Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
BEVEZETÉS
A Műegyetem az első világháborúban BEVEZETÉS A Műegyetem korábbi történeti összefoglalóiban nem jelent meg önálló fejezetként a téma, sőt e kiadványok szerzői alig tárgyalták azt.4 Áttekintve az első világháború idején létezett felsőoktatási intézmények történetéről kiadott munkákat, megállapítható, hogy két egyetem 1912- ben történő létrehozása (a Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem, illetve a pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem) és az intézményszervezés első lépései egybeestek a háború kitörésével, így ott a téma a történeti feldolgozásokban megkerülhetetlen. A Ferenc Józsefről elnevezett kolozsvári - 1918-ban Szegedre menekült - egyetem esetében az elmúlt években felélénkültek a korszakra vonatkozó kutatások, beleértve az első világháború időszakát is. Az általánosságban elmondható, hogy az 1914-1918 között már működő felsőoktatási intézmények iratanyaga - ha töredékesen is, de - fennmaradt ezekből az évekből, sokat közülük felhasznált Viczián János, akinek a diákok életviszonyai és politikai mozgalmai bemutatását célzó alapvető munkájából dolgozhattam.5 Ugyanakkor a korszak felsőoktatás-története jól ismert: a kiegyezéstől az 1918-1919-ig tartó fél évszázad fejlődési tendenciáinak összefoglalásáról, valamint a két világháború közötti időszaknak - a Nagy Háború következményeit hordozó - felsőoktatás-politikájáról jelentős munkák állnak rendelkezésre. Az első világháború politikatörténeti és hadtörténeti szempontból igen jól feldolgozott, a legújabb kutatások így főként a hátország történetére irányultak, különböző társadalomtörténeti szempontokat alapul véve, a kötet írásakor ezeket nagy haszonnal forgattam. Számos esetben a tudomány- és szakmatörténeti írások szolgáltattak információt, valamint a kiadott (magán)iratok és a korabeli sajtó is jelentős forrásértékkel rendelkeznek, főként személyes történetek feltárása kapcsán. 4 A legtöbb információt Zelovich Kornél 1922-es munkája tartalmazza (a hallgatók tanulmányi kedvezményei és segélyezése, a hadikórház, a Technikus Ebéd, hősi halottak emléke). A Héberger Károly szerkesztésében 1979-ben készült többkötetes, kéziratos egyetemtörténeti mű gyakorlatilag csak a háború következményeire mutat rá, és a későbbi rövidebb történeti összefoglalók, illetve reprezentatív kiadványok is csak egy-egy mondat erejéig terjedtek ki az első világháborúra. A téma feldolgozását a 2014. évi, az első világháborúról szóló Műegyetemi Levéltári Napon tartott konferencia-előadásában dr. Kiss Márton főlevéltáros már megkezdte, első eredményeire a kötetben támaszkodhattam. 5 VICZIÁN János: Diákélet és diákegyesületek a budapesti egyetemeken 1914-1919. Felsőoktatás-történeti kiadványok Új sorozat 2. Budapest: ELTE, 2002. 9
