Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1914

1914.06.08. 17. ülés

Méhes Zoltán életrajzi adatai.

1

Méhes Zoltán műegyetemi meghívott előadó és adjunktus Csallóköz- nyéken, Pozsonymegyében 1870. január 24-én született. Vallása rom. kath. Középiskolai tanulmányait Pozsonyban végezte és ott tett eleget katonai szolgálati kötelezettségeinek is. Főiskolai tanulmányait a kir.. József- müegyetemen végezte és 1895-ben mérnöki oklevelet nyert. 1895—97-ig Szesztay László műegyetemi magántanár mérnöki irodájában mint vezető mérnök működött. 1897-ben a kir. József-müegyetem tanácsa az út- és vasútépítéstani tanszék mellé tanársegédnek választotta meg, a hol mint tanársegéd, majd mint adjunktus a mai napig működik. Kisfaludi Lipthay Sándor 1905. május 1-én bekövetkezett hirtelen halála után mint helyettes tanár az 1905 6. tanév végéig az út- és vasútépítéstani tanszék ügyeit látta el; 1906. év szeptember 1 -je óta pedig a gépészmérnöki szakosztály hallgatóinak a vasútépítéstani enciklopédia kötelező tantárgyat adja elő.

Nevezetesebb tanulmányútjai a következők:

a) Gyakorlati tapasztalatainak bővítése szempontjából a műegyetemi tanács 1903-ban az ungvölgyi, 1904-ben pedig a Pyhrn (Felső-Ausztria) vasútépítésének tanulmányozására küldötte ki.

E tanulmányutakról irt jelentéseit a mérnöki szakosztály dicsérő elismeréssel vette tudomásul..

b) 1905-ben az osztrák birodalom déli tartományaiban épülő alpesi vasutakat utazta be.

c) 1908-ban Németországban a modern vasúti biztosító berendezéseket tanulmányozta és részt vett 1910-ben a kassa-oderbergi vasút igazgatósága által, az elektropneumatikus biztosító berendezések, Németország és Hollandiába kiküldött bizottság tanulmányútjában.

d) Végül az 1912-ben Jenában tartott stereophotogrammetriai kurzuson vett részt.

Irodalmi tevékenységére vonatkozólag felemlítem, hogy 1909-ben a Magyar Mérnök- és Építész-Egyletben „A külső sínszál túl emelése kanyarulatokban “ czímen előadást tartott, mely tanulmány az egylet „Heti Értesítő“- jének 1909. évfolyam 36-ik számában meg is jelent. Munkatársa továbbá több lexikonnak, melyekbe a vasút körébe tartozó czikkeket Írja.

A gyakorlat terén számos mérnöki munkálatban vett részt, melyek közül a fontosabbak a következők:

1. A Máramarossziget-Kőrösmező-határszéli vasútvonal kisajátítási munkálatai.

2. A küküllővölgyi helyiérdekű vasút felső szakaszának nyomjelzése és ugyanezen vasút kisajátítási munkálatai.

3. A Maros folyón tervezett vízmű felvételei és tervezési munkálatai.

4. Kunmadaras nagyközség tagosítása és különösen annak háromszögelése.