Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1914
1914.11.21. 32. ülés
5 4. hogy czéljának megfelelően az egyes építészeti tárgyaknál — a polgári élet követelményeitől sokban és lényegesen eltérő — katonai követelmények kielégítésére törekszik. Az itten 1—3 tétel alatt felsorolt körülmények kihatásáról beszédes képet kapunk, ha az órarendi beosztást vesszük alapul; feltételezvén, hogy a hallgatóknak nyújtott oktatás terjedelme és intenzitása, bizonyos határig, az azonos tantárgyakra fordított órák számával arányos. A műegyetem építészi osztályának 111-ik évfolyamán (egész évre) heti 49 és Va óra, a IV-ik évfolyamán heti 43 óra kötelező. A kettőben együtt 92‘/2 órai oktatásban részesül a hallgatóság. Ha ebből az összehasonlítás végett levonunk is egy-egy évre 6—6 órát, melyet a „Vízfestési gyakorlat“, az „Alakrajz“ és a „Mintázás“ foglalnak el, továbbá a IV-ik évnél a „Nemzetgazdaságtan“ heti 4 óráját szintén leszámítjuk, akkor is marad a két évre együtt 76 Va óra heti foglalkoztatás, melyet a kérdésben forgó mérnöki tiszti tanfolyam órarendjével kell összemérni. A cs. és kir. mérnöki tiszti tanfolyam a 7/. melléklet szerint 31+3172+ +31 72 = 94 heti órát tart; ebből azonban az összehasonlítás végett le • kell vonni az I-ső évnél 16 órát, a II-iknál 67a órát, a 111-iknál 6 órát, vagyis együtt 28 és V* olyan órát, a melyeket vagy a műegyetemnek tanterve szerint az építészi osztály III-ik folyamát megelőzően előadott tárgyak vagy olyan tárgyak foglalnak le, melyek nem tartoznak az építészi körbe s így a párhuzamba állításnál kiesnek. Marad tehát összesen 65 óra és ez hátrányban van az előbb kimutatott 76 és 72 órával szemben. Hivatkozni lehetne arra, hogy a műegyetem több óra száma csak két évre van elosztva, a mérnöki tiszti tanfolyam kevesebb óraszáma pedig három évre oszlik meg és ennélfogva az építészek művészi is gyakorlati oktatására kiválóan fontos tervezési gyakorlatokra több figyelem lenne fordítható. De az így keresett előnyt lerontja, ha megfontoljuk, hogy a 'III. alatt csatolt tanterv szerint a tervezési foglalkoztatás úgyszólván kizárólag a katonai szükséglet köréből vett feladatoknak — bár igen részletes és beható — kidolgozására szorítkozik. Miután a tervezési gyakorlatok köre az előadásokéhoz alkalmazkodik, ennélfogva felvilágosítást nyerünk az előbbi 4-ik tétel alatt felsorolt ama körülményről, hogy a polgári magán- és középületeknek tárgyalása -- a műegyetemen nyújtott terjedelemhez képest — a mérnöki tiszti tanfolyamon elkerülhetlenül az elképzelhető minimumra csökken. A tudományos és különösen a művészi képesítésben tehát a mérnöki tiszti tanfolyam nem akarhatja, de nem is éri el azt a fokot, melyet a műegyetem építészi osztálya magának feladatául kitűzött és hallgatóságának tényleg nyújt. Logikus következménye ez a két különböző czélt szolgáló oktatásnak; ennélfogva anélkül, hogy egyiket a másikkal szemben elönyösíteni kellene, megállapítandó, hogy a cs. és kir. mérnöki tiszti tanfolyamon megszerzett okmány a kir. József-müegyetem építészi oklevelével nem egyenlösíthetö. Csak további indokul szolgál olyan kötelező tárgyaknak a műegyetemen történő előadása, a melyek a mérnöki tiszti tanfolyamon hiányoznak. Ilyenek: a „Nemzetgazdaságtan“, az „Aesthetika“, a „Chemiai technológia“ és részben az „Építésrendőri törvények“, mely utóbbiak bizonyos vonatkozással más tárgyakhoz fűzve a mérnöki tiszti tanfolyam tantervében is feltalálhatok.
