Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
1. A MŰEGYETEM POLGÁRAI ÉS AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ
Batalka Krisztina közel 45%-uk bevonult.9 Az „augusztusi őrület”-nek is elnevezett jelenség, azaz a háború iránt lelkesedő életérzés, valamint a kor normái szerint szégyenszámba menő otthon maradás és a rektori beszédből jól érzékelhető műszaki értelmiségi felelősségérzet tükrében érthető, miért vonultak be nagy számban önkéntesként is a műegyetemisták. A háborús propaganda és egyfajta tömegpszichózis alá került fiatalemberek egyik napról a másikra tömegesen váltak békés civilekből harcosokká úgy, hogy a legtöbb esetben korábban még semmilyen harci kihívással nem találkoztak. A Monarchia katonai szolgálati rendszere szerint minden 20. évét betöltő férfinak katonai összeíráson kellett megjelenni (21 évesen alkalmassági vizsgán is), majd ezt követően a császári és királyi közös hadseregbe vagy a magyar honvédségbe sorozták be őket három, illetve két évre. Az egyetemi hallgatókat alapvetően a 21. életévük betöltését követően sorozták be, ám békeidőben a bevonulásra haladékot kaptak és csak tanulmányaik befejeztével kellett ezt a kötelezettséget teljesíteniük. Az oktatók a háború kitörésekor általában már az ún. egyévi önkéntesség után voltak tartalékos tiszti állományban (ők a hadkötelezettségüket békeidőben egy év tényleges szolgálattal kedvezményesen már teljesíthették). A katonai szolgálatukat még nem teljesítő, kiskorú, ezért apai engedély birtokában önkéntesnek jelentkező műegyetemisták először kéthavi újonckiképzést kaptak, majd tartalékos tiszti iskolába mentek, ahol a vizsgák után ún. pótalakulatokhoz kerültek, itt tartalékos tiszti rendfokozatot is kaphattak (alkalmasság és polgári foglalkozás alapján, illetve tanulmányi eredménytől függően). Öszszesen körülbelül öt hónap kiképzés után kerültek a frontra vagy - főként 1916 után - speciális, rövidebb szakképzésre (gáz-, aknavető-, légelhárító-, iángszórós-, géppuskás, távírótanfolyam stb.).10 9 Összehasonlításul: az akkor legnagyobb létszámú Budapesti Tudományegyetemről, ahová 1914 őszén háromszor annyian iratkoztak be, mint a Műegyetemre, a hallgatók közel 30%-a vonult be a tanév végéig (VICZIÁN 28-30.). A későbbi tanévek adatait megvizsgálva a mélypontot az 1916/17. tanévben érte el a műegyetemi hallgatók száma (743, ill. 606 fővel a két félévben). Ezt követően meredeken emelkedett a létszám, egészen addig, amíg az 1918/19. tanév II. félévére az addigi létszám több mint duplája (4717 fő) iratkozott be. 10 Magyarország az első világháborúban - Lexikon A-Zs. Az önkéntesség kifejezetten drága volt, a szegénységi bizonyítványt bemutatni tudókon kívül az ún. önköltséges önkéntesek az előírásos teljes felszereléssel együtt a lovasított fegyvernemeknél szolgálati hátaslovat is kötelesek voltak beszerezni. 1910 -ben egy jó hátasló 400 korona volt, 1915 tavaszán 1600, míg ugyanannak az évnek az őszén már 2600 (BMEL XIV. 437. II. kötet 256.). 14
