Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1914
1914.06.08. 17. ülés
5 ellátását stílusbeli korlátozások nélkül; 3. Köz- és magánépületek tervezésének vezetését általában stiluskorlátozások nélkül és ugyanezt középkori stílusokban. E feladatkör kellő betöltésére tehát oly egyénre volna szükség, ki a középkori stílusokat behatóan ismeri, alkalmazni és tudományos színvonalon előadni tudja; a ki továbbá széles látókörű és megfelelő gyakorlattal rendelkező építész. Csányi Károly alaposan ismeri a középkori építészetet és tudományosan is foglalkozott vele; világlátott, s mind az építészet, mind a többi képzőművészet terén széles látókörrel rendelkező építész; kiváló jártasságát az iparművészet mezején haszonnal fogná értékesíteni előadásaiban; jó előadó, de építészi tevékenységének eredményei igen szerények, talán azért is, mert már 10 éve, hogy állásából kifolyólag főleg iparművészeti ügyekkel foglalkozott. Foerk Ernő: A középkori építészetet volt alkalma kellőleg megismerni és alkalmazni; irodalmi működésének eredményei igen szerények. Építészi tevékenysége — különösen társasviszonyban másokkal — igen kiterjedt, tárgy és stilus tekintetében sokoldalú; terveiben különösen a dekorativ kialakítás és a virtuozus rajzbeli kiállítás jut érvényre. Hosszú tanári tevékenységében volt alkalma tanítói gyakorlatra szert tenni; főiskolai előadások kellő ellátására nélkülözzük benne a rendszeres tudományos alapképzés adta biztosítékot. Fritz Oszkár: A Középkori építészetet volt alkalma tanulmányozni és ismeretét elsajátítani. Az irodalmi működésének eredményei igen szerények. Építészi tevékenysége — melyben alkalmazza a középkori stílusokat is — ezideig szerényebb keretekben mozgott, de máris sokoldalú, s újabban készített pályázati terveiből úgy látszik jó fejlődésnek indult. Előadói készsége nézetünk szerint még nem üti meg a főiskolai magasabb mértéket. Schulek János: A középkori építészet gyakorlatát, mint Schulek Frigyes mesternek legközvetlenebb tanítványa és jelenleg is segítőtársa, volt alkalma alaposan megismerni, bár önálló építészi tevékenységében a középkori stílusokat közvetlenül alig alkalmazta. Irodalmi téren nem működött. Önálló építészi tevékenységében ezideig csak szerényebb eredményeket ért el, utóbbi időben készített tervei azonban biztatók a jövőre nézve. Mint műegyetemi tanársegéd és mint iparrajziskolai tanár volt alkalma tanítói készségre szert tenni, s tapasztalatunk szerint is előadói módja szabatos és a főiskolai színvonalnak megfelelő. E vizsgálódásunk eredményeként arra a következtetésre jutottunk, hogy a pályázó uraknak rátermettsége — egyes irányokban tagadhatatlan jeles képzettségük mellett — ez idő szerint még nem üti meg azt a mértéket, a mely teljes biztosítékát adná a sokoldalú készséget igénylő tanszék legjobb betöltésének. Ilyen, teljes biztosítékot nyújtó egyén pedig van a magyar építészi karban, még pedig Möller István személyében; kutatván az okokat, hogy nevezett miért nem vett részt a pályázatban, megtudtuk azt, hogy nem akart esetleg szerzett jogoknak elejébe vágni, másrészt családjára való tekintetből
