M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Programja, 1938-1940

1939/40. tanév II. félév

153 nek az alábbi tanmenet szerint való elvégzése és az alábbi közgazdaság­tudományi szigorlat sikeres letétele útján szerezhetik meg. I. II. A közgazdaságtan története......................................2 2 Gazdaságpolitikai kollégiumokból ........................6 6 P énzügytan .................................................. . — 4 S tatisztika .................................................................-3 3 G azdasági földrajz........................................ . 2 2 Jogi kollégiumokból . . . 5 5 Uzemgazdaságtan ...................................................2 2 Mérlegtan . ...........................................................— 2 A gazdaságpolitikai kollégiumok a következő tárgyakból választhatók: belkereskedelmi politika, vámpolitika és vámügy, iparpolitika, szociál­politika, agrárpolitika, közlekedési politika, tarifaügy, valuta- és hitel- politika. A jogi kollégiumok a következő tárgyakból választhatók: közigazga­tási jog, különös figyelemmel az ipari közigazgatásra, közlekedési jog, pénzügyi jog, kereskedelmi és váltójog, magánjog és közigazgatástan. A jogi kollégiumok megválasztásánál szem előtt tartandó, hogy a két félévben legalább 10 órában előírt jogi kollégiumokból legalább 3 órának polgári jogi tárgyat, háromnak pedig közigazgatási tárgyat kell felölelnie. A szigorlati tárgyakból csak a tanári aláírást kell igazolni. Kötelező kollokviumok: A közgazdaságtan története, pénzügytan, gazdasági földrajz, mérleg­tan, továbbá az a tételes jogi tárgycsoport, amelyből az alábbi szigorlati rend alapján a jelölt nem kíván szigorlatozni. Ezenkívül dolgoznia kell a hallgatónak a közgazdasági és valamely gazdaságpolitikai szemináriumban vagy a statisztikai szemináriumban.. 4 f . A közgazdaságtudományi szigorlat tárgyai: 1. Közgazdaságtan, 2. Statisztika, 3. Gazdaságpolitika (egész tárgykörével), 4. Uzemgazdaságtan, 5. Választás szerint: közigazgatási jog (különös tekintettel az ipari közigazgatásra) a pénzügyi joggal, vagy a kereskedelmi és váltójog a magánjoggal. Az említett közgazdaságtudományi szigorlat sikeres letétele után azok, akik mérnöki, építészmérnöki, gépész- vagy vegyészmérnöki, bánya-, kohó­vagy erdőmérnöki oklevéllel bírnak, a közgazdasági mérnöki cím viselé­sére jogosíttatnak fel. Ez a jogosultság oklevelükön feltüntetendő. Azok a közgazdasági mérnökök, akik további két félévre a köz- gazdasági karra beiratkoznak, a közgazdasági karon előírt kötelező köz- gazdasági, gazdaságpolitikai, földrajzi, jogi és üzemgazdasági kollégiumok­ból legalább félévenkint 10 órát hallgatnak, ezt sikeres kollokviummal igazolják és az első félévben a közgazdasági, valamint valamely gazdaság- politikai, vagy a statisztikai, az üzemgazdasági szemináriumban, a második félévben pedig valamely jogi szemináriumban sikerrel dolgoztak, a kar kereskedelmi és közgazdasági osztályán doktorátusra bocsáthatók. Az előírt félévenkénti 10 órai előadásba csak oly tárgyak, illetőleg kollégiumok csak oly részei számíttatnak be, amelyeket a hallgató az előző félévekben nem hallgatott. A hallgatás sikeres volta kollokviummal, ille­tőleg utóvizsgával igazolandó. A doktori szigorlat tárgyául a hallgatók csak oly tárgyakat választhatnak, amelyek sikeres hallgatását az említett módon igazolják.

Next

/
Thumbnails
Contents