Budapesti Műszaki Egyetem - Egyetemi Értesítő, 1982

1982 / 3. szám

- A dolgozót azonban kivételesen a munkaviszonya, illetve munkavégzési kötelezet I SÓRC szünetelésének tartamára is megilleti szabadság a jogszabályban meghatározott esetekben: Így különösen a keresőképtelenséget okozd betegség időtartamára (legfeljebb azonban egy évre vagy a táppénzfizetés ezt meghaladó idejére); a szülési szabadság tartamára; a tíz éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt munkában nem töltött időre, legfeljebb ozonban szülésenként egy évre; a harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság tartamára. Hu az előbbiek figyelembevételével a munkaviszony nem állt fenn az egész naptári évben, a naptári évre megállapított rendes szabadság arányos része jár, A szabadság kiadása A szabadság kiadásával kapcsolatos szabályokat az Új rendelkezések két területen módosították. a) A szabadság kiadásánál továbbra is figyelemmel kell lenni arra, hogy azt a naptári év folyamán általában egybefüggően vagy legfeljebb két részletben kell kiadni. Utóbbi esetben azonban az eddigi 6 munkanap (1 hét) helyett legalább tíz munkanap (2 hét) szabadságot kell egybefüggően biztosítani. Ha a dolgozó kéri, a szabadság kivételesen ezen túl Is kiadható kettőnél több részletben. b) Az általános — heti öt munkanapos — munkarendben foglalkoztatott dolgozó szabadságának kiadásánál 1982. január 1-től a szabadnapokat, a heti pihenőnapokat és a munkaszüneti napokat figyelmen kívül kell hagyni. Vagyis a szabadság kiadásánál csak a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. (Ha pl. az ötnapos munkaidő-beosztással foglalkoztatott dolgozó 1982. február 1-től február 13-ig két hét szabadságot vesz igénybe, részére 10 munkanap szabadság kiadása szükséges.) Ha a dolgozó nem az általános — heti öt munkanapos — munkaidő-beosztással dolgozik, hanem munkarendje értelmében hetente egynél több szabadnapban részesül, a szabadság kiadásánál ezeket a többletszabadnapokat figyelembe kell venni. Vagyis ilyen esetben a szabadság idejére eső heti egynél több szabadnapot a szabadságidőbe be kell számítani és erre Is szabadságot kell kiadni. (Ha pl. a dolgozó 24 48 órás munkaidő-beosztással dolgozik és 1982. február 1-től február 13-ig terjedő időre szabadságot kíván igénybe venni, nem csupán a tényleges munkanapjaira (adott esetben február 1., 4., 7., 10. és 13. napjaira), összesen S munkanapra kell szabadságot kiadni, hanem az előbbi esethez hasonlóan ugyancsak 10 munkanapra.) Kivételesen előfordulhat, hogy a dolgozó olyan munkaidő-beosztással dolgozik, amely hetenként egy szabadnapot sem juttat. Ilyenkor a szabadságot úgy kell kiadni, hogy az ilyen dolgozó ugyanolyan mértékű naptári hétre (időszakra) mentesüljön a munkavégzés alól, mint a hasonló szabadsággal rendelkező, ötnapos munkahéttel dolgozó. Rendkívüli szabadságok Az évi szabadság emelése és az ötnapos munkahét bevezetése lehetővé tette egyes rendkívüli szabadságok mérséklését, illetve megszüntetését. Nem érintette viszont az új szabályozás azokat a rendkívüli szabadságokat, amelyek változatlan biztosítása rendeltetésükre tekintettel továbbra is indokolt. a) A tanulmányi szabadságot az ÚJ rendelkezések általában mérséklik, bizonyos körben azonban a szabályozás egyszerűsítése a szabadság növelésével járt. Az általános iskolai tanulmányokhoz biztosított 3 munkanap szabadság a korábbi 0 munkanappal egyezően egy hét szabad időt jelent. A középiskolában továbbtanulók ezentúl egységesen 10 munkanap tanulmányi szabadságra jogosultak. A változás különösen kedvezően érinti a gimnázium esti tagozatán tanulókat (6 munkanapról 10 munka'napra nő a tanulmányi szabadságuk), a szakközépiskolát levelező tagozaton végzők szabadságát viszont csökkenti (az eddigi 2 hét 3 munkanapról 2 hétre). Az érettségire és a szakmunkásvizsgához változatlanul 1 hét tanulmányi szabadság jár (5 munkanap). A felsőfoKU omatás) Intézményben továbbtanuló dolgozók tanulmányi szabadsága többségében csökkent. A szabályozás egyszerűsítése azonban — amely az esti és levelező tagozat, illetve a tanulmányi idó szerinti különböztetést megszűntette —, eltérő változást eredményezett: a főiskolai képzés esetén járó 15 munkanap, a négy évet el nem érő tanidejű képzésben resztvevő esti tagozatos hallgatóknál pl. a szabadság növelését jelenti, levelező tagozatosaknál pedig kis mértékű csökkentést (3 napot); az egyetemi képzés ese'én járó 18 munkanap pedig esti tagozaton változatlan 'i hét és 3 nap) szabadságot biztosit, levelező tagozaton viszont egy hét csökkenést eredményez. Az államvizsgához, szakdolgozat, diplomaterv elkészítéséhez egységesen 20 munkanap tanulmányi szabadságot biztosít az új jogszabály. Ez ugyancsak egves tanulmányoknál többletet jelent (az eddig 15, illetve 21 munkanapra jogosultaknál), másoknál viszont rövidebb szabadságidőt nyújt. A levelező tagozaton tanuló hallgatók munkaidőkedvezményét — a szakképzés jellegétől függően — 15, illetve 20 munkanapban maximália az új jogszabály. A már felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező dolgozók részére az új rendelet tanévenként egységesen 2 hét tanulmányi szabadságot biztosít (az eddigi 12—21 munkanap helyett). Felsőtokú tanulmányok esetén a tanulmányi szabadság és munkaidő-kedvezmény tartamára az eddiginél szigorúbb feltételek mellett jár átlagkereset-térítés. Fizetett kedvezményt csak a munkáltató érdekeit is szolgáló továbbtanuláshoz biztosít a rendelet. b) Sportolók munkaidő-kedvezménye és rendkívüli szabadsága Csökkent a jogszabályban biztosított rendkívüli szabadság mértéke meghatározott egyéni sportágakban az I. osztályú és az ifjúsági aranyjelvényes minősítésű, továbbá a csapatjátékokban a nemzeti (országos) bajnokság I. osztályában részt vevő sportolóknál. Ezen sportolókat a korábbi 30—45 nap rendkívüli szabadság helyett 25—35 nap rendkívüli szabadság illeti meg. A szakvezetőknek (edzőknek), versenybíróknak (játékvezetőknek) és más szakembereknek (orvos, gyúró stb.), akiknek az említett sportolók felkészítésében, illetőleg versenyén való részvétele elengedhetetlenül szükséges, ugyanolyan mértékű kedvezményt (munkaidő-kedvezményt, rendkívüli szabadságot) biztosít a jogszabály, mint a sportolóknak. Vannak olyan sportolók, akiknek a minősítése alapján a jogszabályban biztosított munkaidő-kedvezmény és rendkívüli szabadság nem jár, de olyan országos vagy nemzetközi versenyen vesznek részt, amelyeken a részvétel munkaidővel nem egyeztethető össze. Ezen sportolók részére —' kifejezetten a versenyzésre — naptári évenként 15 munkanap rendkívüli szabadságot engednek az új rendelkezések az eddigi 20 munkanap helyett. Nem volt indokolt, hogy továbbra is a sportolókkal azonos kedvezményeket kapjanak a hivatalos sportkiküldetést teljesítő vagy tanácskozáson résztvevő szakemberek. Ezért az új jogszabály úgy rendelkezik, hogy ezeknek a szakembereknek általában a szükségnek megfelelő munkaidő-kedvezmény — melynek mérték« átlagban a heti 12 órát nem haladhatja meg —. továbbá évenként legfeljebb 15 munkanap rendkívüli szabadság adható. c) A jutalomszabadságot a módosítás megszüntette. A megszüntetés indoka az volt, hogy a munkáltatók a jutalomszabadságot többnyire nem a rendeltetésének megfelelően juttatták. Általában nem a kiemelkedő munkát végzők jutalmazására használták, hanem különböző jogcímeken rendszeres többletszabadságként adták (pl. többgyermekes anyáknak, véradóknak). Megszűntek továbbá a miniszteri rendeletben, utasításban előírt kötelező rendkívüli szabadságok. Ilyen volt pL a sorkatonai szolgálat teljesítése után a bevonulás előtti munkahelyen foglalkoztatott dolgozónak járó rendkívüli szabadság, különböző szakvizsgákhoz, képesítő vizsgákhoz előírt rendkívüli szabadságok stb. d) Az előbbiekben nem említett rendkívüli szabadságokat a módosítás nem érintette. így különösen: továbbra is változatlan feltételekkel és mértékben Jár a szülési szabadság, gyermekgondozási és gyermekápe3