A királyi József Műegyetem vezetőtestületi ülései napirendi pontjainak jegyzéke I. 1871-1907 - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 2. (Budapest, 2007)
Az egyetem vezető testületéinek működése
ügyekben. Indítványokat minden tag tehetett, de csak írásbeli előterjesztés alapján kerülhettek napirendre. A különös szakismeretet igénylő ügyben lehetőség volt véleményezésre és jelentés készítésére megbízást adni a testületek szakértő tagjai egyikének, a fontosabb ügyekben előzetesen bizottságot állíthattak fel, akik szintén véleményezték az adott ügyet vagy jelentés készítettek, tanácskozásukra pedig a testületek más tagjait is meghívhatták. A tanártestület minden tagja köteles volt a neki 24 órával korábban kiadott ügyet előadni, ha annak tartalma és terjedelme lehetségessé tette ezt, az ügyek előadásánál pedig az előadó véleményét és javaslatát kellett elsősorban előterjeszteni. A vezetőtestületi üléseken a tárgyalást az elnök nyitotta meg, a szólás a jelentkezés sorrendjében történt, félbeszakítani senkit nem volt szabad, csak az elnök utasíthatott rendre. Ha senki sem szólal fel, az elnök bezárta a vitát és szavazásra bocsátotta az ügyet, a kérdést pedig úgy tette fel, hogy csak igennel vagy nemmel lehessen rá felelni. Egy ügy elhalasztására történő indítványt minden más ide vonatkozó indítvány előtt kell szavazásra kellett bocsátani. A szavazás felállással vagy élőszóval történt, személyi ügyekben pedig, illetve ha a testület 5 tagja kívánta, titkosan. A tagok nevük betűrendjében szavaztak, utoljára mindig az elnök. A határozathozatalhoz általános többség volt szükséges, szavazategyenlőség esetén pedig az elnök szava döntött. Ha egy tárgyalt ügy valamely tag személyes érdekeit érintette, a tárgyalás idejére ki kellett mennie a teremből (az érdekeltséget a tanács döntötte el). A jegyzőkönyvben szerepelnie kellett az ülés napjának, valamint a jelenlevők és távollevők névsorának. A jegyzőkönyv baloldalán az előadó neve, az ügy rövid tartalma és az indítványok szerepeltek. A jobboldalon a határozat, az „okadatolás” (indoklás) és az egyértelmű vagy szótöbbség ténye (az elutasítókat itt kérésükre fel lehetett sorolni). Minden tag különvéleményét csatolni lehetett a jegyzőkönyvhöz, ha ezt az ülésen bejelentették és 48 órán belül átadták az elnöknek. A többségi határozat tartalmát utólagosan nem lehetett megváltoztatni. A jegyző 8 napon belül köteles volt átadni a jegyzőkönyvet az elnöknek az ő és a hitelesítők aláírására. Az ülés tagjai az ülés utáni 8. napon a műegyetemi irodában megtekinthették a jegyzőkönyvet. Ha legalább 3 tanárnak valamely pont szövegezése vagy a különvélemény valamely tétele vagy kifejezése ellen kifogása volt, írásbeli hitelesítő ülést kérhettek, amelyet az elnöknek 3 napon belül meg kellett tartania. Felhasznált szakirodalom: A Műegyetem története 1782-1967. II. kötet. Szerk.: Héberger Károly. Bp., 1979. Milleniumi Évkönyv. Szerk., bev.: Kiss Márton. Bp., 2000. Szögi László: A Budapesti Műszaki Egyetem Levéltára. Repertórium I. 1846-1960 (1967). BME Központi Könyvtára Műszaki Tudománytörténeti kiadványok. Bp., 1975. Zelovich Kornél: A Magyar Kir. József Műegyetem és a hazai technikai felsőoktatás története. Bp., 1922. 11
