Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
3. EGYETEMFEJLESZTÉS AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ALATT
A Műegyetem az első világháborúban egyetem Tanácsa 1917 tavaszán sürgősséggel tárgyalta és terjesztette fel a kultusztárcának, ekkor ugyanis már a háború után visszaözönlő hallgatóság várható létszáma és az ebből eredő problémák kerültek napirendre az intézményben. Eközben az újabb Selmecbányái kísérleteket a Műegyetem ismételten elutasította, pedig azok között még elektrotechnikai kar létrehozása is szerepelt.267 Az 1917 novemberében a VKM-ben zajlott értekezletet követően (ahol Geml József polgármester jelezte: a város készen áll arra, hogy a temesvári műegyetem első és második évfolyama egy év múlva, azaz az 1918/19. tanév elején megnyitható legyen) a műegyetemi bizottság 1918 januárjában helyszíni szemlét tartott, Nagy Virgil építészprofesszor pedig áprilisra kidolgozta az elhelyezésre vonatkozó tanulmányát, amelyben a József laktanyában megvalósuló ideiglenes elhelyezést javasolt a hoszszabb időt igénybe vevő építkezés helyett azzal, hogy maga az oktatás csak 1919 szeptemberében kezdődhet meg.268 Ez azonban a történelmi eseményekből kifolyólag csak 1920 őszén történt meg, már román Politechnikumként. A második műegyetem létrehozásával párhuzamosan 1917 őszén a harmadik magyar műegyetem terve is felmerült, amelynek székhelyéül a szakmai közvélemény Kassát jelölte meg. A város 1918 januárjában nyújtotta be emlékiratát, a Műegyetem által kiküldött bizottság pedig 1918 nyarára készítette el jelentését.269 A város bányászati, kohászati hangsúllyal rendelkező felsőoktatási intézmény alapítására volt alkalmas (Temesvár esetében inkább a mezőgazdasági ipar dominált), valamint a szakemberek ebben az esetben is hangsúlyozták a magyar gazdaságot erősítő hatását. 267A kimerült bányák és lemaradt ipar nem Selmecbánya pozícióit erősítette, mint ahogyan a beruházások költségei között is jelentősen eltérés mutatkozott a két intézmény számításaiban, a budapesti szakértők körülbelül négyszer akkora összeggel kalkuláltak (BMEL VIII. 3/b. 7. k. RT 1917. október 2-i ülés, BMEL VIII. 3/c. 50. d. RH 1341/1917. sz.) 1918 tavaszán végül olyan javaslat érkezett az egyetemre, amelyben a főiskola bányászati és erdészeti ágazatának székhelyét tárgyalva felmerült a bányászati ágazatok önálló fakultásként a Műegyetemhez csatolása (az erdészetinek pedig szintén a Műegyetemhez vagy a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemhez történő csatolása). A Műegyetem által kiküldött bizottság nem tartotta sem célszerűnek, sem megvalósíthatónak a javaslatot (BMEL VIII. 3/a. 5. d. ET 1918. április 19-i ülés, 145. napirendi pont). 1934-ben, a Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem létrehozásával végül ez az elképzelés megvalósult, az ország első integrált felsőoktatási intézménye ugyanis ezeket a karokat is magába foglalta. 268 MNL OL K 500 468. d. 1918-20-10866. sz. irat 269 BMEL VIII. 3/c. 51. d. 34. t. 495. és 1273/1918. sz. Érdekesség, hogy a kassai bizottsági anyag Japán példáját elemzi a fejlődéshez szükséges lépések felvázolása kapcsán. 111
