Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1914

1914.03.09. 5. ülés

Irodalmi működése, a fentemlített szigorúbb értelemben vett növény- termelési ágazatokat nem tekintve, még különösen a rét- és legelőmívelés körére és hazai mezőgazdasági üzemeink tanulmányozására terjeszkedtek ki. A rét- és legelőmívelés alapismereteit és gyakorlati alkalmazását tárgyalja első nagyobb terjedelmű önálló munkája, mely először 1899-ben jelent meg és 1905-ben már második kiadásra került. E munka hazai mezőgazdasági irodalmunkban hézagpótló volt és egyrészt a gazdasági intézetek hallgatóinak tankönyvül, másrészt a gyakorló gazdáknak útmutatóul szolgált. Bölcsészet- tudori értekezése is, melylyel 1905-ben a kolozsvári egyetemen a bölcsészet- doktori képesítést — botanikából mint fő-, ásványtanból és földrajzból mint mellék tárgyakból — megszerezte és a mely a Cuscuta suaveolens Ser. anatómiai és biológiai tanulmányozásán alapszik, szintén takarmánytermelésünkkel szorosan összefügg.

Az a körülmény, hogy hivatalos működésével kapcsolatban az állami támogatással létesített népies mintagazdaságok ügyét sok éven át maga vezette, módot nyújtott hazai kisbirtokaink üzemét közelebbről megismerni. A tormáspusztai, nagyugróczi és puszta-középhidvégi nagyüzemü gazdaságok üzemének beható tanulmányozása a nagybirtokok üzemének és berendezésének megismerésére vezetett. Ezek az előismeretek párosulva külföldi tanulmányaival, előkészítették nagyobb üzemstatisztikai munkájának megírását, mely „Mezőgazdasági üzemviszonyok és eredmények“ czímmel 1909-ben jelent meg és első részében Németország, a másodikban Magyar- ország gazdasági üzemviszonyait ismerteti. A munka első része az első német szakemberek munkálatainak kritikai bírálata alapján épült fel és tulajdonképpen a munka második és fő részének kiindulási és összehasonlítási alapjául szolgál. A munka önálló tanulmányon és adatgyűjtésen alapuló második része 24 kisüzemü, 25 közép- és 22 nagyüzemü gazdaság üzemének tanulmányozásán épült fel. Tekintve az ilyen munkálathoz szükséges megbízható adatoknak már a beszerzési nehézségeit és azt, hogy hasonló adatgyűjtést eddig hazánkban nem végeztek, e hazai szakirodalmunkban úttörő munka már azért is méltánylást érdemel, hogy birtokpolitikánknak tudományos alapul szolgálhat. Ez a mű is folyamodónak sokoldalú és szakszerű képességeiről tanúskodik. Mindez a szakszerű és tudományos tevékenység nagyrészt szoros kapcsolatban áll azzal a tudománykörrel, melynek előadására a magántanári képesítésért folyamodott.

Előadási tervezete 6 részre oszlik u. m. 1. A mezőgazdasági növények ellemzése; 2. A mezőgazdasági növények csoportosítása; 3. A mező- gazdasági növényei: tenyészfeltételei; 4. A mezőgazdasági növények termelési tényezői; 5. A mezőgazdasági növények termelésének eredménye; 6. A mezőgazdasági növények közgazdasági jelentősége. E tárgykörben folyamodó különös súlyt kíván helyezni azokra a gazdasági növényekre, melyek a mezőgazdasági iparok nyersanyagaiul szolgálnak és melyeknek minőségét a termelési tényezők u. m. éghajlat, növényféleség, nemesítés, talajnem, trágyázás, művelés és egyéb gazdasági műveletek lényegesen befolyásolnak. Ennek eredményes előadása annál inkább elvárható, minthogy Károly Rezső dr. eddigi tudományos működése is főképpen erre a tárgykörre terjeszkedik ki. Gyakorlati és üzem-statisztikai ismeretei pedig csak hasznára válhatnak és annál értékesebbé tehetik előadásait.