Budapesti Műszaki Egyetem - Egyetemi Értesítő, 1982

1982 / 3. szám

- ­A dolgozót azonban kivételesen a munkaviszonya, illetve munkavégzési kötelezet I SÓRC szünetelésének tar­tamára is megilleti szabadság a jogszabályban megha­tározott esetekben: Így különösen a keresőképtelenséget okozd betegség időtartamára (legfeljebb azonban egy évre vagy a táppénzfizetés ezt meghaladó idejére); a szülési szabadság tartamára; a tíz éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt munkában nem töltött időre, legfeljebb ozonban szülésenként egy évre; a harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabad­ság tartamára. Hu az előbbiek figyelembevételével a munkaviszony nem állt fenn az egész naptári évben, a naptári év­re megállapított rendes szabadság arányos része jár, A szabadság kiadása A szabadság kiadásával kapcsolatos szabályokat az Új rendelkezések két területen módosították. a) A szabadság kiadásánál továbbra is figyelemmel kell lenni arra, hogy azt a naptári év folyamán általá­ban egybefüggően vagy legfeljebb két részletben kell kiadni. Utóbbi esetben azonban az eddigi 6 munkanap (1 hét) helyett legalább tíz munkanap (2 hét) szabad­ságot kell egybefüggően biztosítani. Ha a dolgozó kéri, a szabadság kivételesen ezen túl Is kiadható kettőnél több részletben. b) Az általános — heti öt munkanapos — munka­rendben foglalkoztatott dolgozó szabadságának kiadá­sánál 1982. január 1-től a szabadnapokat, a heti pihe­nőnapokat és a munkaszüneti napokat figyelmen kívül kell hagyni. Vagyis a szabadság kiadásánál csak a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figye­lembe venni. (Ha pl. az ötnapos munkaidő-beosztással foglalkoztatott dolgozó 1982. február 1-től február 13-ig két hét szabadságot vesz igénybe, részére 10 munka­nap szabadság kiadása szükséges.) Ha a dolgozó nem az általános — heti öt munka­napos — munkaidő-beosztással dolgozik, hanem mun­karendje értelmében hetente egynél több szabadnap­ban részesül, a szabadság kiadásánál ezeket a többlet­szabadnapokat figyelembe kell venni. Vagyis ilyen esetben a szabadság idejére eső heti egynél több sza­badnapot a szabadságidőbe be kell számítani és erre Is szabadságot kell kiadni. (Ha pl. a dolgozó 24 48 órás munkaidő-beosztással dolgozik és 1982. február 1-től február 13-ig terjedő időre szabadságot kíván igénybe venni, nem csupán a tényleges munkanapjaira (adott esetben február 1., 4., 7., 10. és 13. napjaira), összesen S munkanapra kell szabadságot kiadni, hanem az előbbi esethez hasonlóan ugyancsak 10 munkanapra.) Kivételesen előfordulhat, hogy a dolgozó olyan mun­kaidő-beosztással dolgozik, amely hetenként egy sza­badnapot sem juttat. Ilyenkor a szabadságot úgy kell kiadni, hogy az ilyen dolgozó ugyanolyan mértékű naptári hétre (időszakra) mentesüljön a munkavégzés alól, mint a hasonló szabadsággal rendelkező, ötnapos munkahéttel dolgozó. Rendkívüli szabadságok Az évi szabadság emelése és az ötnapos munkahét bevezetése lehetővé tette egyes rendkívüli szabadságok mérséklését, illetve megszüntetését. Nem érintette vi­szont az új szabályozás azokat a rendkívüli szabadságo­kat, amelyek változatlan biztosítása rendeltetésükre tekintettel továbbra is indokolt. a) A tanulmányi szabadságot az ÚJ rendelkezések általában mérséklik, bizonyos körben azonban a sza­bályozás egyszerűsítése a szabadság növelésével járt. Az általános iskolai tanulmányokhoz biztosított 3 munkanap szabadság a korábbi 0 munkanappal egye­zően egy hét szabad időt jelent. A középiskolában továbbtanulók ezentúl egysége­sen 10 munkanap tanulmányi szabadságra jogosultak. A változás különösen kedvezően érinti a gimnázium esti tagozatán tanulókat (6 munkanapról 10 munka­'napra nő a tanulmányi szabadságuk), a szakközépis­kolát levelező tagozaton végzők szabadságát viszont csökkenti (az eddigi 2 hét 3 munkanapról 2 hétre). Az érettségire és a szakmunkásvizsgához változatla­nul 1 hét tanulmányi szabadság jár (5 munkanap). A felsőfoKU omatás) Intézményben továbbtanuló dolgozók tanulmányi szabadsága többségében csökkent. A szabályozás egyszerűsítése azonban — amely az esti és levelező tagozat, illetve a tanulmányi idó szerinti különböztetést megszűntette —, eltérő változást ered­ményezett: a főiskolai képzés esetén járó 15 munka­nap, a négy évet el nem érő tanidejű képzésben reszt­vevő esti tagozatos hallgatóknál pl. a szabadság növe­lését jelenti, levelező tagozatosaknál pedig kis mérté­kű csökkentést (3 napot); az egyetemi képzés ese'én járó 18 munkanap pedig esti tagozaton változatlan 'i hét és 3 nap) szabadságot biztosit, levelező tagozaton viszont egy hét csökkenést eredményez. Az államvizsgához, szakdolgozat, diplomaterv elké­szítéséhez egységesen 20 munkanap tanulmányi sza­badságot biztosít az új jogszabály. Ez ugyancsak egves tanulmányoknál többletet jelent (az eddig 15, illetve 21 munkanapra jogosultaknál), másoknál viszont rövi­debb szabadságidőt nyújt. A levelező tagozaton tanuló hallgatók munkaidő­kedvezményét — a szakképzés jellegétől függően — 15, illetve 20 munkanapban maximália az új jogszabály. A már felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező dolgozók részére az új rendelet tanévenként egységesen 2 hét tanulmányi szabadságot biztosít (az eddigi 12—21 munkanap helyett). Felsőtokú tanulmányok esetén a tanulmányi szabad­ság és munkaidő-kedvezmény tartamára az eddiginél szigorúbb feltételek mellett jár átlagkereset-térítés. Fizetett kedvezményt csak a munkáltató érdekeit is szolgáló továbbtanuláshoz biztosít a rendelet. b) Sportolók munkaidő-kedvezménye és rendkívüli szabadsága Csökkent a jogszabályban biztosított rendkívüli sza­badság mértéke meghatározott egyéni sportágakban az I. osztályú és az ifjúsági aranyjelvényes minősítésű, továbbá a csapatjátékokban a nemzeti (országos) baj­nokság I. osztályában részt vevő sportolóknál. Ezen sportolókat a korábbi 30—45 nap rendkívüli szabad­ság helyett 25—35 nap rendkívüli szabadság illeti meg. A szakvezetőknek (edzőknek), versenybíróknak (já­tékvezetőknek) és más szakembereknek (orvos, gyúró stb.), akiknek az említett sportolók felkészítésében, illetőleg versenyén való részvétele elengedhetetlenül szükséges, ugyanolyan mértékű kedvezményt (munka­idő-kedvezményt, rendkívüli szabadságot) biztosít a jogszabály, mint a sportolóknak. Vannak olyan sportolók, akiknek a minősítése alap­ján a jogszabályban biztosított munkaidő-kedvezmény és rendkívüli szabadság nem jár, de olyan országos vagy nemzetközi versenyen vesznek részt, amelyeken a részvétel munkaidővel nem egyeztethető össze. Ezen sportolók részére —' kifejezetten a versenyzésre — nap­tári évenként 15 munkanap rendkívüli szabadságot en­gednek az új rendelkezések az eddigi 20 munkanap helyett. Nem volt indokolt, hogy továbbra is a sportolókkal azonos kedvezményeket kapjanak a hivatalos sportki­küldetést teljesítő vagy tanácskozáson résztvevő szak­emberek. Ezért az új jogszabály úgy rendelkezik, hogy ezeknek a szakembereknek általában a szükségnek megfelelő munkaidő-kedvezmény — melynek mérték« átlagban a heti 12 órát nem haladhatja meg —. továbbá évenként legfeljebb 15 munkanap rendkívüli szabad­ság adható. c) A jutalomszabadságot a módosítás megszüntette. A megszüntetés indoka az volt, hogy a munkáltatók a jutalomszabadságot többnyire nem a rendeltetésének megfelelően juttatták. Általában nem a kiemelkedő munkát végzők jutalmazására használták, hanem kü­lönböző jogcímeken rendszeres többletszabadságként adták (pl. többgyermekes anyáknak, véradóknak). Megszűntek továbbá a miniszteri rendeletben, utasí­tásban előírt kötelező rendkívüli szabadságok. Ilyen volt pL a sorkatonai szolgálat teljesítése után a bevo­nulás előtti munkahelyen foglalkoztatott dolgozó­nak járó rendkívüli szabadság, különböző szakvizsgák­hoz, képesítő vizsgákhoz előírt rendkívüli szabadsá­gok stb. d) Az előbbiekben nem említett rendkívüli szabad­ságokat a módosítás nem érintette. így különösen: to­vábbra is változatlan feltételekkel és mértékben Jár a szülési szabadság, gyermekgondozási és gyermekápe­3

Next

/
Thumbnails
Contents