Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
2. MEGVÁLTOZOTT FELADATOK ÉS ÚJ KIHÍVÁSOK A MŰEGYETEM ELŐTT
Batalka Krisztina esetek száma: 11 674 alkalommal ültek be tanulni és 17 823 darab kötetet kölcsönöztek ki.186 Minden takarékoskodás mellett az egyetem a hadikórházon kívül más tevékenységre is rendelkezésre bocsátotta épületeit. így például tiszti tanfolyam céljaira vették igénybe az egyetemi infrastruktúrát, a központi épületben pedig több helyiséget biztosítottak a Kelenföldi Népsegítő Szövetség részére, amely a segélyre szoruló családok munkaképes tagjainak a hadsereg részére közvetített varrással adott foglalkozási lehetőséget (és ezzel méltányos keresetet).187 2. 3. A hallgatók anyagi támogatása, egyetemi szociális intézmények és ifjúsági egyesületek Mind a hadbavonult, mind pedig az itthon maradt, egyre nehezebb helyzetbe kerülő diákok megsegítésének fontos eleme volt az egyetem részéről nyújtott pénzbeli támogatás. Egy hallgató oktatással összefüggő anyagi terhei már 1914-ben minimum 120 koronára rúgtak félévente, ehhez járultak a havi megélhetés folyamatosan növekvő költségei.188 A hallgatók nagy részének szülei ráadásul kisiparosok, kiskereskedők, illetve állami alkalmazottak voltak, s a háború alatti elszegényedés egyik fő érintett társadalmi rétegébe tartoztak.189 A hallgatóság anyagi támogatásának legfőbb formája az ösztöndíj volt. Amíg az utolsó békeévben egy ösztöndíjas hallgatóra körülbelül 660 korona jutott, az 1915/16-os tanévben 1200, addig az 1917/18-as tanévben 780. Az infláció miatt - a fizetésekhez hasonlóan - maguk az ösztöndíjak sem érték el a háború előtti reálértéket. Ennek ellenére az egyes hallgatóknak, illetve a családjuknak is komoly segítséget jelentett, hogy a korábban odaítélt ösztöndíjakat a bevonuláskor nem, vagy csak részben vették el a 186 A könyvtárhasználati adatok forrása az adott tanévi Beszédek statisztika függelékei. 187 A varroda 100 olyan lányt és asszonyt tudott állandóan foglalkoztatni, akiknek kenyérkereső hozzátartozója a fronton harcolt. A varroda - az intézmény kérésére - csak 1917 nyarán költözött ki az egyetemről (Humánus intézmények a Műegyetemen II. Magyarország, 1915. január 1.9-10.). 188 Költségek: beiratkozási díj (10 korona), féléves tandíj (75 korona), féléves labordíj (40 korona), szigorlati díj (30-50 korona), utóvizsga díj (tárgyanként 10 korona), oklevél díj (40-50 korona), doktori szigorlat díj (200 korona). Ezeket a költségeket a Rektori Tanács 1918 nyarán a duplájára emelte volna. Emellett a megélhetés legfőbb költségei az étkezés és a lakhatás voltak, amely körülbelül 30-30 koronát tett ki/fő/hó (a háború elején) VICZIÁN 40. 189 A szülők társadalmi állására vonatkozó statisztikai adatokat tanévenként a Beszédek függelékei közlik. 82
