Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
Előszó
A Műegyetem az első világháborúban tesítésének, a (minőségi) oktatás folyamatos biztosításának, s még inkább a katonahallgatók képzése befejezésének kérdéseit, valamint a háború idején egyre nehezebbé váló életkörülmények javítására tett egyetemi szociális intézkedéseket, elsősorban a hallgatók anyagi segítésének különböző formáit. A téma megkövetelte - kilépve a campus falai közül - a fronton szerzett tapasztalatok és a műegyetemi hadifoglyok helyzetének felvillantását, valamint a háború során életüket vesztettekről történő megemlékezést is. A Műegyetem első világháborús hősi halottjairól több mint száz évvel az események után most készült adatbázis, amelynek közel sem teljes névlistáját e kötet elsőként közli. A háború számos új feladat és kihívás elé állította az intézményt. Épületeit, műhelyeit, laboratóriumait, berendezéseit különféle háborús célokra vették igénybe, még hadikórház is működött a központi épületben. Ide kapcsolódik az oktatók és egyéb szakdolgozók tudásának, munkájának hadicélú hasznosítása. E téma azért is különösen fontos, mert az első világháború a hadieszközökben és módszerekben történő technikai fejlődés szempontjából mérföldkőnek számított. A háború ellenére oktatás- és intézményfejlesztés is zajlott ezekben a tanévekben. Az első világháború kitörése egy - szervezeti és financiális szempontból is - átalakításra szoruló állapotban érte a hazai felsőoktatási rendszert. Ennek egyik legfontosabb eleme éppen a második, majd harmadik magyar műegyetem létrehozásának terve volt, amely a történelmi események alakulása folytán már nem valósulhatott meg. Ekkor indult meg a műegyetemi közgazdasági szakosztály (kar) működése is, amely jól reprezentálta a gazdasági és műszaki fejlődés közötti szerves kapcsolat fontosságát. Új tanulmányi szabályzat készült az oktatás hatékonyabbá tételére, valamint láthatóvá váltak az egyetemi infrastruktúra-fejlesztés háború utáni körvonalai is. Végül, de nem utolsósorban az első világháború változást hozott a nők általános szerepvállalásának, így az egyetemi oktatásban történő részvételük kiszélesítésének kérdésében. Az ekkor kulminálódott emancipációs küzdelmek vezettek el ahhoz, hogy 1918-ban a Műegyetem is megnyílt a nők előtt.
