Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)

1. A MŰEGYETEM POLGÁRAI ÉS AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ

Batalka Krisztina Többen közülük visszatérésük és oklevélszerzésük után az egyete­men maradtak, sőt, akadt, aki egyetemi vezető lett vagy politikai pályára lépett. így Bornemisza Géza gépészmérnök hallgató, aki kiképzését és frontszolgálatát követően Siegersdorfban az ottani aknavető kísérleti osz­tagnál mint kiképző és fegyverszakértő működött.86 Komondy Zoltán szintén gépészmérnök hallgatóként a vasút és táv­író ezredbe vonult be 1914 augusztusában, kiképzését követően az orosz fronton harcolt. 1915 nyarán az Elektro-Feldbahn Zughoz nyert beosztást, majd a román harctérre vezényelve századával megépítették a karakói völgyhidak a gyimesbükki vasútvonalon pedig hidakat és drótkötélpályát állítottak fel. 1916 nyarán az olasz hadszíntérre került, ahol 1918 nyarán drótkötélpálya építés közben megsebesült..87 A Geodézia Tanszék későbbi oktatójának, az akkor alig 18 éves Kürti Vilmosnak pedig a műszaki és természettudományok iránti érdeklődése született meg 1917 telén a Doberdón, ahol tüzérbemérőként szolgált a 37, honvéd tábori tüzérezredben. A háború után végezte el a Műegyetemet, ahol 1925-ös diplomaszerzését követően 1956-os nyugdíjazásáig dolgozott88 86 Bornemisza Géza (1895-1983) a 7. szegedi árkász zászlóaljhoz vonult be, komáromi önkéntes iskola elvégzése után a szerb fronton szolgált, majd 1915 decemberében Siegesdorfba, az aknavető kiképző kerethez helyezték át. 1916 februárjában egy lég­aknavető osztaggal az olasz frontra került, majd miután 1916 tavaszán szétlőtték az aknavetőit, visszakerült Siegesdorfba. Az egykori hallgató 1920-ban szerzett okleve­let, miközben aktív közéleti szerepet vállalt: egyik fő szervezője volt a Hungária Ma­gyar Technikusok Egyesületének, illetve a műegyetemi Csendőrzászlóaljnak, 1927-ig tanársegédként maradt az Elektrotechnikai Tanszéken, majd az iparban helyezke­dett el, végül a politikai pályát választotta, előbb a fővárosban, majd országos szinten, 1935-ben iparügyi és kereskedelmi miniszterré is kinevezték (JACOBI 504.). A má­sodik világháborút követően villájába Gerő Ernő költözött, őt magát kitelepítették, 1956-ban is börtönbe került államellenes összeesküvés vádjával, ahonnan amneszti­ával szabadult. 87 Több alakulatnál, így a vasút- és távíróezrednél is eleve csak olyan lehetett önkén tes, aki a Monarchia valamely műegyetemén a mérnöki vagy a gépészmérnöki kép­zésben legalább az első szigorlatot már letette. Komondy (1892-1957) 1920 nyarán szerezte meg oklevelét, ezt követően egy év gyári mérnökség után 1921 szeptembe­rétől lett kisegítő tanársegéd a Műegyetemen. 1926-tól egyetemi adjunktus, 1932-től intézeti tanárként a géplaboratórium vezetője, 1946-ban pedig kinevezték nyilvános rendes tanárnak, egyben az Országos Automobil Kísérleti Állomás igazgatójának. Tanszékvezetői megbízása mellett 1948-1949 között a Technológiai és Anyagvizsgá­ló Intézet igazgatója, 1948-tól a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szö­vetségének (MTESZ) első elnöke, 1949-től a Hőtechnikai Kutató Intézet igazgatója, 1952-1955 között pedig a BME rektorhelyettese volt. Több jelentős konstrukció (két­ütemű szívógáztraktor, motorkocsi) és ipari berendezés létesítése fűződik a nevéhez (JACOBI 378. és 520.) 88 HORVÁTH 1966 40

Next

/
Thumbnails
Contents