Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
1. A MŰEGYETEM POLGÁRAI ÉS AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ
Batalka Krisztina nagyobb elektromos erőművet valósított meg, távíróállomást tervezett és építetett, papírgyárat korszerűsített, olajgyárat rendezett be, pénzverdét létesített. Hazatérése után kiderült, hogy a Műegyetemen névleg 1923. augusztusigfenntartották ugyan régi állását, ám az általa szorgalmazott gazdasági műszaki tanszéket nem alapították meg, s végül nem tudott elhelyezkedni.115 Hasonlókat élt át a később világhírű építésszé vált Hudec (Hugyecz) László is, aki frissen végzett építészmérnökként 1914. szeptember 1-jén vonult be az 1. ágyús ezredhez. Büszke volt arra, hogy olyan bunkereket tudott építeni a lengyel fronton, amelyeket a legnagyobb orosz tarackokkal sem vagy alig tudtak bevenni. 1916. június 7-én esett orosz fogságba, Krasznaja-Rjecskába került, ahol vasútépítésre, majd lábsérülése után irodai munkára osztották be, közben megtanult oroszul is. Egy vasúti hajtánnyal szökött meg 1917-ben, majd a befagyott Amur folyón menekült délre, Kína felé. Harbinban egy dán misszionárius csoporthoz csatlakozva ért végül Sanghajba, ahol 1918 novemberében rajzolóként munkába állt. 1921-ben ugyan hazautazott, de még abban az évben visszatért a városba, az 1920-as évek 115 1931-ben kinevezték a Magyaróvári Gazdasági Akadémia professzorának, illetve az Országos Gazdasági Gépkísérleti Állomás vezetőjének. Aktívan részt vett a város közéletében, elnöke volt a Mosonmegyei Történelmi és Régészeti Egyletnek (kínai tartózkodása alatt sokat fotózott, jegyzetelt, vásárolt érdekes és jellegzetes tárgyakat, amelyeket be is mutatott, NÉMETH) 11. kép: Hudecz László építészmérnök hallgató katonaruhában (Besztercebánya, 1914) 54
