Budapesti Műszaki Egyetem - Egyetemi Értesítő, 1988

1988 / 17. szám

11 A "településpolitika" látszólag egyformán érinti az ország román lakosságát, valamint nemzeti kisebbségeit, a németajkú szászokat és svábokat, a szerbeket, horvátokat és ukránokat, bolgárokat. Valójában azonban az utóbbiak, köztük a hivatalos romániai statisztikai adatok szerint is kétmilliót megközelítő létszámú, Európa legnagyobb nemzeti kisebbségét jelentő romániai magyarság számára a hagyományaitól, társadalmi kötelékeitől való elszakítás nemzeti identitásuk elvesztését, önálló etnikumként való megszűnésüket jelenti. A meghirdetett "településpolitikát" racionális gazdasági megfontolások nem indokolják, ugyanakkor okkal kell attól tartani, hogy a terv ténylegesen a nemzetiségek erőszakos asszimilációját eredményezné,s mint ilyen, egy évtizedek óta tartó, a kisebbségek jogainak fokozatos korlátozásával járó diszkrimináckós nemzetiségi politika utolsó állomása, a romániai nemzetiségi kérdés "végső megoldása". El kell ismernünk, hogy évtizedeken át keserűen viselt önkorlátozással, hivatalosan is elvárt — de ma már világosan látjuk: helytelen — hallgatásunkkal, a hazai és a világsajtó tárgyszerű tájékoztatásának elmulasztásával csak szemlélői voltunk a mind aggasztóbbá váló romániai fejleményeknek, az emberi jogok és kiváltképpen a nemzetiségi jogok fokozatos felszámolásának, s ezzel magunk is hozzájárultunk a helyzet ilyen mértékű megromlásához. A Rektori Konferencia örömmel üdvözöl minden olyan hírt, mely a két ország közti kapcsolat javulására utal. üdvözli a legmagasabb szintű kétoldalú kapcsolatok újrafelvételét, s ennek nyomán a tudományos, kulturális, gazdasági és emberi kapcsolatok remélhető kedvezőbbre fordulását; az egyetemek számára nélkülözhetetlen - nem a mi hibánkból viszszaesett - együttműködés javulását, az érintkező problémák közös tisztázását; mindent, ami a magyar és a román nép barátságát erődítheti. Ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy mielőbb gyakorlati lépések történjenek ezeken a területeken. (kvA