Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1915

1915.01.02. 1. ülés

Budapest, 1915. péntek, .január 1.

MAGYARORSZÁG

17

KÖZGAZDASÁG.

Az 1014-üii gaziasáii eszlesÄ

(S. B.) Az 1914-ik esztendő második felében a világtörténelem uj fejezete kezdődött. Az öthónapos háború a világ gazdasági életében is jelentős változásokat idézett elő, hatásai és eseményei pedig Európa valamennyi országának közgazdasági életében érezhetővé válnak. Az ellenséges államokban épp úgy, mint a neutrális országokban. Az ellenséges országokban a kivitel és behozatal éppen úgy megérzi a háborút, mint ahogy megérzi a neutrális országoknak külkereskedelmi forgalma. Ma minden ország lehetőleg arra törekszik, hogy szükségleteit odahaza szerezze be s minél kevesebbet kelljen idegen országokból beszerezni, egyrészt. mert a forgalom bizonytalansága felette megnehezítik az importot, másrészt pedig az a törekvés válik úrrá minden országban, hogy minél kevesebb fizetési eszköz vándoroljon külföldre.

Még a neutrális államok közgazdasági forgalmában is felismerhető ez a törekvés. Az igények lefokozásával csökkentik a szükségleteknek idegen országokból való beszerzését, a felesleget pedig nem szivesen adják ki a kezükből, mert úgy lehet, hogy a világháború által teremtett uj helyzetek egyik-másik neutrális országot is belesodorhatják a harcok forgatagába. A kiviteli tilalmak, amelyek a háború kezdetétől fogva legtöbb európai államban megszaporodtak, az ipari és gazdasági munka termékeit igyekeznek megvédeni a ki- özönlés elől s elzárják a külkereskedelmi forgalomnak azokat a csatornáit, amelyeken szerteszéjjel hordták a termelés feleslegeit, vagy behozták a felfokozott szükséglet árucikkeit.

Hogy Magyarország ipari, kereskedelmi és gazdasági életében a háború milyen szerephez jutott, azt már egy előző cikkben vázoltuk, a metyben megírtuk, hogy az ipar, a kereskedelem, a gazdasági élet szerencsésen bele tudott illeszkedni a háborús időkbe, termelő-erejét a háború szolgálatába állította, s a háború a közgazdasági termelés nagy fogyasztója lett.

Nem állanak rendelkezésünkre azok a szokásos jelentések, amelyek egy-egy esztendő végén pénzintézetek és ipari vállalatok elmúlt működésének történetét Írják meg, s igy nem is lehet leszögezni az elmúlt üzleti esztendő eredményeit. Ámde a háború óta észlelt jelenségekből lehet következtetni az eredményekre. És ezek az eredmények sok aggodalmat oszlatnak el s biztató reménységek kivirágzását teszik lehetővé. Iparvállalataink, a dolgozó ország műhelyei, nem pihentették erőiket s ha a háború a termelésnek s az üzemfentartásnak költségeit fokozta is, ha a hadbavonult munkássereg családtagjainak eltartása szaporította is a kiadásokat, legfeljebb kevesebb osztalék jut a részvényeseknek: a múlt évi osztaléknak talán 70—75 százaléka.

A pénzintézetek egész sora tehát üzletágak kultiválásával pótolta az alapítások, a vállalkozások szünetelése folytán támadt nagyobb hiányokat s főleg hadseregi szállítások finanszírozására adta magát, sőt maga is vállalt ilyen üzleteket, amelyek egy-egy gyenge pénzintézetet elég gyorsan lábraállitották annyira, hogy üzleti feleslegük, tiszta nyereségük felülmúlja bármely előző esztendő feleslegét és nyereségét. Hiszen ezek a békés esztendők emóció-nélküli idejében nem tudtak eredményekre szert tenni!

És nem szabad ügyeimen kívül hagynunk azt sem, hogy a háború után mily sok munka vár az ország iparának termelő erejére. A háború színhelye nemcsak a vértől ázott küzdőtér, hanem az a sok füstölgő rom, elpusztult gyár, ipartelep, felrobbantott hid, a járhatatlanná vált országút. A gyárakat fel kell építeni,

a rohanó folyók árját át kell hidalni, járhatóvá kell tenni az utakat. Ez a munka a dolgozó iparra vár s azt lehetne mondani, hogy a háború, a maga szörnyű és irtózatos pusztulásai közepette, gondoskodik a későbbi idők munka- alkalmairól. De ez nem dicsérete a háborúnak, még csak nem is enyhíti borzalmáit. Ebből csak az a bizalom meríthet erőt, amely nem csügged, bárha ma ezer sebből is vérzik ez a sokat szenvedett ország.

Életeknek elpusztulását a termelés kedvező konjunktúrái nem pótolhatják. Olyan sebeket is üt ez a háború, amelyek sohasem hegednek. De ha majd a termelő munka felszántja a harcok mezejét és az elpusztult javakat uj javakkal pótolja, a munkának ebből a folytonosságából kell kisarjadzani a gazdasági megújhodásnak és ennek a megújhodásnak kell begyógyítani azokat a sebeket, amelyeket az ország közgazdasági életének a háború következtében el kell szenvednie.

Ámde ha elkövetkezik a nagy szántás-vetésnek az ideje, az ország gazdasági erőinek szabad mozgását ne gátolja semmi! Gazdasági függetlenségünk kiépítésére irányuló törekvéseink utjából el kell múlni minden akadálynak. A romokból magunknak építsünk újat! __

S osMőzstis

'A' gabonatőzsdén teljesen stagnált a forgalom. A! termelők tartózkodásával szemben a köz vetítő kereskedelem teljesen tétlenül áll, a vidéki állomásokon sem juthat áruhoz és így a gabonatőzsdére egyáltalában nem jön áru. A! malmok sem tudnak vásárolni és csakis a raktáraikban fekvő árukészletet őrlik. A készlet azonban folyton apad s lia elfogy-, a malmok beszüntetik az őrlést.

Hivatalos i,e 1 e n t é s. a gabonavásár ma is forgalom nélkül maradt. Buzakorpa áruforgalom nélkül szilárdan tartott.

Hab. 50 mm. 21.00 K.

Tengeri. 100 mm. 21.60 K.

Betétek a háború alatt. A bábom óta a pénzintézetek folyószámla betétei és a betéti könyvecskékre elhelyezett összegek általában emelkedést mutatnak. A Pesti Kereskedelmi Banknál például a folyószámla betét december hónap közepén kitett 544,941.000 koronát, mig a múlt esztendőben 247,654.000 korona volt. A betéti könyvecskéken október havában 154 millió 684.Ö16 korona volt elhelyezve, a múlt év hasonló időszakában 141,879.656 korona. Az idén december hónap közepén a betétállomány 135,618.000 korona volt, a múlt év hasonló időszakában 141,153.931 koronát tett ki.

A váltóállomány december havában 120,697.653 korona volt, 1913 december havában 98,727.397 korona. Rendkívül érdekes az a jelentés is, hogy a moratórium alatt a váltók összegének 84 százaléka folyt be.

Változás a Kereskedelmi Bank igazgatóságában. Megírtuk, hogv Zala Adolf, a Kereskedelmi Bank igazgatója nyugalomba vonul és a bank igazgatósága kinevezte igazgatónak Stein Emil dr.-t, az Angol-Osztrák Bank budapesti fiókjának igazgatóját. Erről a változásról a Kereskedelmi Bank ezt az értesítést adta ki:

A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatósága tegnap tartolt ülésén Zala Adod igazgatónak nyugdíjaztatása iránt benyújtóit és egészségi állapotával indokolt kérvényét elfogadta; ez alkalommal az igazgatóság őszinte köszönetét és elismerését j fejezte ki Zala igazgatónak az intézet érdekében 33 éven át kifejtett tevékenységéért éi megbízta öt azzal, hogy a bank affiliúit vállalatainál eddig elfog- lat állásaiban a bank érdekelt továbbra is képviselje. Egyúttal az igazgatóság dr. Stein Emilt, ki hosszú időn át a Hermes magyar általános váltóüzlet részvénytársaságnál és utóbb az Angol-osztrák bank itteni főint izeiénél fejtett ki igazgatói tevékenységet és működése állal már eddig is szép nevet vivőit ki magának a budapesti tankkörökben, igazgatóvá nevezte ki. Ez alkalommal az igazgatóság Wertheimer Adolf aligazgatót igazgatói címmel ruházta föl.

Olasz kiviteli és átviteli forgalom. Velencéből Írják a Magyar Királyi Kereskedelmi Múzeumnak : Az olasz kormány ä következő

gyógynövények kivitelét ismét megengedte: Mályva, kappanőr (arnika), székfü (camo- milla), boróka, tarackfő, méhfü, diófalevél,; mustármag, maszlagos redőszirom, hársfalevél és kakukfü. Egyben a nyers gyapot átvi-: telét is megengedték. ' .

Németország nem szenved Ínséget. Brémából táviratozzak: A tőzsdén a kereskedők gyűlést tarlottak, melynek végén Lehmann, a kereskedelmi, kamara elnöke, beszédet- mondót tés a többi között a következőket fejtette ki: A mezőgazdaság a háború idején tanácsos háztartási takarékosság mellett népünket nehézség nélkül évekig el tudja látni élelemmel. Szenet és vasat magunk termelünk, Németország és Ausztria-Magyarország elzárása tehát főleg a tengerentúli államokat károsítja, amelyek nyersanyagot termelnek. Semleges szomszédainknak különösen sokat kell szenvedniök Anglia hihetetlen boszantá- saitól és szükséges, hogy, ez az angol tengerészeti halalmi tultengés megtöressék. Ausz- tria-.M agyarországgal és a vitéz törökökkel karöltve győzni fogunk és készek vagyunk bármi áldozatra, mely célunk eléréséhe? szükséges.

A magyar és osztrák kincstári jegyek kamatfizetése Amerikában. Ismeretes, hogy az angol társaságok német, osztrák és magyar, részvényeseknek osztalékot nem fizetnek, Ausztria-Magyarország is tudvalevőleg fizetési tilalmat adott ki az ellenséges hatalmak pol- I gárai ellen. A washingtoni osztrák-magyar nagykövet most közhírré teszi, hogy az osztrák és magyar kincstári jegyek után járó kamatok csak olyan cimlet-tulajdonosoknak fizettetnek ki, akik semleges hatalmak állampolgárai és akik eskü alatt vallják, hogy nem megbízottai az ellenséges államok valamelyik alattvalójának. Az osztrák és magyar kincstári jegyek túlnyomó részben az amerikai nagybankok és trösztök tulajdonában vannak.

Kiskereskedők és kisiparosok' scgitcse. A

budapesti kereskedelmi és iparkamarában megalakítandó segélvző kuratórium elnöksége megállapítani kívánja, hogy a kamara területén (Budapest, Pest- és F eh érmegyékben) hány olyan kiskereskedő és kisiparos van, akinek keresete a háború kitörése óta megváltozott gazdasági helyzet következtében megszűnt, illetve a legszűkebb megélhetést sem biztosító mértékre hanyatlott. E célból ezúton is felhívja a kuratóriumi elnökség az ipartestülelekbe tartozó kisiparosokat, illetve az ily hadbavonult kisiparosok családjait, h°gy kölcsön-segélyzés iránti kérelmüket ípartestiiletükhöz haladéktalanul jelentsék be, az ípartestülefekbe nem tartozó kisiparosok és a kereskedők, illetve az ilyen hadbavonult kisiparosok és kereskedők családjai, amennyiben keresetük a háború miatt nincsen, vagy alig van, jelentsék ezt be ugyancsak minél előbb a budapesti kereskedelmi cs iparkamara irodájának (V., Szemere-utca 6. szám.) A bejelentett segéíyigények beható kutatásnak fognak alávettetni s amennyiben a megállapított szükségletnek kielégítésére kellő anyagi eszközök a segélyző kuratóriumoknak rendelkezésére fognak bocsáttatni, az illetők kérésük elintézéséről értesítést fognak kapni. Személyes jelentkezés vagy sürgetés ennélfogva sem nem szükséges, sem nem kívánatos.

Háboríts tanonemunka-kiállitás. ’A budapesti

egyesült lakatos slb. iparlestüíet oly nagy súlyt helyez a tanoncoktatásra, hogy az évente szokásos tanoneir.unkakiállitást még a háború idején is megtartja. A kiállításon 211 kiállító tanonc 270 tárgy- gyai vesz részt. A kiállítást sokan látogatják és annál: ünnepics bezárása vasárnap délelőtt lesz; ugyanéi; ka;;, osztják ki a tanoncok között a jutalmakat. A kiállítás megtekintése díjtalan. (Nyár-utca 8.)

A Gresham életbiztosító társaság magyar- országi igazgató tanácsa e hó 29-én ülést tartott. Andrássv Géza gróí n harctéren lévén, helyette Batthyány Tivadar gróf elnökölt. Az elnök szívélyesen üdvözölte Gerenday György dr.-t, mint a kereskedelmi és pénzügyi miniszterek által delegált felügyelő biztost, mire nevezett a maga ré- j szóról megköszönvén • az üdvözlést, örömének adott kifejezést, hogy működését megkezdvén, meggyőződést szerzett és konstatálhatta, hogy a Gresham magyarországi igazgatósága a magyar kereskedelmi törvényeknek mindenben megfelelően járt el és a mostani háborús' időben is úgy az elérés, mint a halálesetek által esedékessé vált biztosítási összegeket nemcsak a moratóriumnak megfelelőleg, de sok esetben azonfelül is kifizette, valamint a felek kötvényeire kölcsönöket folyósított cs folyósít. Továbbá megállapította, az állami felügyelő biztos, hogy a Gresham magyar-