Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)

2. MEGVÁLTOZOTT FELADATOK ÉS ÚJ KIHÍVÁSOK A MŰEGYETEM ELŐTT

Batalka Krisztina

18. kép: A hadikórház egyik kórterme

sí kezelésnek és az ismertetett viszonyoknak is köszönhetően az itt; ápolt betegek 65%-a meggyógyult, a halálozási arány pedig mindössze 0,75%-os volt.151 Az egyetem vezetése igyekezett elérni, hogy a hadbavonult és meg' sebesült műegyetemi polgárok ide kerüljenek, ennek részleges vagy teljes megvalósulásáról azonban nem állnak rendelkezésre adatok, azt azonban sikerrel kérték, hogy a ragályos betegségben szenvedőket ne vigyék oda.152 A kórházban hadifogságból hazatérő katonákat, illetve nemcsak magyar, hanem német vagy bosnyák nemzetiségű sebesülteket is ápoltak.153

A kórház vezetője a működés teljes időtartama alatt dr. Varró Indár törzsorvos volt, a hadikórház katonai vezetői pedig Vass Sándor nyug'al-151 A gyógyultak aránya 65%, a más kórházba helyezetteké 24%, a teljes vagy részleges rokkantaké 4,1 %, míg a haláleseteké 0,75% (KÓTYUK 2014).

152 BMEL VIII. 3/b. 5. k. RT 1914. október 17-i ülés, 64. napirendi pont. A járványveszély már 1914 őszén jelentkezett a hátországban is, amelyet a sebesült, illetve a hadifogoly katonák, valamint a kereskedők, hadiszállítók hoztak be.

153 1917 júniusában 135 rokkant érkezett haza olasz és orosz hadifogságból a Keleti pályaudvarra, ahonnan ünnepélyes fogadtatást követően autókon a feldíszített műegyetemi hadikórházba szállították őket (Rokkantak hazatérése hadifogságból. Budapesti Hírlap, 1917. június 8.7). A többnemzetiségű résztvevőkkel megtartott első háborús karácsonyról Id. Betlehemesek a hadikórházban. Budapesti Hírlap, 1914. december 25.17-18,

70