Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
1. A MŰEGYETEM POLGÁRAI ÉS AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ
Batalka Krisztina adásokat, a gyakorlatokat pedig a segédtanszemélyzet tagjai (adjunktusok, tanársegédek) vitték. A tanszékvezető bevonulásával így nemcsak a tanszék tudományszervezési és működési ügyei kerültek veszélybe, de maga az oktatás is, a segédtanszemélyzet létszámcsökkenése pedig a képzés másik, a Műegyetemen különösen fontos részét befolyásolta, a gyakorlatok megtartását (laborfoglalkozások, rajzgyakorlatok, mérések). Az 1915. március 20-ig hadbavonult oktatók között két nyilvános rendes tanár (Szarvasy Imre és Zemplén Győző), egy nyilvános rendkívüli tanár (Heller Farkas), 9 magántanár, illetve meghívott előadó, 13 adjunktus és 31 tanársegéd volt.26 Az elsőként hadbavonult oktatók között voltak Kotsis Iván, Muttnyánszky Ádám és Pattantyús-Ábrahám Géza adjunktusok, Arvé A. Károly, Pogány Béla, Putnoky László és Wälder Gyula tanársegédek, valamint Liska József, Vendl Aladár és Vük Mihály magántanárok, akik később mindannyian a Műegyetem jeles professzorai lettek.27 A tanév zökkenő-26 BMEL VIII. 3/a, ET1915. június 11-iülés 76. napirendi pont. Szarvasy Imre (1872-1942) az általa alapított Elektrokémiai Tanszék vezetője, az 1914/15-1916/17. tanévekben a Vegyészmérnöki és Egyetemes Osztály dékánja. „Az egyetem tanártestületének hazafias gondolkodását jellemzi, hogy Szarvasy Imre műegyetemi tanár, aki már állásánál fogva sem kötelezhető hadi szolgálatra, automobiljával bevonult hadiszolgálatra.” (A hazafias műegyetem. Budapesti Hírlap, 1914. augusztus 3., 8.). Zemplén Győző (1879-1916) az Elméleti Fizikai Tanszékvezetője. Életrajzát részletesebben ismertetem a hősi halottakról szóló fejezetben. Heller Farkas (1877-1955) az alkalmazott közgazdaságtan és szociálpolitika nyilvános rendkívüli tanára, a Közgazdaságtudományi Kar első dékánja, a második világháború végén az egyetem rektora, akadémikus. 27 Kotsis Iván (1889-1980) az Újkori Építészeti Tanszék adjunktusa, 1927-1949 között nyilvános rendes tanár, a BME díszdoktora, Ybl-díjas építészmérnök; Muttnyánszky Ádám (1889-1976), a Műszaki Mechanika Tanszék frissen kinevezett adjunktusa, majd az iparban töltött közel 20 évet követően egyetemi tanára, Kossuth-díjas gépészmérnök; Pattantyús-Ábrahám Géza (1885-1956) 1912-től adjunktus, 1930-tól a Gépszerkezettani (később Vízgépek) Tanszék nyilvános rendes tanára, az 1938/39. tanévben a Gépész- és Vegyészmérnöki Kar dékánja akadémikus, Kossuth-díjas gépészmérnök; Arvé A. Károly (1883-1962) a Középítéstan (majd Épületszerkezettani) Tanszék tanársegédje, később adjunktusa, majd nyilvános rendes tanára; Pogány Béla (1887-1943) a Fizika Tanszék tanársegédje, 1923-tól nyilvános rendes tanára, az 1933/34-1934/35. tanévekben a GépészmérnökiOsztály, majd a Gépész- és Vegyészmérnöki Kar dékánja, akadémikus; Putnoky László (1888-1948) az Elektrokémiai Tanszék tanársegédje, 1918-tól a Szervetlen Kémia Tanszék nyilvános rendes tanára, az 1926/27-1927/28. tanévekben a Vegyészmérnöki Osztály dékánja; Wälder Gyula (1884-1944) 1906-tól az Ókori Építészeti Tanszék tanársegédje, 1928-tól nyilvános rendes tanára, az 1930/31-1931/32. tanévekben a Mérnöki és Építészi Osztály dékánja, az 1938/39. tanévben az egyetem rektora, akadémikus; Liska József (1883-1967) magántanár, 1939-től az Elektrotechnikai Tanszék oktatója, 1942-től a Villamosgépek és Mérések Tanszék egyetemi tanára, az 1944/45. tanévben a Gépész-20
