Budapesti Műszaki Egyetem - Egyetemi Értesítő, 1986

1986 / 14. szám

27 hogy az intézmények önállósága növekedjék. A túlszabályozottság miatt kellően konkrét, végrehajtható követelmények el sem képzelhetők. A konkrét követelményeknek az egyéni képzési tervekben a helyük, melyeket a szervezeti egység vezetője határozzon meg, mig az általános elvek számos dokumentumban megtalálhatók» 5»/ A "Javaslatok" feladata olyan feltételek kialakítása, melyek az anyagi és erkölcsi érdekeltség erősitését eredményezik. A javasolt bérrendezés semmiképpen nem nevezhető olyannak, amely összhangban áll az új követelményrendszerrel, annak teljesítését nem ösztönzi és belátható időn belül sem fogja javitani a felsőoktatásban dolgozó oktatók kritikus anyagi helyzetét, 30t a vázolt perspektívák az anyagi érdekeltség csökkenését igérik. Például 6-8 éves gyakorlattal biró tanársegéd, adjunktus számára intézményi forrásból történő bérrendezés esetén legfeljebb a bérszínvonal állandósítását, de összességében az életszínvonala jelentős csökkenését idézi elő. A "Javaslat" szerint öt év alatt kialakítandó bér a jelenlegi országos átlaghoz képest is alacsonyabb. A minisztérium által körvonalazott megoldás nem ösztönöz, nem jelent igazi megoldást és túl nagy árat kellene fizetni érte. 6./ A minisztériumi javaslat nincs összhangban a népgazdaság intenziv fejlesztésének távlati igényével sem /KGST elvárások, versenyképes termelés, és piac kialakítása, továbbképzés fejlesztése, stb./, azaz statikus szemlélete miatt nem teremti meg a felsoroltakhoz 3zük3éges elméleti bázist. A felsőoktatás olyan terület, ahol mindig szükséges bizonyos tartalék - a magas szinvonalú oktatóvá váláshoz szükséges hosszú felkészülési idő miatt is - ahhoz, hogy új oktatási-kutatási irányokat kijelölve megfelelő lótszám-és bértartaléka legyen az intézménynek ahhoz, hogy elképzeléseit megkezdje, megvalósítsa. A 90-es években a demográfiai hullám eléri a felsőoktatást, amelynek bér- ós létszámigénye van.