Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
1. A MŰEGYETEM POLGÁRAI ÉS AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ
A Műegyetem az első világháborúban állt. Ugyancsak a háború kezdetén szükségessé vált a hősi halottak kérdésével történő foglalkozás is, hiszen az első elesett műegyetemi polgárról már 1914. augusztus 23-án hírt hoztak az egyetemre. Mindeközben szeretteik bevonulásával súlyos családi terhek is hárultak az egyetemi polgárokra, ez alól Kovács Sebestyén Aladár rektor sem volt kivétel: két fia és unokaöccse is szinte azonnal a frontra ment (az 1883- as születésű Tibor a 4. honvéd huszárezred századosaként, másik fia, az 1.887-es születésű, egyébként Műegyetemet végzett Aladár, illetve unokaöccse, az 1907-ben szintén mérnökként végző Miklós, aki 1908-10 között tanársegédként is dolgozott a Műegyetemen).22 A rektori család hölgytagjai is teljesítették társadalmi kötelezettségüket a háború alatt: Kovács Sebestyén Aladárné - menyeivel együtt - a hadikórház hölgybizottságának tagja volt.23 1. 2. A hadbavonult oktatók helyettesítése Az első háborús tanév végére az oktatók több mint negyede hiányzott, a következő tanévekben pedig létszámuk tovább csökkent.24 A könynyebb információszerzés érdekében az egyetem statisztikai íveket készített, amelyben az oktatók az előadásukkal (cím, óraszám), valamint a hadiállapottal összefüggő információkat (saját vagy hallgatóik távolléte) közölték. Volt, aki már a frontról küldte vissza tábori postával: a néhány fennmaradt ív egyikében Vidéky Emil magántanár értesített arról, hogy „Fogaskerekek” című előadását nem tarthatja meg, mivel 1914 augusztusában bevonult.25 A korszakban a kinevezett nyilvános rendes vagy rendkívüli tanárok vezettek egy-egy tanszéket, illetve tartották meg a kötelezőként előírt elő22 BMEL XV. 100. Kovács S. Aladár szolgálati és minősítési táblája 23 Kovács Sebestyén Aladárné, született Dobossy Aranka (1866-1924) édesapja hódmezővásárhelyi nagybirtokos és politikus volt. Dunántúli földbirtokos családból származó későbbi férjével annak Tisza-vidéki vízmérnöki munkája során ismerkedett meg, 1885-ben jegyezték el egymást, három fiuk született (Aladár, Zoltán és Tibor). Három évvel férjét követően halt meg. 24 Az 1913/14, tanévben 203 fő volt az oktatók száma, 1914/15-ben ehhez képest 152 fő, 1915/16-ban 137 fő, 1916/17-ben pedig mindössze 120 fő vett részt az oktatásban. 1917/18-ban 150 fő, 1918/19-ben pedig 161 fő volt jelen az egyetemen, az 1919/20-as póttanévben pedig 160-an. A szakosztályonkénti változások 1913-1920 között az 5.2. ,1 függelékben láthatók. 25 BMEL Vili, 3/c. 49. d. 48.1.1835/1916. sz. Vidéky Emil (1879-1960) a Gépszerkezettan Tanszék tanársegédje, adjunktusa, majd magántanára volt, utóbbi képesítését még 1949-ben is megújította az egyetem. 19
