Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
1. A MŰEGYETEM POLGÁRAI ÉS AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ
Batalka Krisztina nisztérium ekkor még nem járult hozzá a hallgatók hazatéréséhez.42 1917 őszén a kérdés ismét napirendre került, s vele együtt az oktatás minőségi kérdései is.43 A Mérnöki és Építészi Szakosztály indítványozta ugyanis, hogy azok a hadba vonult hallgatók, akik az önkéntesség évén túl még egy évet szolgáltak, az első évfolyam elengedésével mindjárt a második évfolyamba iratkozhassanak be, ha azokból a tárgyakból, amelyek az előadások előtanulmányait alkotják, sikeres szigorított felvételi vizsgát tesznek. A kibontakozó vitában a Gépészmérnöki Osztály arra hivatkozva nem támogatta a javaslatot, hogy éppen az első évfolyam alapozza meg a továbbiak sikeres elvégzését, így annak tárgyai annyira fontosak, hogy a személyes teljesítés nélkül való elvégzésük „egyenesen a kiképzés sikerét veszélyeztetné” (ugyanakkor a negyedik évfolyam elvégzésével kapcsolatos engedmények kérdésében más álláspontra helyezkedtek, mondván, hogy aki három évet már rendesen elvégzett, az elegendő alappal rendelkezik). Ehhez hasonló véleményen volt a Vegyészmérnöki Szakosztály is, ők az első évfolyam később nem pótolható laboratóriumi gyakorlataira hivatkoztak (heti 20-30 órás laborgyakorlatokat magánúton nem tartottak elvégezhetőnek). Az egyéni hozzászólók közül Rados Gusztáv matematikaprofesszor a köz érdekeire hivatkozva ellenezte az eredeti indítványt (tekintve, hogy végső soron a társadalom kárára válik majd a hiányosan képzett mérnökök tevékenysége), míg Hermann Miksa, a Gépszerkezettan Tanszék vezetője a rendkívüli idők rendkívüli intézkedéseivel megengedőbbnek bizonyult, több professzor pedig arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kedvezményt csak esetről-esetre adják meg, így„a lelkiismeretes elbírálás mellett az adandó kedvezményekből sem az egyénnek, sem a köznek nem lesz kára.”44 Végül az indítványt határozattá emelték, s mindjárt egy 42 Az 1910-ben alakult Felsőoktatásügyi Egyesület ebben az időben készítette el beadványát, ún. emlékiratát a hadbavonult hallgatóknak nyújtandó tanulmányi és anyagi kedvezmények ügyében. Az ebben megfogalmazottak közül még 1917 nyarán gondoskodni kívántak a könyvek frontra küldéséről, valamint azt is felvetették, hogy a front mögé utazva egyetemi tanárok rövid előadási ciklusokat tartsanak (MNL OL K 500 39. doboz 89857/1917. sz.). 43 Addigra már elkészült és a VKM elé került egy közel 20 tételből álló lista is, amely az egyetem által sokszorosításra kijelölt előadások (szövegének és a hozzá tartozó magyarázó ábralapoknak) adatait tartalmazta, amelyre 100 ezer korona segélyt kértek és kaptak. Ezt már nemcsak a hadból visszatérők számára gondolták olcsón használtra bocsátani, hanem rendes viszonyok között is kívánatosnak tartották (MNL OL K 500 39. doboz 114.154/1917. sz.). 44 BMEL VIII. 3/a. 5. d. ET1917. június 28-i ülés 123., 129. napirendi pontok, BMEL VIII. 3/b. 7. k. RT 1917. október 2-i ülés 16. napirendi pont. 26
