Budapesti Műszaki Egyetem - Egyetemi Értesítő, 1990

1990 / 4. szám

1 Földváryné dr. Varga Magdolna Ez év január 31-én hirtelen fellépett agyvérzés következtében tragikus hirtelenséggel elhunyt Földváryné dr. Varga Magdolna, a Geodéziai Intézet Felsőgeodézia Tanszékének adjunktusa. A váratlan, hirtelen veszteség döbbenetében fájdalommal veszünk örök bucsut kedves kolléganőnktől, tanszékünk munkatársától. Földváryné dr. Varga Magdolna rövidre szabott életének immáron nagyobbik részét Egyetemünkön, körünkben töltötte. 1959-ben került földmérőmérnök hallgatóként Miskolcról az Építőmérnöki Karra. Itt 1962-ben szerzett mérnöki oklevelet. Ezt követően lépett be első és egyben egyetlen munkahelyére a BME Felsőgeodézia Tanszékére egyetemi oktatóként. Közel 30 évi oktatói működése alatt derekasan kivette a részét a Tanszék mindennemű tevékenységéből. Idősödő Édesanyjával való törődés, férje és három gyermeke gondos ellátása nem korlátozta Őt a tanszéki munkában. Az oktatás szinte minden területén részt vállalt; előadásokat tartott, gyakorlatokat vezetett mind a nappali, mind a levelező tagozaton; részt vett a mérnöktovábbképzésben, külföldi termelési gyakorlatot vezetett és sok éven át osztályfőnöki munkát végzett. Különös, mondhatnánk anyai türelemmel foglalkozott a diplomatervező hallgatókkal, akik közül a gyengébb felkészültségüeket is készséggel vállalta. Tantárgyában, a "Geodéziai alaphálózatok" tárgyban nem régen jelent meg színvonalas uj jegyezete, melynek megírásán az utóbbi időben óriási energiával dolgozott. Külön ki kell emelni oktatásszervező munkáját, amivel részben a Tanszék oktatási tevékenységét fogta össze, igen nagy segítséget nyújtva ezzel a Tanszék vezetésének, részben pedig a Kar jegyzetbizottságában és az órarendet összeállító bizottságában járult hozzá eredményesen a Kar feladatainak megoldásához. Folyamatos önképző és tudományos kutatómunka eredményeként 1968-ban műszaki doktori cimet szerzett. További kutatómunkáját részben tanszéki, részben állami kutatási megbízás keretében folytatta. Lelkes kezdeményezője és gondozója volt az Intézet sóskúti kísérleti mozgásvizsgálati hálózatának. Lankadatlan szorgalommal szervezte a hálózat többszöri mérését, gyűjtötte és dolgozta fel az eredményeket. Ezzel kapcsolatos több tudományos cikk és előadás szerzője, illetve társszerzője. Közben három idegennyelvet tanult, nyelvvizsgákat tett és készült a kandidátusi fokozat megszerzésére. Mindemellett tevékeny részese volt a Tanszék gyakorlati tevékenységének. Mérnöki munkáját a jó geodétához illő gondosság, szabatosság, teljes megbízhatóság és igényesség jellemezte, amit egyaránt megkivánt önmagától és másoktól is. Nagy gyakorlata volt a terepi munkákban, ahol jó mérnöki és szervező készségről tanúskodott. A tanszéki közösségnek igen aktiv tagja volt. Kivette részét a társadalmi tevékenységből is.