Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
1. A MŰEGYETEM POLGÁRAI ÉS AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ
Batalka Krisztina Többen közülük visszatérésük és oklevélszerzésük után az egyetemen maradtak, sőt, akadt, aki egyetemi vezető lett vagy politikai pályára lépett. így Bornemisza Géza gépészmérnök hallgató, aki kiképzését és frontszolgálatát követően Siegersdorfban az ottani aknavető kísérleti osztagnál mint kiképző és fegyverszakértő működött.86 Komondy Zoltán szintén gépészmérnök hallgatóként a vasút és távíró ezredbe vonult be 1914 augusztusában, kiképzését követően az orosz fronton harcolt. 1915 nyarán az Elektro-Feldbahn Zughoz nyert beosztást, majd a román harctérre vezényelve századával megépítették a karakói völgyhidak a gyimesbükki vasútvonalon pedig hidakat és drótkötélpályát állítottak fel. 1916 nyarán az olasz hadszíntérre került, ahol 1918 nyarán drótkötélpálya építés közben megsebesült..87 A Geodézia Tanszék későbbi oktatójának, az akkor alig 18 éves Kürti Vilmosnak pedig a műszaki és természettudományok iránti érdeklődése született meg 1917 telén a Doberdón, ahol tüzérbemérőként szolgált a 37, honvéd tábori tüzérezredben. A háború után végezte el a Műegyetemet, ahol 1925-ös diplomaszerzését követően 1956-os nyugdíjazásáig dolgozott88 86 Bornemisza Géza (1895-1983) a 7. szegedi árkász zászlóaljhoz vonult be, komáromi önkéntes iskola elvégzése után a szerb fronton szolgált, majd 1915 decemberében Siegesdorfba, az aknavető kiképző kerethez helyezték át. 1916 februárjában egy légaknavető osztaggal az olasz frontra került, majd miután 1916 tavaszán szétlőtték az aknavetőit, visszakerült Siegesdorfba. Az egykori hallgató 1920-ban szerzett oklevelet, miközben aktív közéleti szerepet vállalt: egyik fő szervezője volt a Hungária Magyar Technikusok Egyesületének, illetve a műegyetemi Csendőrzászlóaljnak, 1927-ig tanársegédként maradt az Elektrotechnikai Tanszéken, majd az iparban helyezkedett el, végül a politikai pályát választotta, előbb a fővárosban, majd országos szinten, 1935-ben iparügyi és kereskedelmi miniszterré is kinevezték (JACOBI 504.). A második világháborút követően villájába Gerő Ernő költözött, őt magát kitelepítették, 1956-ban is börtönbe került államellenes összeesküvés vádjával, ahonnan amnesztiával szabadult. 87 Több alakulatnál, így a vasút- és távíróezrednél is eleve csak olyan lehetett önkén tes, aki a Monarchia valamely műegyetemén a mérnöki vagy a gépészmérnöki képzésben legalább az első szigorlatot már letette. Komondy (1892-1957) 1920 nyarán szerezte meg oklevelét, ezt követően egy év gyári mérnökség után 1921 szeptemberétől lett kisegítő tanársegéd a Műegyetemen. 1926-tól egyetemi adjunktus, 1932-től intézeti tanárként a géplaboratórium vezetője, 1946-ban pedig kinevezték nyilvános rendes tanárnak, egyben az Országos Automobil Kísérleti Állomás igazgatójának. Tanszékvezetői megbízása mellett 1948-1949 között a Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet igazgatója, 1948-tól a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének (MTESZ) első elnöke, 1949-től a Hőtechnikai Kutató Intézet igazgatója, 1952-1955 között pedig a BME rektorhelyettese volt. Több jelentős konstrukció (kétütemű szívógáztraktor, motorkocsi) és ipari berendezés létesítése fűződik a nevéhez (JACOBI 378. és 520.) 88 HORVÁTH 1966 40
