban a szokásos dzsiu-dzsíu-fogástói lényegesen különbözött, Egy nemes japán barátomtól tanultam és most előnyömre használtam fel. Véletlenül a hajó hirtelen in- gása is támogatta mozdulatomat, úgy hogy a következő pillanatban már szabad voltam, Perdosa pedig földreteritve tápászkodott a fedélzeten. El voltam készülve újabb komédiázásra, de azért meg kell vallanom, hogy a meglepetés kifejezését nagyszerűen utánozta: — Hogyan... ön a sennor? — lihegte meglepetten. — Sacrosanta Mária: En azt hittem, hogy Salomon voltí Bocsánatot kerék, senior. — ezer bocsánatok 1 alán meg is scbesi tettem? — mondta alázatos, bűnbánó hangon, miközben szinte kuszva közeledett hozzám, úgy hogy szerettem volna a gazember átlátszó ravaszságán hangosan • felkacagni. Mert személyem összecserélése Handy Salomon alakjával természetesen éppen olyan akár pedig a hóditó nemzetek létébe, az államok kultúrájának gépezetébe, a néptörzsek, családok háztartásába s az egyén, a polgár éleiébe, mint egy létfenntartó tényezőnek kell beleilleszkednie a testi nevelés ügyének. tettetett volt, mint állítólagos ellenségeskedése a kormányossal. Dühösen, és megvallom, némileg megijedve is, hirtelen egy evezőt ragadtam és a gazembert egészen a fülkéjéig kergettem vele. Minél: tovább elgondolkoztam az eseményen, annál kevésbbé voltam képes annak benső összefüggését és indokát megérteni. Azt tudtam és éreztem, hogy ezek az emberek szeretlek volna tőlem megszabadulni, már csak gazért is, hogy egy gyei kevesebben legyenek a hátsó fedélzeten. De mirevalö volt ez a. körülményesen rendezett veszekedés! és tévedési komédia? Talán a lehető balsiker ellen akarták magukat biztosítani? Ez igazán nem érdemelte volna meg a ráfor- dilott fáradtságot. Tehát elfogadhatóan csak azt gondolhattam, hogy erőmet és. lélekjelenlétemet akarják próbára tenni, de még ebben a feltevésben is elég gyermekesnek látszott a dolog. Es mégis csak ezt tartottam a dolog leghelyesebb magyarázatának és mint később bebizonyult, igazam is volt. Miután az összeesküvők közül egyik sem tudta volna a hajót vezetni, engem kímélni kellett. Másnap reggel felkerestem Selover kapitányt — Kapitány ur, — igy jelentettem neki — kötelességemnek. ismerem önnek tudomására juttatni, hogy a legénység lázadozik. — Mindig lázadoznak, — válaszol'a nyugodt közönyös hangon. — De most komoly a dolog. Az emberek azt hiszik, hogy abban a ládában, amelyet Schermerhorn doktor a fedélzetre hozott, valami kincs rejlik. Legutóbb Robinson hallotta, hogy a doktor azt mondta asszisztensének, hogy ha akarná, könnyen megtölthetné a ládát gyémántokkal. Nyilvánvaló, hogy ezzel az orvos csak egy tudományos kísérlet értékét akarta képletesen kifejezni, Ha az államhatóság megmozdul, akkor mindenki komolyságot fog tulajdonítani a testedzés fontosságának és megszűnik a társadalom háromnegyed részének előítélete, ami ma léplen-nyo- mon megakasztja a testedzés általánost- t á s á t. Erre pedig szükség van: 'IMintahogy a hazának is szüksége van erős, edzett, bátor katonákra, akik még a túlerőben levő ellenséggel is győzedelmesen szembeszállnak és ahová az otthon s a család védelmére erős karjuk lesújt, ahova mindent elsöprő önfeláldozó rohamuk- elér, ott egy gyönyörűen szálas, életvidor, gerinces nemzedék vesse meg a lábát, tartsa meg a földet — a haza dicsőségért** a magyar faj boldogulására!... ... Igaz, hogy mindezt csak a békés idők bekövetkezésétől, de még ebben a jobb és szebb uj- esztendőben várjuk! Mndocki Somán. r! •*rri*-Airr Főszerkesztő: Dr. LOVÁSZT MÁRTOM Felelős szerkesztő: SZAKÁCS ANDOR Lapkiadók: Az „Országos Hírlapkiadó-Vállalat r.-fc* alapítói: Lovászy Márton és Sümegi Vilmos Mozgóképpalota OMNIA József- körút 31- ss. Kizárólagos Sággal! ma eí@siir! Conan Doyle- dittos I. sorozata: A sátán kutyája Conan Doyle legszenzációsabb SHERLOCK HOLMES regénye, a legújabb felfogással feldolgozva és filmre alkalmazva. mindem eddigit felülmúl A Conan Doyle előadások hétköznap délután 4, 6, 8 és 10 órakor, vasár- és ünnepnap délután Va4, V26, 7, Va9 és 10 órakor kezdődnek. Jagyefövéfel; A „Black és White“ cégnél VI., Andrássy-ut 47. és az „OMN1A“ pénztáránál délelőtt 10—Val-ig és délután 3 órától. de Robinson és vele együtt a többiek is, meg vannak győződve, hogy a ládában olyasvalami rejlik, amiből gyémántokat lehet készíteni. Valószínűleg meg is kísérlik, hosj$r, a ládát birtokukba keríthessék és nincs kizárva, hogy a legvégsőre vetemednek. Selover kapitány közönyösen hallgatta előadásomat. — Mikor az utóbbi évben a szigetekről hazautaztam, körülbelül háromszázezer dollár értékű gyöngyöt hoztam magammal a hajón, — sápitotta gúnyosan. — A legénység tizenhat marcona fickóból állott, akiknek mindegyike úgy áhítozott a gyöngyökre, mint tigris az áldozata vérére. Egy verekedés alkalmával meg is ölték egyik társukat, mert a zsákmány elosztása felett keletkezett vitában nem tudlak megállapodásra jutni. És mégsem jutottak a gyöngyök birtokába. De miért nem? Selover kapitány kiegyenesítette hatalmas termetét és óriási ereje tudatában, szétterjesztette karjait: ~- De miért nem? — ismételte mély lélegzettel. — Mert kapitányuk Ezra Selover volt! Úgy van, mr. Eagen. Ezra Selover volt a kapitányuk és ezt a fickók jól tudták és most is tudják. Sebaj, ha a sótét zugokban összedugdossák fejeiket, összeesküvést szőnek, bicskáikat fenik, sőt talán Össze is marakodnak azon. hogy kié legyen a doktor kincsesládája és ki foglalja el a gyémánttal telt zsákokat! Ám jó, mindezt megtehetik, mert ennél több úgysem történhetik, ameddig Ezra kapitány a hajó parancsnoka! Ezt egyszerű szavamra is elhiheti, mr. Eagen! — Talán kissé túlságosan bízik erejében, kapitány ur! —- válaszoltam én. — Tegnap éjjel, a" vihar alatt, egyikőjük megpróbálta, hogy engem a korláton át a tengerbe szorítson _____ 1 A testedzés az uj esztendőben A világháború ez évben derékban törle ketté a hazai testedzés működését is. Megállott a nagy gé- joezet, amely a testi nevelés egyes nyilvánulásait mozgatta. Az ország edzett ifjúsága, a sportüzök legjava az első hívásra a zászlók alá sietett és azóta már sokan megdicsőültek a harctéren, sokan még most is szembe néznek az ellenség golyózáporával. Melyik jön vissza, melyik cseréli fel ismét az egyenruhát a népszerű dresszel és melyik léphet újra a testi épség leglovagiasabb versengésének porondjára? — ennek csak az isteni Gondviselés a megmondhatója. Bizonyos, hogy a testedzés és a sport ügyének is vannak hősei. E rendkívüli és történelmi idők forgatagában éppen a sport hőseinek hadviselése az, ami a testedzés kulturális jelentőségű és nemzetfenntartó eszméjére, a testgyakorlás üzésének szükségére reá tereli a népek millióinak figyelmét. Mert a «népek» jelenlegi csatájában, ott a ha- láltosztó lövegek süvitése közben, ahol csak az izzó lclkesültséget, az egyéni bátorságot, a fáradalmak, nélkülözések hősies leküzdését és a fegyelmezettségnek követésre méltó példáit lehet dicsőíteni, mindenütt az első Sorban állanak azok a férfiak, akiknek neve a testedzés terén is tündököl. így van ez nálunk, ugyanígy Ausztriában, Németországban. Es még ellenségeink csatasoraiban is az egyes testgyakorlati ágazatok legismertebb korifeusainak nevével találkozhatni. Nem meglepő ez 6s tulajdonképpen a legeszményibb és legmagaszto- sabb végcélja a testi kultusznak: minden erőnket, minden csepp vérünket feláldozni — ha kell — a hazának! De ezzel a gyönyörűen klasszikus áldozattal arányban kell állani a népek ama komoly igyekezetének, hogy testi erejüket, idegzetüket és jellembeli tulajdonságaikat a legkeményebb küzdelmek elviselésére előkészítsék, testi épségüket a rendelkezésre álló nevelési eszközökkel fejlesszék, izomzatúkat megacélozzák. A jelenlegi világháború folyása minden tekintetben bizonysága annak, hogy a testgyakorlás, a testedzés egyetlen nemzet szeméiben sem tekinthető pusztán szórakozásnak. Akár a védekező, A mi társadalmunk is feleszmél — talán? Igaz, hogy jelenlegi életviszonyaink és nevelési rendszerünk gyökeres változtatása válik szükségessé. De egy erős, edzett, fegyelmezett, bátor és gerinces nemzedék nevelése érdekében semmi áldozatiól sem szabad visszarettenni! A szülő és a gyermek, kor- és nemi különbség nélkül, álljon a haza, a magyar nemzet, az ország jóléte, fenntartása és a saját élete érdekében a testi nevelés ügyének szolgálatába. Vesse k\ leikéből mindenki az előítéletet és a napjainkban lefolyó világot rengető események hatása alait törekedjék mindenki testi erejének fejlesztésére, fokozására. Első sorban a magyar anyáktól várjuk a nevelési rendszer orvoslását, akik ne csak a fiaikat, hanem még leánygyermekeiket is serkentsék a testgyakorlati ágazatok üzésére. Azután óriási feladat háramlik az iskolára, amely az állam kötelező és rendszeres Útmutatása alapján igyekezzék a gyermekbe beleoltani a testgyakorlás szükségének, fontosságának eszméjét. E téren a szervezés kötelessége az államhatóság feladatát kell, hogy képezze. A testi nevelés ésszerű rendszere, a testedzésnek korra és nemre egyaránt kiLerjedő fokozása, a testgyakorlás általánossá tétele, — viszonyainkra tekintettel, — csakis intézményesen valósítható meg. Nálunk -társadalmilag is csak akkor lehet valamely tcstgyakorlati intézményt szervezni és pedig j ó i szervezni, ha már valamiféle érdekeltség áll fenn egy bizonyos kényszer révén. Az állami cs egyéb hatóságoknak a tanulóifjúsággal szemben intézni ényesen kell alkalmaznia a testgyakor- lá.si kényszert, amelynek feltétlenül az a nagyszerű hatása lesz, hogy a testedzést megösmer- ieti, megkedvelteti a fiatalsággal és ez, az iskolákból kikerülve, életszükségletnek fogja tartani a testgyakorlást, miáltal az érdekeltség vérré válik és mint felnőttek s társadalmilag szervezett testnevelési intézményekben tovább fogják képezni testi erejüket. Az illetékes hatóságoknak kell tehát az első szemet belefüzni a láncolatba s ez is az arra való tanerők képzésével és alkalmazásával átmenetileg pedig az c tér*n jelenleg fáradtságos és küzdelmes munkát kifejtő társadalmi testületek erkölcsi és anyagi támogatásával kezdődjék.
