Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
1. A MŰEGYETEM POLGÁRAI ÉS AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ
Batalka Krisztina máromban kelt, a rektornak címzett levelében: „Úgy hallottam rebesgetni, hogy a műegyetem tanácsa újból fogja kérni a hadügyminisztert bizonyos hadkötelesek szabadságolására. Ha valóban menne fel ilyen felterjesztés, nagyon kérlek, hogy az én szabadságolásomat semmi esetre se [aláhúzás a levélíró által - B.K.] kérelmezzétek, mert most, hogy a harctéren leszek, nem tartanám férfiúhoz méltónak helyemet elhagyni.”31 Zemplén Győzőt végül mindvégig Wittmann Ferenc nyilvános rendes tanár helyettesítette, anyagi ellenszolgáltatás nélkül.32 Szarvasy Imre előadásait és vizsgáit Zemplén Géza, Pfeifer Ignác és ’Sigmond Elek tartották meg, Heller Farkas előadásainak megtartásáról pedig ideiglenes külső előadó révén gondoskodott az egyetem.33 A bevonulások az oktatói karból leginkább az egy-két, ritkábban három évre kinevezett adjunktusokat és tanársegédeket érintették. Ők az állásukat a megválasztásukat és annak miniszteri megerősítését követően tölthették be, amelyben bevonulásuk esetén is meghagyták őket. Ez az egyetem által kialakított és a minisztérium által elfogadott elvi álláspont biztosította az illetményeik kifizetését, illetve a zökkenőmentes visszatérésük lehetőségét, bár a háború így is több különleges helyzetet idézett elő. Ezek egyike a már említett Karkovány Ákos adjunktusé, aki szintén az elsők között vonult be, és akinek távollétére hivatkozva tanársegédjét felmentették. Karkovány folytatólagos megválasztása 1916. augusztus végén tévedésből elmaradt, helyére Biliege Jánost választotta meg a Rektori Tanács. A Gépészmérnöki Osztály kérte, hogy 1916. szeptember 1-jei visszamenőleges hatállyal újból válasszák meg Karkoványt, még akkor is, ha az 31 BMEL VIII. 3/b. RT 1914. december 12., 16. napirendi pont.. Zemplén a levél írásakor rövid, kezdeti frontszolgálata után a tüzér önkéntesek kiképzését vezette a városban. Homola Viktor tanársegéd pedig már a felmentése után kérte, hogy annak ellenére bevonulhasson (BMEL VIII. 3/a. 4. d. ET 1915. június 11., 17. napirendi pont) 32 Ez a gyakorlat nemcsak egyetemen belül, de intézmények között is jellemző volt, például a kolozsvári bölcsészkar tanárai a református kollégium bevonult tanárainak feladatait látták el ingyen (MINKER 82-84.). 33 Szarvasy Imre 1915 januárjától május végéig - katonai érdekből, bizonyos szakmájába vágó kísérletek elvégzése céljából - szabadságot kapott (ez idő alatt tanári tevékenységét is végezte). Ezt követően azonban ismét hadbavonult és csak 1915. október 1-jével mentették fel véglegesen (BMEL VIII. 3/b. 6. k. RT 1915. június 2., 2. napirendi pont), Heller Farkast 1915 nyarán még nem sikerült felmentetniük a szolgálat alól, bár a hadügyminiszter ahhoz hozzájárult, hogy a 11. számú tábori tüzérezred kiegészítő ütegéhez Budapestre osszák be, fenntartva a harctérre vezénylés lehetőségét. Ez azonban már lehetőséget biztosított arra, hogy tanári teendőit is ellássa, így október 1-jével folytathatta oktatómunkáját is (BMEL VIII. 3/a. 4. d. ET 1915. június 11., 9, napirendi pont). A hadügyminiszter végül felmentette fel a katonai szolgálat alól. 22
