Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
1. A MŰEGYETEM POLGÁRAI ÉS AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ
A Műegyetem az első világháborúban ügyet tárgyaló 1917. március 30-i egyetemi tanácsülés időpontjában már ismert volt, hogy orosz hadifogoly. A szakosztály az elvi álláspontra hivatkozva kérte a méltányosságot, így Biliege kinevezését a VKM-mel történő megbeszélés után hatályon kívül helyezték.34 Egészen különleges Juhász Kálmán gépészmérnök esete. Juhász 1914-ben szerzett kiváló minősítésű oklevelet (amelyet csak 1919 tavaszán vehetett át), majd a nyári szünidő idejére 700 koronás állami ösztöndíjat kapott az egyik angol egyetem tanfolyamán történő részvételre. A háború kitörése Londonban érte, ahol hadifogságba került, mint ellenséges ország polgára (Farnborough, Frith Hill Camp, Man sziget).35 Az időközben kiszabadult, de továbbra is Londonban tartózkodó Juhásznak a vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1914/15. tanévre megítélt egy újabb 600 koronás állami ösztöndíjat, és intézkedett, hogy azt részletekben meg is kapja. 1914, szeptember 1-jével nevezték ki tanársegédnek az I. sz. Gépszerkezettani Tanszékre, majd 1916. szeptember 1-jétől kezdődően az Egyetemi Tanács újabb 2 évre megválasztotta. Illetményeit azonban, mivel még nem esküdött fel (első hivatalos esküjét csak 1919. február 18-án tehette le), nem utalványozták, ám ennek megfelelő értékű segélyt utaltak ki számára (1916-ban és 1918-ban is 600-600 koronát), amelyet édesapja juttatott el hozzá. Juhász ottani élete még feltáratlan, ám az Angliában töltött idő egy részében szó szerint is feltalálta magát, hiszen egy új típusú karburátort szerkesztett, amire szabadalmat kapott, a londoni Vickers gyárban pedig már 1916-ban alkalmazták. Kényszerű ott-tartózkodása alatt fektette le későbbi világhírű találmányának, a pontindikátornak (fázisszelepes nyomásindikátor) alapjait. A háború után hazatért és tanszékén működött 1923-ig (1922 februárjától adjunktusként), ebben az időszakban dolgozta ki végleges formájában találmányát is.36 34 Karkovány Ákos (1875-1939) adjunktus részletesebb életrajzát ld. az 1.4. alfejezetben. 35 A Man szigeti első világháborús internálótáborról ld. SOMOGYI 2016. A hallgatók között is volt, aki ellenséges állam területén rekedt, így Nagy Kázmér (sz. 1894, Budapest) elsőéves gépészmérnök hallgató, a MAFC középtávfutója, aki 1914. júliusban lépett „volontőr-szolgálatba” (fizetés nélküli gyakornok) a belga határon lévő Roubaix francia iparváros autógyárában, és a hadüzenet óta nem hallatott magáról (Eltűnt magyar atléta. Sporthirlap, 1914. augusztus 24. 3., Franciaországban rekedt magyar atléta. Sporthirlap, 1914. szeptember 7.3.). Az egyetemi iratanyagban nincs vele kapcsolatos feljegyzés, az 1913/14. tanéven kívül további tanulmányoknak nincs nyoma (BMEL VIII. 104/f. XXIV. kötet 182. lapszám) és későbbi sorsáról a sajtó sem írt. 36 Juhász Kálmán Jánost (1893-1972) Kalman John de Juhasz-ként ismerte mega világ. Miután az 1920-as évek elején számos külföldi ajánlatot kapott, először a hamburgi 23
