Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
1. A MŰEGYETEM POLGÁRAI ÉS AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ
Batalka Krisztina kesedés volt jellemző, ezt bizonyítja egy másik műegyetemi hallgató, Ember Lajos fennmaradt levelezése is.13 „Kedves kis húgom, a katona életét és vérét áldozza valamiért, amiről nem igen tudja, hogy mi, de azért okosan teszi, hisz egyebe sincs. Nagyrészt mint élete és vére. Káromkodnak, félnek, bátrak, engedelmesek, mert egyebet nem tudnak, csak káromkodni, félni és engedelmeskedni. Némelyek parancsolnak is, de ez is igen jó, Almait az isteni mindenhatóságról mindenki úgy elégítheti ki legegyszerűbben, hogy káplár [tizedes - B.K.] vagy frájter [őrvezető - B.K.] lesz a k.u.k. [császári és királyi - B.K.] hadseregnél.”14 A hallgató egyébként az 1908-ban megalakult, az ateista-szabadgondolkodó fiatalokat tömörítő Galilei Kör tagja volt, amelynek tevékenységében a háború kitörésétől az antimilitarizmusra helyeződött a hangsúly.15 A „Mire a falevelek lehullanak...” közkeletű vélekedést kezdetben a Műegyetem vezetése is magáévá tette: a hadbavonult oktatók miatt szükséges első félévi órarendi cseréknél gyökeresebb változásokkal számoltak a tanév második felére, „tekintettel a harcztérről visszatérő hallgatósá-13 Ember Lajos (1894-1919) Kolozsváron született, iskoláit a fővárosban végezte. Mindössze egy tanévet járt a Műegyetemre, amikor 1914 őszén behívták kiképzésre. A 23. honvéd gyalogezred hadapródjaként 1915 júliusában indult az orosz frontra, ahol már októberben hadifogságba esett, és Szibériába, a sztretyenszki hadifogolytáborba került. Fennmaradt leveleiben már ekkor sötét képet festett a háború lehetséges következményeiről, valamint nagyon nehezen viselte a kiszolgáltatottságot, az emberek megalázását (érzései hadifogsága idején tovább fokozódtak). Leveleit közli: ZALAI 14 Részlet az 1914 novemberében Kolozsváron kelt leveléből 15 A kör tagjainak 1912. évi listáját közli VARGA 1976, 211-233. A 962 névből 136 műegyetemi hallgató, valamint 5 mérnök és 1 építész. A galileistak a háború gazdasági és szociális vonatkozásaival egyaránt foglalkoztak, 1917-től rendszeresen részt vettek a szakszervezetek háborúellenes tüntetésein, majd illegális akciókat is szerveztek, például háborúellenes röplapokat terjesztettek a katonák között. 1918 elején a szervezetet feloszlatták, bebörtönzött tagjai az őszirózsás forradalom alatt szabadultak ki, majd szerepet vállaltak a Tanácsköztársaság idején, amelynek bukása után a kört ismét, véglegesen feloszlatták. 3. kép: Ember Lajos műegyetemi hallgató 16
