Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
1. A MŰEGYETEM POLGÁRAI ÉS AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ
Batalka Krisztina Az 1916. decemberi műegyetemi kezdeményezést 1917 őszén maguk a katonahallgatók vetették fel újra, külön kurzusok megtartását és ehhez szabadságolásukat kérve, mindezt azzal indokolták, hogy sokaknak a diploma maradt a fennmaradás egyetlen lehetősége. Az egyetem így újra lépéseket tett annak érdekében, hogy hallgatóik még 1917 tél folyamán szabadságot kaphassanak (az első szigorlatra készülők 6, míg a második szigorlatra készülő 8 hetet). Az ügy komolyságát jelezte, hogy felmerült: ha ezt a javaslatot sem támogatj a a hadügyminiszter, az egyetem vezetői közvetlenül az uralkodóhoz mennek audienciára, illetve képviselő tanártársaik az országgyűlésben teszik szóvá a problémát.49 A hadbavonult hallgatók szabadságolásáról végül 1917 decemberében állapodott meg Apponyi Albert kultuszminiszter és Szurmay Sándor honvédelmi miniszter.50 A szabadságban azok a hallgatók részesülhettek, akik legalább két éve teljesítettek katonai szolgálatot és ebből az időből minimum fél évet a fronton töltöttek. A szabadságolás időtartama maximum három hónap volt, amely alatt az egyetemek és főiskolák által szervezett kurzusok elvégezhetők, és ezzel a teljes szemeszter beszámítható. A Műegyetem a szabadságoltak számára az 1917/18. tanév második felében két pótszemesztert szervezett (1918. március 1. és május 31., illetve június 1. és augusztus 31. között). Az egyetem eredeti elképzelése szerint ez úgy zajlott volna le, hogy tavasszal az 1917/18. tanév második félévének rendes anyagát adják le, a nyári kurzuson pedig visszakanyarodnak az első szemeszter anyagához, így a szabadságolandóknak ehhez kellett volna alkalmazkodni, mivel a háborúban töltött évek kárpótlását „a műegyetemi oktatás rovására alkalmazni nem okos és céltudatos dolog. A kárpótlás módját az oklevél megszerzése után állami szolgálatban és egyéb úton kell megoldani”.51 A hadvezetőség azonban ezt a tervet nem tartotta kivitelezhetőnek, így más megoldást kellett keresni. Az intézmény azt nem tudta vállalni, 49 BMEL VIII. 3/b. 7. k. RT 1917. december 11-i ülés. 50 A két miniszteri rendeletet 1918. j anuár 17-én (honvédelmi minisztérium 752/eln. B.) és január 24-én (16.385/IV. VKM) adták ki a három hónapos szemeszterek, illetve az ebben részt vevő hallgatók beiratkozási és vizsgálati szabadsága tárgyában. Azok a hallgatók, akiknek csak vizsgák (szigorlatok) letételére volt szükség, legfeljebb 4 heti, a kurzusokon részt vevők 12 heti szabadságot kaptak. A pótszemeszterek lehetőségével más felsőoktatási intézmények is éltek: a Budapesti Tudományegyetemen a karok igyekeztek rendszeres tanfolyamokat szervezni, illetve a szabadságolt hallgatók részére 1918-ban pótszemesztert hirdettek (SZÖGI 2003. 252.), Kolozsváron pedig az 1917/18-as tanévben rövid szabadságra szintén hazatérhettek és vizsgázhattak a hallgatók, mintegy ezren éltek ezzel a lehetőséggel (MINKER 82-84.). 51 BMEL VIII. 3/b. 7. k. RT 1918. január 15-i ülés 1. napirendi pont. 28
