Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1905
1905.11.03. 20. ülés
3 szabadalmazás végett bejelentett találmánynak javítását vagy tökéletesítését czélozza. Alulirt bizottság erre három évi időt vél enge- délyezendőnek. A feltalálónak imént említett joga, a régi szöveg szerint csak képzetes volt, mert a harmadik személy részéről történő bejelentésnek az a jellege, vájjon egy más szabadalommal védett találmánynak javítása vagy tökéletesítése, hivatalból meg sem vizsgáltatott; s ebbeli joga csak az esetben nyert védelmet, ha a harmadik személy önként nyilvánította, hogy bejelentése egy más szabadalom javítására vagy tökéletesítésére vonatkozik. A tapasztalás szerint azonban az ily nyilatkozatok ritkák, annyival is inkább, mert erre a bejelentők egyáltalán nem köteleztetnek. Hogy a feltalálónak joga a kijelölt három éven belül megvédessék, kimondandónak véljük, hogy az oly szabadalmak, a melyek benyújtáskor nem jeleztettek javítási szabadalmaknak, de a felszólalás folyamán ilyeneknek minősíttettek, köztulajdonná válnak. Ugyancsak a törzsszabadalom tulajdonjogát óhajtjuk megvédeni azzal a javaslattal, hogy a megállapított határidőn túl kiadott javítási szabadalmak, függő szabadalmaknak nyilváníttassanak. A kutató szellem ébresztésére és az ipar fejlesztése érdekében pedig javasoljuk, hogy necsak a törzsszabadalom tulajdonosa legyen jogosítva a függő szabadalomra vonatkozó használati engedélyt igénybe venni, hanem viszont a függő szabadalom tulajdonosa a törzsszabadalomra használati engedélyt kaphasson, feltéve, hogy a függő szabadalom oly javításra vonatkozik, mely e használati engedély megadását indokolttá teszi. Ennek megítélésére a szabadalmi hivatalt tartjuk illetékesnek. A szabadalmi hivatal, mint elsőfokú bíróság Ítéleteinek biztosságát fokozni óhajtjuk ama javaslatunkkal (ad 25. §.), hogy lényegesen műszaki jellegű ügyekben az előadói tisztet műszaki képesítést, ne pedig jogi képesítést szerzett biró teljesítse. Legtöbb kifogás tehető az 1895: XXXVII. t.-cz. ama része ellen, mely a bitorlási perekre vonatkozik. A megsemmisítési pert ugyanis rendszerint bitorlási per előzi meg s minthogy mindkét per azonos tárgyú s ugyanazon személyek között folyik le, úgy indokolt, hogy mindkettőnél az Ítélet alapja azonos legyen. Eddig azonban ez nem volt így. A bitorlási perekben a találmány mibenlétének megítéléséhez a leirást, a megsemmisítési perekben pedig az igénypontot vették figyelembe. A bitorlási perben a szabadalomtulajdonos, szabadalmának körét a leírás alapján lehetőleg növelni törekedett, a megsemmisítési perben pedig szabadalmának körét az igénypont alapján szűkíteni iparkodott. Bitorlási pörben a fölött, vájjon egy bizonyos tárgy vagy eljárás a szabadalomba ütközik-e, jogi képzettségű biró (járásbiró) ítél, s ha a foglalás több helyen hajtatik végre, úgy a szabadalombitorlás tényén több járásbiró egymástól függetlenül Ítél. Ekkor megesik, hogy az egyik járásbiró szabadalmi
