Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
2. MEGVÁLTOZOTT FELADATOK ÉS ÚJ KIHÍVÁSOK A MŰEGYETEM ELŐTT
A Műegyetem az első világháborúban ügyi előadóival és az egyetemekkel a VKM 1918 decemberében egyezett meg a katonahallgatók további kedvezményeiről, amelyekről egy korábbi fejezetben már esett szó. Ugyancsak október 25-én mintegy háromezer hallgató gyűlésezett a Műegyetemen, ahol elfogadták az ifjúság 12 pontját. Előző nap a műegyetemisták küldöttsége arra kérte Czakó Adolf rektort, hogy adja ki az egyetem 1911-ben felavatott ifjúsági zászlóját, mert ők „e zászló alatt végig akarnak vonulni a városon és demonstrálni óhajtanak az önálló független Magyarország mellett”. A zászlót a rektor nem adta ki, viszont a másnap elfogadott, a Nemzeti Tanácséval megegyező 12 ponttal a gyűlés résztvevői felvonultak Várba, hogy eljuttassák a királyhoz is. A dokumentumban önálló Magyarországot, azonnali különbékét, a katonák hazahozatalát, demokratizálódást, a főrendiház eltörlését, új nemzetiségi politikát, új szociális és földbirtok politikát, az egyház és állam szétválasztását, a sajtó-, gyülekezési- és egyesülési szabadság visszaállítását, valamint a wilsoni pontok megvalósítását követelték. Az esemény véres erőszakba torkollt. Ezt követően a radikális fiatalok megalakították az év végéig működő Diáktanácsot.225 Október 28-án ismét hatalmas tömeg vonult a Várba, Károlyi Mihály miniszterelnökké kinevezését követelve, amely ismét erőszakkal ért véget. Végül 31-én győzött a forradalom, megalakult az új kormány. Az egyetem vezetése - a zavaros politikai helyzetre is tekintettel - november 4-ig bezárta az intézményt. Az őszirózsás forradalmat követően megerősödött a jobboldali egyetemi ifjúság is, szerveződésük fontos fóruma volt a Műegyetemi Segélyegylet. Ezzel párhuzamosan felerősödtek az antiszemita hangok az egyetemeken (a zsidókérdés a háborús feszültségek kiéleződése nyomán, főként 1916-tól meghatározta a teljes hazai közbeszédet), amit a felsőoktatási intézményekben az is kiváltott, hogy 1914-1918 között megemelkedett a zsidó hallgatók aránya: a Műegyetemen körülbelül 6%-kal növekedett meg, átlépve a 40%-ot, megegyezve az 1917/18-as országos arányszámmal.226 Ennek ellenére a műegyetemi forrásokban 1918-ig elvétve találkozni direkt antiszemita utalásokkal, bár az nyilvánvalóan jelen volt, ismerve az egyetemnek a későbbi numerus clausus törvény vitája kapcsán született 225VICZIÁN171-222. és HAJDU-POLLMANN 374-375. 226 KEREPESZKI2018,92. A Műegyetemen a zsidó hallgatók aránya az alábbiak szerint változott (az adatok forrása az adott tanévi Beszédek statisztikai függelékei): 1913/14.: 32,7%, 1914/15.: 35,1%, 1915/16.: 41,1 %, 1916/17: 43%, 1917/18.: 40,4 %, 1918/19.: 37 %, 1919/20.: 4,3 % 93
