Budapesti Műszaki Egyetem - Egyetemi Értesítő, 1986
1986 / 14. szám
26 szaki felsőoktatás - még ha csupán a teljesitmény szintentartását célozzuk is - a központi támogatás növelésére szorul. Enélkül a munka hatékonyságának növelésére, a minőség javitására tett belső intézkedések - bár a továbblépéshez szükségesek - nem fognak számottevő eredményt hozni. Ugyanakkor a Művelődési Minisztérium a műszaki felsőoktatás ellátottságának romlását nem tudta megakadályozni, sőt általában az sem érezhető, hogy határozott lépéseket tenne ebben az irányban. 2./ Hiányoljuk, hogy az előterjesztés nem számol az egyetemek jelenlegi állapotával, nem tartalmaz reális elemzést a felsőoktatás működésének és fejlesztésének feltételeiről, nem vizsgálta meg, hogy a javasolt intézkedések milyen következményekkel járnának. Azt tapasztaljuk, hogy az egyetemről eltávozó tehetséges oktató mindenekelőtt a színvonalas alkotómunkához szükséges feltételek /korszerű műszerek, berendezések/ hiánya, másodsorban a méltatlanul alacsony anyagi megbecsülés miatt keres magának új munkahelyet. A jelzett intézkedések ezt a folyamatot felgyorsitják, mert az alapvető problémára nem adnak megoldást, az egzisztenciális bizonytalanság viszont fellazitja az egyetemhez való kötődést. 3./ A minisztérium javaslatából kiolvasható a felelősség átháritása is. Nem értünk egyet azzal, hogy a kialakult helyzetért főleg az egyetem oktatói a felelősek, s a megoldás terheit is teljes mórtékben nekik kell viselniük. A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben magasszintü fejlesztés és követelmény támasztása úgy, hogy az csak és kizárólag a belső tartalékok feltárására támaszkodik, súlyos politikai helyzetet teremthet. A dolgozók ezt úgy fogják fel, hogy magasabb teljesitmény, több munka ellentétele csak akkor lehetséges, ha dolgozó társaik egy részét eltanácsolják az intézményből. Ez amellett, hogy megalapozatlan, egyrészt embertelen, másrészt igazi eredményt nem hoz. 4./ MM szintű, minden intézmény számára egységes követelményrendszer ellentétben áll azzal az elfogadott elvv*1
