Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
2. MEGVÁLTOZOTT FELADATOK ÉS ÚJ KIHÍVÁSOK A MŰEGYETEM ELŐTT
Batalka Krisztina állásfoglalásait.227 Nemgyőzve kivárni akülönböző próbálkozások sikerét, aműegyetemi hallgatóság végül 1918 novemberében emlékiratot intézett az intézmény vezetéséhez (majd kultusztárcához és a kormányhoz is), amelyben szociális, illetve tanulmányi ügyekben sürgettek intézkedéseket. Kérték, hogy az egyetem biztosítson átmeneti szállásokat, indítson lakásközvetítő szolgáltatást, alakítsa rajztermekké a hadikórházat, bővítsék ki az étkezőt, ahol a hallgatók nem csak ebédet kapnak, hanem napi háromszori étkezést, illetve ifjúsági beszerzési csoport segítse a ruhaellátást, valamint a rajzés taneszközökhöz való olcsó hozzájutást. A tanulmányi ügyek kapcsán a hallgatók könyvtári reformot sürgettek (jegyzetek kiadása, tankönyvhiány felszámolása, ugyanakkor több oktató éppen ezekben a nehéz időkben írta meg tankönyvét, amelyről a következő fejezetben esik még szó), a nők egyenjogúsítását és hallgatói képviseleti rendszer létrehozását követelték (tanulmányi és fegyelmi ügyekben), valamint azt, hogy annyi félév után kapjanak anyagi támogatást, amennyit elveszítettek a háború miatt.228 A mind jobb, mind pedig baloldalról a hallgatóság érdekében megfogalmazott követeléseknek különös nyomatékot adott, hogy miközben zajlott az őszi szemeszter, a Károlyi-kormány által folytatott fegyverszüneti tárgyalások nyomán másfél hónap alatt mintegy másfél millió katonát szereltek le és indítottak haza, akik közül az érintettek november 30-ig beiratkozhattak a felsőoktatási intézményekbe.229 Az 1918 őszén kialakult helyzet egyetlen mondattal összefoglalható: „A Műegyetem napról-napra hangosabb, [...] Minden és mindenki csak jogot és segítséget akar, előnyöket és teljes gondoskodást a hiába végigszenvedett öt évért,”230 227HOLLÓSI 228A kultusztárcának küldött feliratukban a hallgatók arra panaszkodtak, hogy a tanári kar „nem abban a szellemben fogta fel, amint azt az ifjúság kitartó szorgalma által megérdemelte volna” (VICZIAN 221.). A diákjóléti ügyek előmozdítása érdekében pedig 1919 februárjában egy közel 70 fős hallgatói bizalmi testület jött létre az egyetemen, amelybe szakosztályonként és évfolyamonként választották meg a hallgatói képviselőket (e testület létrehozásának ötlete már az 1918. október 25-i tüntetésen felmerült). BMEL VIII. 3/b. 8. k. RT 1918. november 29-i ülés, 1. napirendi pont, 229Az 29671/1918. sz. honvédelmi miniszteri rendeletet a személyi és anyagi leszerelés végrehajtásáról 1918. november 10-én adták ki. A leszerelő katonák beiratkozását a VKM 207632/1918. IV. sz. távirati rendeletben engedélyezték, s számukra a katonai illetékeiket 1919. február végéig folyósították (28681/1918. HM rendelet). 230A Technikus 1923/1-4. sz. 37. A háború utáni időszakot is tekintve, az 1919 nyári hadiszemesztert, amelyre majdnem 2900 hallgató iratkozott be, június 13-án elkezdték ugyan, de a tanácskormány bukása után beszüntették és érvénytelenítették azzal, hogy 1919. október 1-jétől folytatják a félbeszakított pótszemesztert. Az 1919/20. tan-94
