Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
2. MEGVÁLTOZOTT FELADATOK ÉS ÚJ KIHÍVÁSOK A MŰEGYETEM ELŐTT
Batalka Krisztina 1917. november végén már komolyan foglalkoztak a szénszállítási nehézségekkel, amely annak ellenére is fennállt, hogy a kultusztárca még azon a nyáron intézkedett annak érdekében, hogy a Műegyetem és a hadikórház részére akadálytalanul és állandóan biztosított legyen a szénellátás.178 A műegyetemi szükségletet napi 150-200 tonna szénre taksálták, amelynek beszerzését lehetetlennek minősítve, az egyetem vezetése úgy döntött, hogy a karácsonyi szünetben és 1918 januárjában az egyetemet bezárják (a hadikórház helyiségeit természetesen ide nem értve). A helyzet azonban annyira súlyos volt, hogy december elején már a közeli napokra sem látták biztosítva a fűtést, így nemcsak a karácsonyi szünetre, hanem már 1917. december 10-től bezárták az intézményt.179 Szénhiány miatt az 1918/19. tanévet is többször meg kellett szakítani, és csak nagy nehézségek árán sikerült befejezni. Az oktatással és tudományos kutatással kapcsolatos nehézségeket jelzi, hogy a VKM 1915-ben - a folyó költségvetési évre előirányzott és a Műegyetem tudományos felszereléseire szánt - 250 ezer korona helyett csak 65 ezer koronát utalványozott ki azzal, hogy ebből csakis a halaszthatatlanul kiegyenlítendő számlák fizethetők ki.180 Külön engedély volt szükséges ahhoz, hogy a tanszékek ellenséges országból származó, kizárólag szakmai kérdésekkel foglalkozó sajtóterméket megrendelhessenek. A felsőoktatási intézmények 1916 tavaszán kaptak értesítést arról, hogy ezeknek a tudományos folyóiratoknak a postai szállítását engedélyezték, en nek ellenére a professzorok még 1918 februárjában is arra panaszkodtak, hogy azok nem érkeztek meg.181 Később pedig az jelentett problémát, hogy 178 A Magyar Állami Kőszénbánya Rt. az 1917/18. tanévre a tatai aknaszén szükséglet leszállítását már nem tudta vállalni a korábbi szerződési feltételekkel a termelési és vasúti szállítási költségek emelkedése miatt, csak ha a gondnoki hivatal azt Kelenfóldön átveszi és az egyetemre fuvaroztatja. Ugyanakkor a fuvarozó és rakodó munkaerő is túl drága és kevés is volt, így felmerült egy saját teherautó beszerzése, egyetemi laboráns munkatárs sofőrként betanításával és a rakodómunkások mint hadikórházi népfelkelő személyzet alkalmazásával úgy, hogy a lakhatást, élelmet és a népfelkelői katonai illetményt az egyetem állta volna a honvédelmi tárca helyett (MNL OL K 500, 125. doboz, 108277/1917. sz.). 179 BMEL VIII. 3/b. 7. k. RT 1917. november 27-i és december 8-i ülések, valamint BMEL Vili. 3/b. 7. k. RT 1917. december 11-i ülés, 6. napirendi pont. 180 BMEL VIII. 3/a. 4. d. ET 1915. március 31-i ülés, 18. napirendi pont. A nehézségekre egy példa: a Szerves Kémiai Tanszéknek 1917-ben 5000 korona rendkívüli segélyt kellett kérnie, mivel a náluk használt vegyi anyagok és eszközök ára megduplázódott, a kiutalt költségvetésből nem tudták a szükségleteiket beszerezni (MNL OL K 500125. doboz, 34835/1917. sz.). 181 BMEL VIII. 3/a. 5. d. ET 1918. február 1-jei ülés, 4. napirendi pont. 80
