Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
1. A MŰEGYETEM POLGÁRAI ÉS AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ
A Műegyetem az első világháborúban ebben azidőben? Nem végeztek sohasem, elkallódtak, eltűntek.”57 Kürschák József rektor maga is úgy vélekedett, hogy ezt a megoldást egyszer meg lehetett próbálni, de többször nem szabad megismételni. Szintén a rendes tanmenet sikerének veszélybe kerülésére hivatkozva - és tekintettel arra, hogy a pótszemeszterekről sokan lemaradtak - az egyetem kérte, hogy az illetékes miniszter az 1918/19. tanév mindkét félévére engedélyezzen a katonahallgatók részére 4-4 hónapnyi szabadságot, amely alatt - pótszemeszter megtartása nélkül - a tanrendben következő félévüket abszolválhassák. A honvédelmi miniszter az 1918/19. tanév kezdetén adta ki újabb rendeletét, amelynek értelmében a műegyetemi katonahallgatók 12 hét szabadságot kaptak volna egy-egy szemeszterre (a szigorlatok letételére pedig további négyet, illetve hatot).58 A háború időközbeni lezárulása azonban mindezt felülírta. Az 1918/19. tanévet eleve többször meg kellett szakítani szénhiány és a spanyolnátha-járvány miatt, miközben az 1918. év végén nagyon sokan érkeztek haza a frontról, akik folytatni kívánták tanulmányaikat. A kultusztárca 1918 decemberében engedélyezett újabb kedvezményeket a katonahallgatók számára (például 1919. március végéig azok is beiratkozhattak, akik az első félévre még nem iratkoztak be). Bár a Műegyetem kész volt arra, hogy a hadból visszatérő hallgatók számára egyes tárgyakból átmeneti előkészítő kurzusokat tartson, ez végül nem valósult meg. Azoknak, akik legalább két félévet veszítettek, egy félévet beszámított az intézmény, akik négyet veszítettek, azoknak pedig kettőt.59 Ugyanakkor egy 1918. decemberi VKM-rendelet egyenesen annyi félév engedményt adott a hadviselteknek, amennyit katonáskodásuk miatt veszítettek, végül pedig azokat, akik a háború kitörése óta katonáskodtak, a tanulmányok rendes lehallgatása nélkül, csak szigorlatra kötelezték, amely letétele után diplomát kaptak.60 Mindezek a kedvezmények a hallgatók végzettségének minőségét komolyan befolyásolhatták. Összefoglalva a tanulmányi kedvezmények ügyét, elmondható, hogy az egyetem a lehetőségek határáig rugalmasan viszonyult a kérdéshez, ám az oktatás megszervezése, a tanulmányi adminisztráció ellátása és az egyes hallgatók tanulmányainak követhetősége finoman szólva is kihívások elé állította az intézményt. Az sem elhanyagolható tényező volt, hogy a katonahallgatók tanulásra való készségét nagyban befolyásolta a háború: 57 BMEL XIV. 437. II. kötet 383. 58 BMEL VIII. 3/b. 8. k. RT 1918. szeptember 12-i ülés 3. napirendi pont. 59 BMEL VIII. 3/b. 8. k. RT 1918. december 3-i ülés 10. napirendi pont 60 VICZLÁN, 221. 31
