Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)

1. A MŰEGYETEM POLGÁRAI ÉS AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ

A Műegyetem az első világháborúban

14. kép: A Sebzett hős szobor avatóünnepsége

adott díszelőadás bevételeit szintén a szobor felállítására fordították). Az egyetem tanáraiból alakított szobor-előkészítő bizottság Bory Jenő képzőművészt bízta meg az alkotás elkészítésével.125 Az egyalakos, három méter magas katonaszobrot, amely - egyik kezében kardot tartva, a másikat pedig mellkasi sebére szorítva - harci sisakos, atlétatermetű meztelen ifjút ábrázol, 1927. október 20-án nagyszabású ünnepségen avatták fel. A fő ünnepi szónok József főherceg volt, aki a hősök és az egyetem hazafias áldozatkészségét emelte ki: „[...] A harcterek mindegyikén találkozunk a műegyetem hallgatóival s tanáraival, és alig lesz helye a harctereknek, hol ne volna egy-egy csendes sírjuk.”126 A hadviselt műegyetemi hallgatók nevében Bornemisza Géza tanársegéd szólalt fel az ünnepségen, egykori társaik emlékét és örökségét hangsúlyozva már a Trianon utáni Magyarországon: „[...] a Ti hősi halálotok nekünk az ősi magyar virtus hatalmas fellobbanása,

125 Bory Jenő (1879-1959) 1903-ban szerzett építészi oklevelet a Műegyetemen, majd a Képzőművészeti Főiskola oktatója lett. 1920-tól volt az Építészmérnöki Osztály mintázástani meghívott előadója, külön műterme is volt az egyetemen, ahol egészen 1944-ig folytatott oktatói tevékenységet. Érdekesség, hogy Bory Jenő katonai szolgálata alatt készítette el Szarajevóban a meggyilkolt trónörököspár emlékművének eredetijét, amelyért a Ferenc József rend lovagkeresztjével tüntették ki.

1261928/29. tanévi Beszédek, 63.

59